Egymás ellen

Chapter 26

- Akkor próbáljunk meg ráállni- mondom halkan és lassan felállok az ágyamról. Nos, ez elég rossz ötletnek bizonyul, ugyanis egyáltalán nem úgy sül el, ahogy tervezem.

- Najó, talán ezt mégsem kellene- ülök vissza, de hirtelen teljesen megolvad a jég az utána maradt víz pedig semmi perc alatt el is párolog.

- Mi a pokol?- értetlenkedek, s ekkor újra visszatér az égető fájdalom.

- Ez még hogy történt?- kérdezi Brook is nagy szemekkel, majd egy új jégréteget képez a térdem körül, de ez ugyanolyan sorsa jut, mint az első és elszublimál.

- Azt hiszem lemegyek Bruce-hoz nézek a kezeimre, amik teljesen vörösek.

- Lekísérek - egyezik bele a vizes lány is és együtt elindulunk.

Ahogy megérkezünk a gyengélkedőre ott találjuk Zach-et, akinek az egyik keze Buckyhoz a másik pedig Stevehez van bilincselve.

-Itt meg mi történt?- kérdezem.

- Cián kapszula- suttogja Steve.

- Azt hittük csak szívroham. Nem hallottuk mikor szétroppant.- teszi hozzá Bucky.

- Azért, mert nem roppantotta szét - mondom halkan- Lenyomták a torkán- jövök rá- Brook meg tudod találni?- nézek rá, de fejét ráz.

- A testébe még bele tudok nyúlni, de egy szervébe már nehezebb.

- Akkor meg fog halni- suttogom.

- Nem érdekel, én már mindent tudok, amit akartam. A testvére nagyon beszédes- von vállat, de ekkor Zach megszólal.

- Akkor hány olyan dolog lehet, amiről nem akarsz tudni? Szerintetek miért Lisa lett a célpont?- kezd el habzani a szája- Éljen a H.Y.D.R.A.- leheli ki a lelkét, s felakadnak a szemei. Ezután mindenki rám néz.

- Én sem tudok többet, mint ti.

- Viszont így már lehetetlen megtörni a bátyját - jegyzi meg Bucky.

- Először meg kellene találni a másik gyenge pontját. Mindenkit meg lehet ölni valahogy- mondja Bruce.

- Próbáltam- morgom- És most ott ül a kihallgatóban.

- Lisa, ha nem bánod szeretnénk kihallgatni- áll fel Steve a helyéről.

- Rendben- szuszogom és elindulok vele, de út közben csatlakozik Stark és Romanoff is.

Egy másik kihallgatóba vezetnek, és az orosz hölgyön kívül senki nem marad bent velem.

-Ketten maradtunk.

- Igen, persze. Ezt mondd az plexiüvegnek- biccentek mögé, de úgy csinál mintha meg sem hallaná.

- Szerinted miért téged keresnek?

- Nem tudom!

- Mitől lehetsz ennyire különleges?

- Fogalmam nincs.

- Gondolkozz!- utasít.

- De semmit nem jut eszembe! A képességemmel csak pusztítok és ártok mindenkinek.

- Ők is ezt akarják. Mondom mi a helyzet, elmondod mikre vagy képes és nem csitítjuk el benned a tüzet.

- Szóval meg akartok ölni?- mondom mérgesen s érzem magamban a forróságot újra- Ms. Romanoff nem mondták még magának, hogy a tűzzel játszani nem szabad, mert megéghetünk?

- Egész életemben ezt tettem. Megégettem magam párszor, de a sebek begyógyulnak. Főleg, ha van mellettünk valaki.

- Mint mondjuk Rogers kapitány? - kérdezem és a szemein látom a változást- Ne gondolja, hogy vak vagyok.