Egymás ellen

Chapter 39

Megragadtam a korlát alját majd gyorsan leugorva Pietrot a falnak rúgtam majd leérve felkaptam a hengert. Ultron felé fordultam majd megpörgettem az ujjaim közt az anyagot. Megvizsgáltam, hogy mi van a tárolóban majd Tonyra pillantottam.

-Mire kell a vibránium? - kérdeztem.

-Örülök, hogy megkérdezted, mert éppen most akartam kifejteni ördögi tervem! - fordult felém Tony páncélját magához vonzotta majd engem Pietro lelökött a fegyverek közé.

-Nem számítottál rá? - vonta fel a szemöldökét majd tovább sprintelt az ő villám gyorsaságával.

-Számíthattam volna! - ráztam meg a fejem mire egy robot megjelent mellettem - A vibránium kell? - mutattam az elemre mire nem válaszolt - Ezt már nagyon unom! - jegyeztem meg majd legyintéssel neki repítettem a falnak, így széttört.

-Te voltál a csobbanás? - nézett le rám Lisa.

-Megvártál volna még quinjettel is jöhettél volna... - meséltem.

-Szóltál?

-Azt hitted, hogy egyedül hagylak?

-Csak egyetlen egy másodpercig tartott a gondolat.

-Csalódtam is volna ha elhiszed! - indultam el a lépcső felé.

A tetejénél hirtelen megjelent Wanda előttem majd az erejével elrepített a folyosó végére. Na jól van! Kezdem érteni, hogy Lisa miért nem csípi... Gyorsan felpattantam majd az öklömnél használatba vettem én is a képességem. Szembe álltam vele majd mind a ketten vártunk a másikra. Jól van! Az a taktika, hogy megvárom amíg ő támad, annak itt lőttek. Elkezdtem vízzel dobálni őt majd egyre jobban közeledtem felé. Amikor két méteres távolságba voltam tőle, megpördülve meg akartam rúgni, de megállította a lábam és elhajított a tér másik oldalára. Mikor feleszmélve felálltam, éppen egy robot szólt hozzá majd el is tűnt. Ez nagyon nem tetszik! Pietro éppen mellettem a Kapitánynak adott egy erős ütést a fejére, így elé lőttem egy vízgolyót és jéggé változtattam. Szélvész barátunk így sikeresen elesett.

-Nem számítottál rá? - vágtam vissza majd követtem Wandát.

Mentem én mindenféle, viszont a keresett személyt nem találtam sehol. Hangokat hallottam, így arra mentem. Natasha volt az... Eléggé kábának tűnt így közeledtem felé.

-Tanárnő! - szóltam neki - Ms. Romanoff? - álltam elé mire csak úgy el sétált mellőlem - Natasha! - fogtam meg a karját mire leült. Egy hatalmas csörömpölés volt mögöttünk így odakaptam a fejem. Nem láttam semmit így odalopakodtam a kabinhoz majd megláttam a nyelvtan tanáromat - Clint! - nyúltam érte mire megragadta a kezemet és a segítségemmel felállt.

-Te jól vagy? - kérdezte.

-Megúsztad Wandát?

-Ahogy te is!

-Nem volt rá lehetősége, hogy azt csinálja... Inkább ide-oda hajított! - magyaráztam majd kimentünk Natashához - Viszont a többieket megtalálta!

-Natasha! Kéne az altató dal! - szólalt meg a fülesbe Tony.

-Hát az nem oldható meg! - válaszolt helyette Clint - A csapatnak annyi most...

-Akkor hívom Veronicát... - adta meg magát mire a hajó közepére álltam.

-Mit csinálsz Brook?

-Ideje beadni az altatódalt! - vontam vállat majd kirepültem a roncsból.

A legközelebbi város felé vettem az irányt. Már messziről lehetett hallani, hogy Hulk rombol mindent. A hang után mentem, meg a rombolás nyomait is követtem egyben. Leszálltam Veronicán majd onnan néztem a harcot a biosz tanárom és a bácsikám közt. Bár a következő pillanatban Hulk megcélozta a jó kis helyemet így leszaltózva a gépről a földre érkeztem.