Egymás ellen

Chapter 67

-Megjöttem! - állt mellém Tony - Miért is jöttem ide? - kérdezte.

-A koncert miatt! - vetítettem ki a területre a hologramot.

-Wow!

-Szóval! - kezdtem el a színpad felé menni - Legelőször arra gondoltam, hogy az alsósok plédeken fognak ülni, mert ugye az hangulatos...

-De...

-Jobb lenne a szék, mivel egy idő után már kényelmetlen a föld! - magyaráztam majd a nézőtéren megjelentek a székek.

-Rendben!

-És akkor azt gondoltam, hogy a tanároknak külön lehetne egy kis helyük! Az egy emelvényen lenne, vagy egy körülkerített kis helyen, azon a ponton, ahol nem túl hangos a zene és nem is túl halk! Szóval pont itt! - álltam meg majd megrajzoltam - Kanapé, babzsák, fotel... Csakis a tanároknak! Azt is terveztem, hogy majd az ebédlőben a konyhások csinálhatnának végtelen mennyiségű pattogatott kukoricát... És lehetne italautomata...

-Mint a moziban?

-Pont, mint ott! - mentem tovább - Hogy hangulatosabb legyen, akár olyan fénylő botokat is oszthatnánk a nézőknek mivel úgy is este lesz a koncert!

-Oké!

-És akkor jön a legjobb rész! - ujjongtam toporzékolva majd a színpadhoz mentem.

-A legjobb?

-Igen! Mert itt találkozik a néző és előadó... Eggyé válnak, mert mind a ketten a dalért vannak itt! És ez... - fordultam körbe mosolyogva - Amikor az első dalnak az akkordjait játssza a gitáros, a néző felismeri... A reflektorok elkezdenek mindenfelé világítani míg végül egy pontban találkoznak és ott megjelenik az énekes! - meséltem mire ki lett vetítve az, amit mondtam.

-Brook...

-Igen Tony? - néztem rá.

-Te mivel lépsz fel?

-Én nem lépek fel... - ellenkeztem mire elnevette magát.

-Hogy te nem lépsz fel? Ez nagyon jó vicc volt!

-Tényleg nem lépek fel...

-Hogy mi? - vált komollyá mire megszólalt a telefonom.

-Igen? - vettem fel.

-Gyere gyorsan az ebédlőbe! Baj van!

-Lassíts Noah! Milyen baj van?

-A koncerttel baj van! Siess!

-Rohanok! - nyomtam ki majd eltettem a telefonomat.

-Mi történt? - kérdezte Tony.

-Akkor mindent megmutattam, majd miután végeztem, akkor majd folytatjuk! - magyaráztam majd befutottam az épületbe.

A folyosókon kacskaringózva végigmentem néha-néha nekimenve pár diáknak. Udvariasan bocsánatot kértem majd mentem tovább. Be is löktem egyből az ebédlő ajtaját mire az összes végzős rám nézett.

-Itt vagyok! Mi a baj?

-A fellépőknél baj van... - kezdte Noah.

-És mi? Nincs elég szám? Sokan visszamondták? Noah mondd már!

-A legjobb előadó nem akar fellépni... - folytatta Mark.

-Lisa visszavonta a dalát? - lepődtem meg.

-Nem Lisaról beszélünk most!

-Hanem arról a lányról, aki többszörös országos táncbajnok volt... - vallotta be Noah mire lehajtottam a fejem.