Verseim

•Zajos délelőtt•

Nehéz lenne feledni téged, igaz, nem is tudnálak,
Túl sok szép emlék fűz hozzád, ahhoz, hogy utáljalak.
Egyetlen egy képhasadékot látok magam előtt,
Mikor örökre egyedül hagytál azon a délelőtt.

Túl nagy a zaj, nem hallom a csendet,
Többé már nem érezhetem megnyugtató ölelésed.
Sírba visznek fájdalmas hazugságaid,
Nem tudom tűrni tovább bántalmazásaid.

Rólad mesél a csend, a zene sőt, még a zaj is,
Ott ágaskodik szívemben millió sok tövis.
Nem bírok tovább a léted nélkül élni,
Millió sok okom van téged szeretni.