Egymás ellen

Chapter 27

-Mi volt ez a rengés? - lepődött meg Tony.

-Kétlem, hogy Noah volt! - nyitottam ki a ki hallgató ajtaját majd bementem. Üres volt...

-Hol van Lisa? - jött utánam Romanoff mire szellőt éreztem így felnéztem a plafonra.

-Fogságban! Megint... - válaszoltam.

-Akkor most mi lesz? - csatlakozott Rogers hozzánk.

-Kié volt az a szoba? - pillantottam oldalra mire leesett - Legalább tudjuk, hogy a Hydra az okozója mindennek!

-Terv? - sétált be Tony.

-Ha Lisa tényleg a Hydra fogságában van, akkor nincs más választásunk! Háborút kell indítanunk! - jelentette ki a Kapitány.

-Nem támadhatunk csak úgy! Kockázatos mind Lisara, mind a diákokra nézve!

-És ha beépülünk? Titkos akció, senki se tudna róla!

-A diákok rájönnének, hogy miért hiányzik egy tanáruk! Túl feltűnő!

-De egy diák nem annyira! - gondolkozott hangosan mire mindenki lefagyott.

-Te most komolyan kockáztatnád a diákjaink életét a Hydra miatt? - akadt ki Romanoff.

-Valószínűleg nem olyat küldenénk, aki még nem érte el azt a szintet!

-Ugyan, Steve! Ez az első év! Sőt, az első hónap! Ki lenne ennyire jó a diákjaink közül, hogy egy egész titkos akciót feltűnés nélkül végig csináljon?

-Két ilyen diákunk is van! Viszont az egyik kiesett! Szóval nincs más lehetőségünk! - fordult felém mire Tony elém állt.

-Szó sincs róla Steve! - védett meg - Ezt most verd ki a fejedből!

-Ő az egyedüli esélyünk Tony! Brooklyn nem azon a szinten van itt, mint a többiek, ezt te is tudod!

-Megígértem a szüleinek, hogy vigyázok rá!

-Az ígéreted már nem számít! - szólaltam meg - Ezért vagyok itt! A Hydra fenyegeti az egész bolygót! Valakinek meg kell állítani! Nem mondom, hogy én egyedül képes vagyok mindenre... Mégis hogyan lehetne az? De a Földnek szüksége van valakire! És a szüleim meg fogják érteni, hogy nekem kell mennem! Ha tényleg használni fogják Lisat, mint egy fegyvert, mindannyian tudjuk, hogy csakis nekem van esélyem ellene!

-De... - nézett rám.

-Nem véletlenül nyomtam le egy hősi szöveget Tony! Tudom, hogy megígértem nekik! De ez most mind felborul! Félsz Pepper-nek elmondani... Tudom, mert én is félek! De ahogy a Kapitány mondta, kettőből egy kiesett, nincs más választás!

-Este leülünk Pepper társaságában! - mondta mire mindenki szeme felcsillant - Ne nézzetek rám így mindannyian! Azt mondtam, hogy beszélünk vele, nem biztos, hogy rá is tudjuk venni! - magyarázta majd rám pillantott. Eltátogtam egy köszönömöt, majd kimentem.

-Miért vagyunk a temetőnél? - érdeklődött Pepper.

-Így könnyen megértés azt, amit mondani szeretnék! - vettem ki mellőlem a virágot majd kiszálltam a többiekkel együtt - Pepper... Nem akarom hosszan ezt mesélni! A világ veszélyben van a Hydra miatt! Ezért a Bosszúállók terveztek egy küldetést... Be kell épülni a Triskelionban!

-És ez téged hogy érint? - kérdezte mire elindultunk befelé.

-Túl feltűnő ha egy szuperhős épül be! Viszont ha egy tanonc...

-Tony, ugye ez nem igaz! - nézett élettársára.

-Sajnálom Pep! - mondta.

-Ti teljesen megőrültetek? Hogyan lenne egy ilyen akcióra képes Brook? Még csak tizenhat! Engedtem, hogy páncélt csináljatok! Elnéztem, hogy magán akcióként megmenti Lisat! Nem küldheted el őt! Hiszen csak egy gyerek! Mit szólnának a testvérem és a sógorom? - akadt ki mire én megálltam egy sír mellett.

-Nem szólnának semmit! - jelentettem ki - Nem tudnak már hozzászólni ehhez semmit! Mivel meghaltak! - mutattam a feliratot mire mindketten arra néztek - Amikor elmentünk a Triskelionba Tony-val, akkor nem azért repülünk egész Washingtonig, mert Fury kiszemezett! Kellett a segítségem a Lisat megmentő akció miatt! Miután Rumlow társaságában távoztam Fury irodájából, egy tervet eszeltek ki ellenem... Megtámadtak a liftben! Jó is lett volna ha nincs képességem! Miután mindenkit elhelyeztem egy vízburokba, kinyitottam a lift ajtaját. Egy osztag állt velem szemben csőre töltve. Megadtam magam... Azt mondták, hogy felbosszantottam a Hydrat. Elvittek Pierce helyére... Kihallgattak. Egy élő közvetítést mutattak, ahol a japán Tél katonája éppen fenyegeti a szüleimet. Titoktartást ígértem az életükért cserébe! Viszont utána Tony megmentett, és mikor hazarepültem azután, a konyhában találtam rájuk egy vértócsában! - meséltem mire kicsúszott egy könnycseppem - Meghaltak! Senki más nem alkalmasabb erre az akcióra nálam! Bosszúálló vagyok, hát akkor bosszút is állok a szüleimért! - helyeztem el a rózsát a síron majd kiegyenesedtem. Pepper sírva rádőlt a vállamra majd átölelt. Tony megsimogatta a hátamat majd elém állt.

-Miért nem szóltál előbb Brook? - húzta fintorra a száját - Megoldottuk volna együtt!

-Így is majdnem te kerültél veszélybe, Tony! Én tartottam a számát, de a Hydra megszegte az egyezség rá eső részét! Bűnhődni fognak ezért!

-Abban biztos lehetsz! És mi itt leszünk neked! - karolt át ő is - Most már mi vagyunk a családod! Mostantól mindent elmondása nekünk! Még azt is, hogy mit csináltál azzal a Stevens gyerekkel... - tette hozzá mire kuncogtunk Pepper-rel - Mindannyian követünk el hibákat! De abból tanulunk! Fejlődünk! Ha sikeres lesz ez az akció, már pedig miért ne lenne az, a Hydra megfizet a tetteiért! És erről te fogsz gondoskodni! Kiszabadítjuk Lisat! Megállítjuk a Hydrat! És megmentjük a Földet! Úgy, hogy közben nem lesz semmi bajunk és életében maradunk! - fejezte be majd megpuszilta a homlokom és Még jobban magához szorított.

-Szép napot Brooklyn! - köszönt Fury miközben kinézett az ablakon.

-Fury parancsnok! - álltam meg az asztala előtt.

-Új hajszín? - fordult felém.

-Új élet változásokkal jár!

-Hallottam már ilyeneket!

-Miért hivatott uram? - kérdeztem mire megnyomott valamit.

-Szoba lezárva! - mondta a gépezet.

-A küldetésről van szó! Foglalj helyet! - mutatott a székre mire megtettem a kérését - Gondolom felkészült...

-Hát elég húzós pár hetem volt! A tanárok nagyon komolyan vették, ezt a dolgot és minden nap plusz órákat kaptam!

-Nem azt kérdeztem, hogy felkészítettek-e! Azt tudom, hogy megtörtént, mert minden egyes nap beszéltem a tanárokkal! Arra vagyok kíváncsi, hogy te készen állsz-e te magad erre?

-Természetesen uram!

-Ha elkezdi az akciót nincs visszaút! Ezt már mondták a tanáraid is...

-Ne aggódjon uram! Nem fogok visszavonulni! Eléggé nyomós indokom van, hogy végig csináljam ezt az egész küldetést! Bízzon bennem! A lehető legjobb formámat fogom adni!

-Meg kell értened, hogy amikor legutoljára megbíztam valakiben elvesztettem az egyik szememet... Azóta óvatosan játszom!

-Rendben, uram! Semmi baj! Megértem! - bólintottam mosolyogva.

-Minden egyes nap tíz órakor lesz egy találkozója velem itt! Legyen itt pontosan és akkor nem lesz semmi baj!

-Megbeszéltük!

-A részleteket majd holnap mondom el! Elmehetsz!

-Köszönöm!

-És ezentúl hívj főnöknek!

-Rendben, főnök! - helyeseltem majd az ajtóhoz értem.

-És Brooklyn!

-Igen? - fordultam vissza.

-Jól áll a barna szín! Jól választottál!

-Köszönöm!

-Milyen az irodája?

-Nyugodt, csendes! Teljesen jó!

-Annak örülök!

-Akkor holnap Főnök! - nyitottam ki az ajtót majd elindultam az irodám felé.