Egymás ellen

Chapter 92

- Miért álltunk meg Heimdall?- szaladok előre hozzá, de engem is megállít és a távolba mered.
- Látok valamit - mondja higgadtan majd ekkor a hatalmas üvöltés hallatszik a velünk szemben lévő sűrű ködből.
- Jaj ne! - suttogom- Vissza! Mindenki vissza! - ordítom a megmaradt embereknek- Heimdall, te menj velük. Én elintézem a szörnyet- biccentek a hatalmas farkas felé, aki felénk szalad- A népnek nagyobb szüksége van rád- nézek rá komoly tekintettel.
- Vigyázz magadra - megy az emberek után.
- Gyere anyuhoz te kis vakarcs! - sziszegem, de ekkor hirtelen lövedékek kezdenek záporozni az egyik felhőből és egy űrhajó jelenik meg, ami hála az égnek megtorpantja Fenrirt.

Hátra nézek egy pillanatra, hogy elmenekültek-e már a többiek, de látom, hogy valami miatt nem tudnak, s ekkor egy éles hang hasít a levegőbe.
- Heimdall! A pallost! - kiáltja Skurge, majd a zombi katonák megrohamozzák a népet. Szerencsére nem egy ember hozott magával fegyvert. Ezután visszafordítom a figyelmem a szörnyre. Ahogy látom a lövöldözés csak még jobban felidegesítette.
- Nem döglik meg a nyavalyás! - hallok meg a nő hangot a hajóból.
- Én attól még meg tudok! Gyere le és segíts! - ordítok vissza majd futni kezdek és megjelenik a kezemben a kardom- Ezt éld túl te korcs - sziszegem s már emelném is a fegyverem, de valaki lehuzan az égből, ami pont annyira lep meg engem is, mint a farkast. Egy picit megszaglássza a testet, majd újra elindul, de aztán valami megállítja és elrántja előlünk.
- Ez Hulk! - örvendek meg. Ez sajnos nem tart sokáig mert Banner és Fenrir is leesnek a hídról, bele egyenesen a vízbe így van időm becsatlakozni a harcba.

A sokadik zombikatona megölése után lihegve támaszkodok meg a kardomon.
- Túl sokan vannak- vágja keresztül Heimdall az egyiket mögöttem.
- Újra és újra összeállnak! Nem tudjuk normálisan legyőzni őket! - magyarázom, majd egymásnak háttal fordulva fedezzünk a másikat.
- Áh! - kiált fel fájdalmasan a férfi, mikor megvágják a térdhajlatát.
- Erősítés kell!- kiáltom, miközben ellepnek a katonák, de hirtelen lefagynak és szétrobbannak, ahogy valaki elsétál mellettünk.- Na jó!- fordulok ez ismerős arc felé- Ez nagyon állat volt! - dicsérem meg miközben felállok, de úgy tűnik a mindentlátóhoz is csatlakozott valaki.
- Na mi van, Heimdall? Új barid lett? - mosolyodok el.
- Csövi! - áll meg a kőlény- Én Korg vagyok vagyok, ő Miek- biccent a fura, bogárszerű valami felé maga mellé- Felállunk az űrhajóra és megpattanunk. Velünk jöttök?- néz továbbra is a férfire.
- Nem! - mondom komolyan- Meg kell mentenünk Asgardot!- nézek Korgra határozottan, de ekkor meghallunk egy érdekes hangot a ködből- Miért szeret mindenki bújkálni? - motyogom magamnak.
- A megmentőtök eljött! - szólal meg egy nagyon ismerős hang. Ezt nem hiszem el. Még ilyenkor is képes dráma királynőként megjelenni- Hiányoztam? - kérdezi a hajót megrohamozó néptől mire szemet forgatok.
- A kelleténél nem jobban- jegyzem meg majd átölelem.
- Üdv itthon - áll fel Heimdall- Láttam, hogy jöttök- néz Brookra és Lokira egymás után.
- Hát persze - szólalnak meg egyszerre, majd egymásra is néznek.
- Valami történt veletek, amiről nem tudok? - vonom fel a szemöldököm.
- A harcra figyelj- szólal meg Heimdall, mire megint visszafordulunk és a rohamra készülök, ami meg is érkezik. Rengeteget lemészárolunk, de Loki, én és Brook hátrébb állunk egy másik vonalként.
- Menjetek a hajóhoz! - mondom Lokiéknak- Én a maradékot vissza tudom tartani- mosolygok, de ekkor a palota fölött elsötétedik az ég majd egy hatalmas mennydörgést követően a leghatalmasabb villámlás csap bele az épületbe, amit mindenki ledöbbenve fogad. Egyedül Loki mosolyodik el "ez-az-a-Thor-akit-én-ismerek" fejet vágva az egészhez s az istenség hamarosan csatlakozik is hozzánk rengeteg katonát lezúzva.
- Eddig ezt miért nem csinálta? - motyogom még mindig sokkosan.

A következő pillanatban a lezuhant hajóból tűzijátékok kezdenek el lövöldözni és egy nővi lép ki belőle.
- Ő egy Valkűr! - esik le az állam- Nagyon menő- szuszogom.
- Azt hiszem minket kihagynak a buliból - szólal meg Brook a három asgardira mutatva, akik már most több ellenséget likvidáltak, mint mi.
- Istenek, mit vártál? - gyulladok ki és minden zombit felégetek magam körül.