Fake love(V) ~ Befejezett

8.rész

Csendben üldögéltem Taehyung és a Jimin nevű között egy hatalmas asztalnál, miközben lassan ettem az elém tett ételből. Tényleg nem hazudott, mikor azt mondta nekem, hogy sok finomat fog számomra hozatni, de valamiért nem volt étvágyam. Lehet, mert új helyen voltam, vagy lehet azért, mert egyszerre túl sok mindent kaptam, de legfőképpen azért, mert Jungkook még mindig nem volt sehol. 

-Taehyung. - szólaltam meg, mire mind a ketten felém kapták a fejüket, én pedig letettem a kezemben lévő villát. - Hol van Jungkook? - kérdeztem, miközben kissé megremegett a gyomrom. - Azt mondtad, hogy itt lesz, hogy elhozol hozzá. Akkor hol van? 

Kinézve az ablakon már kezdett este lenni, nem is tudtam már mióta voltam náluk. Nem mondom, hogy nem volt jó, mert nagyon kedvesek voltak velem, annyi mindent kaptam ez alatt a kis idő alatt, míg itt voltam, de mégis, hiányzott Jungkook, meg nem is ismertem őket annyira. 

-Öm...Jungkook most...most...

-Hyori, nem vagy álmos? - kérdezte Jimin hirtelen, én pedig bólintottam egyet s hogy bizonyítsam igazamat, még egy hatalmasat ásítottam is. Csak nevetve megrázta a fejét, és felállt az asztaltól, majd Taehyung is követte, miközben ivott pár kortyot. - Látom, gyere, lefektetlek. 

-Vidd a szobámba. - mondta Tae. - Majd én alszok itt kint. 

-Akkor nekem egyedül kell aludnom? - kérdeztem kicsit megremegve, ha csak belegondoltam, hogy egy idegen helyen, Jungkook nélkül kell majd aludnom, ráadásul egyedül. Nem, nem tetszett az ötlet, lehet, hogy még nem ismerem őt annyira, de még mindig jobb vele lenni éjjel, mint teljesen egyedül. 

-Nem szeretnél? 

-Nem. - ráztam meg a fejem. - Soha nem aludtam egyedül, Jungkook mindig ott volt nekem, és még altatódalt is énekelt. Nem akarok egyedül aludni éjszaka. 

-Rendben, hát ha neked akkor jó, majd utánad megyek. Veled leszek éjjel. - magyarázta a fiú, Jimin pedig megfogta a kezemet és bevezetett egy szobába. Már az nagyobb volt, mint a mi egész házunk a faluban, a fal egyik részét pedig apró kis világító lámpák így nem volt teljes sötétség a szobában, helyette váltakozó színek világították meg az egészet. Otthonos volt, kellemes és kényelmesen meleg volt mindenhol. Nem is tudom mikor volt, hogy melegem lett volna egy este folyamán. Jimin segített belemászni a hatalmas és kényelmes ágyba, akkorát még soha életemben nem láttam, el is nyelt szinte, nem beszélve arról, hogy milyen kényelmes volt. 

-Minden rendben? - kérdezte Jimin és simogatni kezdte a hajamat. - Szeretnél valamit? 

-Nem, köszönöm. - válaszoltam, és mosolyogtam, mikor a hirtelen mellém tette a régi babámat. 

-Hyori. - kérdezte és kicsit feljebb húzta a takarómat rajtam. - Kicsit megszeppentnek tűnsz. Hol aludtál régen? 

-A földön. - válaszoltam a plafont nézve. - Jungkook mindig letett a földre pár takarót és azon aludtunk ketten. Bár sosem fáztam, mert Jungkook mindig magához ölelt. Jó melegben tartott. Remélem hamarosan megint magához ölel. 

-Figyelj csak. - nézett rám és mégtámaszkodott mellettem. - És mi...mi van, ha egy kicsit késni fog? Ha nem fog jönni hamar? - kérdezte, engem pedig elfogott a rossz érzés, de csak megráztam a fejemet, azzal együtt a rossz gondolatokat. 

-Nem fog késni. Megígérte, hogy itt lesz. - válaszoltam, a fiú pedig sóhajtott egyet.

-Igen, igazad van. Megígérte. - motyogta, én pedig lecsuktam a szemeimet és Jimin simogatására lassan el is aludtam. 

Mikor hajnalban magamhoz tértem, a szobában még mindig hasonló fények töltötték be a szobát, mint korábban. Oldalra pillantottam és láttam, hogy Taehyung mellettem fekszik, bár tisztes távolságban, de ott volt.

Én pedig elhatároztam, hogy megkeresem Jungkookot. Azt mondták, hozzá hoznak, hogy itt lesz, Jimin pedig hogy késni fog. De már korábban mondta ezt, szóval bárhol is volt, azóta biztos, hogy megérkezett. Lassan, hogy az alvót ne ébresszem fel, kisettenkedtem a szobából, óvatosan az ismeretlen terep miatt. 

A kinti részen is lámpa égett, az asztalon pedig a korábbi maradékok hevertek, s bár egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy eszek még pár falatot, nem nagyon volt étvágyam. Jimin se volt már sehol, így kicsit ijesztően hatott a hatalmas csend, de Jungkook valahol itt van, meg kell őt keresnem. Lassan az ajtóhoz tipegtem, és csendben, óvatosan kinyitottam azt. 

Kint, a folyosón is égett a villany, s valahol motoszkálást, beszélgetést hallottam, így még nem mentem ki, csak vártam keveset. Ahogy jobban kinéztem az ajtón, hirtelen egy magas és szigorú arcú férfit pillantottam meg, amint felénk igyekezett, engem pedig észrevett. Mérges és összeszűkölt szemekkel bámult rám, s összesen csak ennyit mondott nekem: 

-Te meg ki vagy? 

- - - - - - - - 

** Bocsánatot kérek, ez nagyon rossz rész lett, már egyszer megírtam, de ez a hülye oldal egy az egyben letörölte és fogalmam sincs mit írtam korábban. Csak nagyjából emlékeztem :(