Verseim

•Magány•

Sötét utcák között bolyongok,
Minden percben csak kettőnkről álmodozok.
Magányos lettem, mint egy koldus,
Elragadott a szerelem, mint egy vírus.

Itt hagytál egyedül, szenvedni,
Érzem, a magány fog eltemetni.
Bárcsak, újra átölelne két karod!
Ígérem, én lennék az őrangyalod.

Lassan minden apró fény kialszik,
Mindenhonnan illatod áramlik.
Mégsem vagy itt, bárhová nézhetek,
Az emlékeinktől örökre búcsút vehetek.