Verseim

•Zűr•

Betelt a pohár, elegem van a hazugságaidból!
Bárcsak, eltűnnél örökre az álmaimból!
Nem hiányzik már se mosolyod, se csókod,
Nélküled is tudok lenni én boldog.

Vártam rád eleget, de te sose jöttél el,
Nincs már többé ki derekamnál átölel.
A lámpákat leoltották, nincsen semmi fény,
Pedig én egy aprócska szikrával is beérném.

Menj el innen, kérlek, többet ne üldözzél!
Ideje, hogy elfelejts végre, s nélkülem éljél!
Hiányozni fogsz, tudom, de így lesz a legjobb mindkettőnknek,
Véget kell hogy vessünk ennek az őrültségnek.