Mikor a szoba már üres,
Mikor már minden semleges,
Mikor már minden kihalt,
Akkor szívembe a fájdalom erősen belenyilalt.Néha már levegőt sem kapok hiányodtól,
Mindjárt meghalok átkodtól, szerelem!
Nélküled, a boldogságot keresem.
Némán, már csak a falak beszélnek titkainkról.
YOU ARE READING
Verseim
Poetry~Költeményeim~ 2017.08.05.- #24 in Költészet 2017.08.21.- #18 in Költészet