No regret ✔

10. Fejezet

Egy hónappal és egy héttel azelőtt

Semmit nem aludtam aznap éjjel. A laptopommal a hasamon böngésztem különböző oldalakat és bármennyire is próbáltam más kiutat keresni mindig ugyanoda jutottam. 

Terhes vagyok. Terhes vagyok. Terhes vagyok.

Egyértelműek voltak a jelek is, a mensim késése, érzékeny mellek, szédülés, reggeli hányinger, zavaró szagok. Mégsem akartam elhinni. 18 éves vagyok az Isten szerelméért. Nem vagyok még kész arra, hogy egy gyereket hordjak a hasamban. Mit mondok a szüleimnek? Mit fognak rólam gondolni? Ki fognak rakni? Mérgesek lesznek? Szeretni fognak azután is miután megtudják, hogy egy felelőtlen tini lány vagyok aki részegen lefeküdt valakivel és most terhes? Mit mondok majd Márknak? Hogy mondom meg Márknak? "Szia. Apa leszel." Nem. "Szia Márk, képzeld terhes vagyok a gyerekeddel, hát nem csodás?"

Pilláimat hiába csuktam le, soha nem jött álom a szememre. Igyekeztem másra gondolni de valahogy eszem mindig visszatért ugyanoda. Kezeim remegni kezdtek, tenyerem izzadt és gyomrom görcsbe rándult amint újra eszembe jutott. Mit tettem?

Amikor már virradni kezdett csendben hallgattam, ahogy szüleim készülnek dolgozni, várva a pillanatot, hogy elhagyják a házat. Amint meghallottam a bejárati ajtó becsapódását kiugrottam az ágyból és amilyen gyorsan csak tudtam magamra kaptam valami kint hordható ruhát. Még mielőtt kiléphettem volna ajtómon elkapott a reggeli rosszullét és megismétlődött a tegnap reggel: rohanás a fürdőbe, wc fölé hajolás, gyomor kiürítés, arc mosás, fog mosás és kész, folytathattam a reggelem mintha mi sem történt volna.

Csendben letipegtem a lépcsőn, felkaptam autóm kulcsát majd kisurrantam a házból minél kevesebb zajt csinálva. Remegő kezekkel indítottam el a kocsit és hajtottam a legközelebbi gyógyszertár felé.

Amint beléptem az ajtón mindenki felém figyelt hála a csilingelő valaminek amit az ajtó fölé kötöttek. Hála a jó égnek rajtam kívül csak hárman voltak, a gyógyszerészek és egy idős néni.

- Három terhességi tesztet szeretnék - léptem a pulthoz köszönés nélkül nem foglalkozva a nézésekkel amiket kaptam kérésemért.

- Milyen fajtát? - nézett rám kerek szemekkel az eladó.

- Különbözőek legyenek.

- 5 899 Ft lesz - adta át a papírzacskót ami tartalmazta a teszteket.

- Tessék. - nyomtam a kezébe a pénzt majd amilyen gyorsan csak tudtam "rohantam" ki a gyógyszertárból.

A hazafelé vezető út egyre fájdalmasabb volt. Gyomrom folytonos görcsben volt, tenyereim megállás nélkül izzadtak és pulzusom az egekben volt.

Felsőmbe rejtve a teszteket nyitottam ki a ház ajtaját. Csend volt. Fellélegeztem amint rájöttem, hogy testvéreim még mindig alszanak. A szobámba érve bezártam magam mögött az ajtót majd remegő kézzel nyitottam ki az első dobozt, majd a másodikat, majd az utolsót. Elolvasva az utasításokat léptem a fürdőbe a három teszttel a kezemben. 

Vagy minden tünet csak véletlenszerűen esett egybe vagy minden valóra válik és anya leszek.

Beállítva telefonomon az időzítőt sétáltam fel alá. Lélegzetem egyre szakadozóbbá vált és lassan teljes testem remegni kezdett a félelemtől.

Énekeket dúdolva próbáltam lenyugtatni magam de semmi sem segített rajtam. A wc fedőre leülve vártam, hogy leteljen a keserves idő és egyre jobban kezdtem pánikolni. 

Amikor végre megszólalt a telefonom, mintha leállították volna az időt. Még életemben nem féltem ennyire mint ahogy éreztem akkor magam. Lejárt az idő de nem tudtam rávenni magam, hogy megfordítsam a teszteket. Annyira féltem, annyira remegtem, hogy lassan az összeesés küszöbén álltam. Mély levegőt szívva és minden erőmet összegyűjtve fordítottam meg az első tesztet.