Angyal voltam s hozzád leszálltam,
Angyali mosolyommal eléd megálltam.
Te szemtelenül letörted szárnyaim,
Leromboltad boldogító álmaim.Angyalból ember lettem,
Elvetted, mim volt, mindenem.
Szárnyaim nem visznek messze többé,
Napról-napra, egyre jobban válok kétségbeesettebbé.Nem vagyok én már angyal,
Engem már semmi nem vigasztal.
Eltűntél, mintha itt sem lettél volna,
Bárcsak, puha ajkad újra csókolna!
VOUS LISEZ
Verseim
Poésie~Költeményeim~ 2017.08.05.- #24 in Költészet 2017.08.21.- #18 in Költészet