Okot adtál, hogy utáljalak, de képtelen vagyok rá!
Bárcsak, úgy ahogy én rólad, te is rólam álmodnál!
Megfolytanak a könnyek, hiányzol nagyon,
Búcsút intek a világtól egy könnyed kis alkonyon.Fáj a szívem, s e fájdalmat nem enyhíti semmi,
Sokszor könnyebb lenne őrjöngeni, mint hallgatni.
Drogom lettél, nem tudok lemondani rólad,
Elhittem minden egyes mérgező hazugságodat.Nincsen nyugtom tőled, bevésted magad szívembe,
Itt sorvadozok az örök szenvedés börtönébe.
Megfolytanak a könnyek, hiányzol nagyon,
Búcsút intek a világtól egy könnyed kis alkonyon.
![](https://img.wattpad.com/cover/114123851-288-k500877.jpg)
VOUS LISEZ
Verseim
Poésie~Költeményeim~ 2017.08.05.- #24 in Költészet 2017.08.21.- #18 in Költészet