No regret ✔

31. Fejezet

18. hét♡

Nagy nehezen sikerült rávennem apát, hogy velünk tartson Márk is Disneyland-be. Amikor végre rabólintott nem tudom melyikünk volt boldogabb, Márk, hogy megnézheti Elsa-t , én, hogy mégtöbb időt tölthetek vele vagy Dóra, hogy lesz kivel barbisat játszodjon. Lehet, hogy Márk még megbánja, hogy csatlakozik.

Hétfőn indulunk és én még mindig a padlón ültem, körülöttem szétszórt ruhákkal és igyekeztem eldönteni, hogy mit szeretnék magammal vinni.

- Anyaa!! - kiáltottam torkom szakadtából miutan nem találtam meg kedvenc kötöttpulcsimat. - Mit csináltál a csíkos felsőmmel??

- Emma, csendesebben és nem jártam a felsőddel. - dugta be a fejét anyu az ajtón. Amint körbenézett a halom ruhámon és a közepében ülő lányán egyből kitőrt belőle a röhögés.

- Akkor hol van? - nyafogtam tovább figyelmen kívül hagyva a kuncogó anyut. - Ahelyett, hogy röhögnél rajtam inkább segíthetnél. Egy normális nadrágom sincs - duzzogtam tovább.

- Mit szólsz ha elhívod a csajokat a plázába nadrágot venni és én addig megkeresem neked a kedvenc felsőd.

- Köszi anyaa! - pattantam fel a földről ami valójában egy öregasszony sebességével volt egyenlő, de a szándék a lényeg majd anyu arcára nyomtam egy gyors puszit és már tárcsáztam is a csajok számát.

Szofi nem válaszolt, mint mindig, Ivett pedig már készült is amint felvette a telefont.

- Jövök érted és aztán megyünk Szofi után vagy fordítva? - kérdeztem Ivtől miközben az ágyamra ülve próbáltam felhúzni a cipőmet.

- Mi lenne ha ott találkoznánk? 

- Nekem jó. - indultam le a lépcsőn. - Már indulok is.

- Oké, kb 5 perc és én is ott vagyok - tette le a telefont.

- Megyek a plázába - kiáltottam be a konyhába és már repültem is ki az ajtón.

Kis zöld autómba behuppanva tolattam ki és pár percen belül már Szofi háza előtt parkoltam le. Bezárva magam mögött az autót nyitottam ki a kaput majd mind aki jól végezte dolgát sétáltam be a házba. Óó bár ne tettem volna.

- Jéézusooom - sikítottam fel majd szememre csaptam tenyeremet de már hiábavaló volt az elbújásom. Retinámra égett a kanapén fekvő két meztelen test akik tudjátok, hogy épp mit csináltak. Az ajtón kihátrálva hallottam ahogy Szofi felvisít és Benji csak röhögni kezd. Pfúúj, pfúúj, pfúúj!!!

Arcomat dörzsölve álltam az ajtó előtt amikor megérkezett Ivett is.

- Miért nem mész be? - kérdezte köszönés nélkül és már nyúlt a kilincs fele de időben lecsaptam kezét még mielőtt újra kitárul az ajtó és olyan dolgokat látnánk amire nem vagyok kíváncsi. - Áúú. Mi van veled??

- Rájuk nyitottam. - mondtam elkerekedett szemekkel és amint kiejtettem már megint megjelent a kép. A francba is.

- Mi?

- Rájuk nyitottam - ismételtem meg magam. - A kanapén csinálták, érted? 

- Oo - esett le neki is, hogy mit értek azalatt, hogy "csinálták". - Pfúúj - ráncolta össze homlokát.

- Sosem fogok megszabadulni a képtől. Még mindig itt látom magam előtt. Iv segíts!! - kiáltottam fel drámaian mire kicsapódott az ajtó. Csak hogy nem láttam ki nyitott ajtót és mennyi ruhában mert amint megláttam a kilincs mozgását tenyerem mögé temettem arcomat. - Van rajtad ruha? - motyogtam kezembe.