Verseim

•Boldogtalanság•

Megjelentél s az életem felforgattad,
Csakis te okozod boldogtalanságomat!
Rég, még két karoddal átöleltél,
S minden bajomat elfeledtettél.

Most, egyedül ülök a szoba sarkában,
Rémeket látok nélküled álmaimban.
Hiányodat nem tölti ki senki és semmi,

Emléked őrzi minden megsárgult fénykép,
Már semmi sem olyan szép, mint rég.
Minden, mi rád emlékeztet kettétép,
Ha örökre elmennél, én meghalnék.