No regret ✔

27. Fejezet

14. hét ♡

Egy hete, hogy megismertem Márk családját. Nem mondhatom, hogy teljes sikerrel jártunk. Szüleinek elmondta a hírt aznap amikor hazament tőlünk, de mivel Félix nem volt otthon ezért csak rá egy hétre sikerült szervezni egy vacsorát. Jankával nagyon jól kijöttünk, érdeklődött a pici iránt meg irántam. Nagyon kedves asszony és már anyuval is nagyon jól egyeznek. Ami Janka férjét, Félixet illeti nem mondanám, hogy örült nekem, sőt alig vett számba de Márk szerint ne vegyem szívre mert saját gyerekeivel sem foglalkozik.

A vacsoránk fénypontja Flóra volt. Elképesztően aranyos lány és a teljes ellentettje Márknak. Csendes, szerény és szégyenlős de amint jobban megismered egyre közelebb nő hozzád. Nagyon izgatott, hogy nagynéni lesz, én meg borzasztóan örülök neki hiszen egy hét alatt annyira közel kerültünk egymáshoz hogy lassan testvéremnek is mondhatnám.

Így hogy mindketten ismerjük a másik családját egyre kevesebb időnk maradt egymásra. Délutánjaimat házi írás mellett vásárlásokkal és csajos programokkal töltöttem, hol Dórára és barátaira vigyáztam, hol anyával mentem valahova, hol Jankával és anyával, hol Flórával mentünk a plázába vagy csak átmentem hozzá beszélgetni, hol Ivettel és Szofival töltöttem az időmet. Ha Márk át is jött akkor is csak tíz percet tudtunk kettesben maradni mert általában mindig el volt rabolva vagy Ervin által (videojátékozni) vagy Dodó hívta játszani hercegnősdit.

-------------

- Ezen a hétvégén csakis az enyém vagy, mit szólsz? - suttogta fülembe bőrömre elektromosságott küldve leheletével.

- Benne vagyok - fordultam felé tekintetemet szemeire szögezve, hogy ne bolondítsanak el vörös ajkai.

Biztos azt kérdezitek miért. Hát elsősorban órán voltunk, másodsorban meg nem tudja senki, hogy együtt vagyunk. Hogy miért azt még mi sem tudjuk, de jól esik magunkban tartani a mi kis titkunkat. Az ebédlőben titkos pillantásokat küldeni egymásnak, a lépcső alatt csókot lopni, a pad alatt összekulcsolni ujjainkat. Biztosra veszem hogy amikor kiderül, hogy együtt vagyunk össze leszünk szídva a csajoktól de jelen pillanatig egy élmény volt mindent titokban csinálni.

- Nem az anyáé meg Flóráé, jó? Veled akarok ülni cukorfalat, karjaimban tartani, hajadat simogatni és beszélni a picurral.

- Márk - suttogtam teljesen megfeledkezve hogy órán ültünk - Ne csináld mert el fogjuk árulni a titkunkat. - siklottak szemeim ajkaira.

- Nem érdekel - hajolt még közelebb összeérintve orrunkat.

- Miss Nagy! Mr. Márk. Stop flirting and pay attention. [Nagy kisasszony! Márk. Kérem fejezzék be a flörtölést és figyeljenek az órára] - szólt közbe a tanárúr de pont mire befejezte mondanivalóját kicsengettek. Hála a jó égnek mert így sikerült kirohannom a teremből még mielőtt barátnőim rajta kaptak volna pirulásomon.

- Emma, állj már meg! - kiáltott utánam Szofi. - Jézusom, hova sietsz ennyire? - kérdezte levegőt kapkodva.

- Sehova? - jelentettem ki de inkább kérdés lett belőle.

- Ma hova megyünk? Menjünk a plázába! Jujj és mehetnénk a moziba is. Iv meg kell ruhát vásároljon magának.

- Csajok! Ezt a hétvégét kihagynám. Bocsiii - mosolyogtam bocsánatkérően.

- Miii? Miért? Sosem szoktál kihagyni egy hétvégét sem!

- Annyira zsúfolt volt az utóbbi hetem, hogy jól esne egy kis nyugalom. Ne haragudjatok - préseltem össze ajkaimat még mielőtt győz a bűntudat és elárulom a hétvégi tervemet Márkkal.