Choa... Choa... Choa... Miért hangzik ennyire másképp a nevem az ő szájából ?
- ...Choa ! - rázott meg valaki hirtelen a vállamnál fogva, mire zavartan pislogva néztem fel, majd megpillantva SeJin menedzsert azonnal felálltam a helyemről és torkomat köszörülve szólaltam meg.
- I-igen ?
- Mégis hol járt az eszed ? Már vagy öt perce szólongatlak... - rázta a fejét gondterhelten, mire azonnal meghajoltam és bocsánatot kértem azért, mert ennyire elkalandoztak a gondolataim. Ráadásul pont valaki olyan felé, aki felé soha nem is szabadna. - Mindegy - sóhajtott fel, majd felém nyújtott egy nagy borítékot. - Van benne pár papír, amit át kellene nézned. A fiúk most nagyban gyakorolnak, ugyanis pár napon belül comeback, így neked most nem kell annyit körülöttük lenned.
- Persze, átnézem - vettem ki a kezéből a papírokat rejtő borítékot, majd mosolyogva meghajoltam előtte. Miután már eltűnt a szemeim elől, nagyot sóhajtva visszaültem a helyemre és fejemet az asztalra téve bámultam a borítékot. Miért alakult minden így ? - Mindegy, nem szabad állandóan rajta gondolkoznom. Dolgoznom kell. Igen, az majd kiveri a fejemből őt - bólogattam hevesen és nagyot nyújtózkodva fogtam neki az olvasásnak.
Ahogy egyre jobban belemerültem a papírokba jöttem rá, hogy miért is nem ilyen munkát választottam magamnak. Az, amit én csináltam sokkal izgalmasabb volt és a kreativitásomat is ki tudtam használni. Bár hazudtam, ha arra gondoltam, hogy itt milyen unalmas. Igazából egyre jobban megszerettem ezt a munkát. Mindig volt mit csinálni. És bár néha nem éreztem menedzsernek magamat, rá kellett jönnöm, hogy ez a munka sokkal több dolgot takart, mint hogy segítek, ha kell és mindig az emberem mellett vagyok. Úgy éreztem, mintha valami féltő szülő lettem volna, aki bármit megtesz a gyerekéért. Az én esetemben ez inkább nővérszerep volt. Ahogy pedig jobban körbenéztem, mindenki olyan lelkiismeretes volt a munkáját illetően. Összetartottak, akár egy nagy család. Mélyen belül én is ennek a családnak a tagja akartam maradni.
Miután sikeresen végeztem minden papírral, elsétáltam megnézni a fiúk próbáját. Pont az egyik számuk közben nyitottam be, bár már abban a szakaszban voltak, amikor kicsit elhülyülték a próbát. Egymás részeit énekelték, nem a sajátjukat, ezt pedig a kamerásuk mind vette is, úgyhogy megpróbáltam úgy leülni egy szabad székre, hogy nem zavartam be. Néhány staffos a ruháikat rakta fel egy fogasra, pár sminkes pedig valamiről tárgyalt. A fiúk közül csak Jimin személyi menedzsere volt itt, aki épp ramyont csinált, gondolom a fiúnak. Az asztalon ezen kívül még volt pár pizzás doboz, ami azt jelentette, hogy a fiúk hamarosan szünetet fognak tartani. Így meg kellett magammal beszélnem, hogy ne viselkedjek másképp YoonGival, mint eddig. Bár ő ebben most igazán a segítségemre volt.
- Te meg mit keresel itt ? - szólalt meg, mikor mellém ért, mire felvont szemöldökkel néztem vissza rá és próbáltam rájönni, hogy vajon volt-e neki egy eltitkolt ikertestvére, ugyanis egy ember nem viselkedhetett ennyire eltérően. Vagy mégis ?
- Köszönöm kérdésed, JungKookhoz jöttem - álltam fel és kikerülve őt indultam az említett személy felé mosolyogva. - Hogy vagy ? Ugye nem viszed túlzásba ? Biztos nagyon jó leszel - léptem hozzá, majd megelőzve őt, tettem ki egy tányérra három pizza szeletet és nyújtottam felé. Ő meglepetten, egyben hálásan bámult vissza rám és törölte le pólója aljával a homlokán lévő izzadságcseppeket.
- Köszi - vette el tőlem a kaját, majd leült a földre a többiekhez egy körbe. Én eközben kerestem egy kézi ventillátort, valamint pár zsebkendőt, amivel le tudtam törölgetni. A hónapok alatt egészen hozzászoktam az ilyesfajta tevékenységekhez. Letérdeltem a fiú mellé és miközben ő csendben evett addig kicsit letöröltem a homlokát és a ventillátort tartva még legyezgettem is. Nem akartam oldalra nézni, de még így is éreztem magamon YoonGi tekintetét. - Hm... Ez nagyon jól esik - motyogta Kook és elmosolyodva fordult felém. - Köszönöm, most már te is egyél valamit - vette ki a kezemből a ventillátort, mire zavartan bólintottam és vettem magamnak egy szeletet a pizzából.
ESTÁS LEYENDO
The Liar /Befejezett/
Fanfic/YoonGi ff./ " - Ha két ember háromszor is véletlenül találkozik, akkor azt tudod hogy nevezik ? - nézett rám elfojtott mosollyal, mire nem túl nagy érdeklődéssel, de azért rákérdeztem. - Na hogyan ? - vontam fel fél szemöldökömet. - Sorsnak... " H...