Egymás ellen

Chapter 66

- Várjunk csak, Logi a legerősebb? - esik le az állam - Akkor, hogy vagyok képes visszatartani? - kérdezem remegő hangon.
- Ha hallod a fejedben, már pedig tudom, hogy hallod akkor nincs sok idő a kitöréséig.
- Mi van, ha nem sikerül megállítani? Nem akarok elpusztítani egy egész világot! - mondom remegő hangon és elrohanok a szobámba, ahol a térdreimre hullok
- Szóval.... Végre tisztában vagy mindennel. Kiengednél még mielőtt a hisztis barátnőd újra használni nem kezdi az erejét? Akkor már visszamehetünk a világunkba és amint a Mindenek Atyja örök álomra hajtja a fejét elhozhatjuk a Ragnarököt!
- Sosem fogsz kijutni onnan - mutatok a fejemre morogva.
- Egyszer úgyis el kell pusztulnia Asgardnak.
- De nem olyan hamar, mint ahogy akarod - állok fel és elmegyek fürdeni meleg vízzel, hogy automatikusan elálmosítson, ami sikerül is.

A hétvége nagyon gyorsan elment. Persze a kis hang a fejemben próbált rávenni, hogy engedjem ki, de teljes mértékben ignoráltam őt.
- Lisa! - rohan oda hozzám a folyosón Misa.
- Mondd, apró, mosolygós barátnőm - nézek rá nevetve, mire ő is kuncogni kezd.
- Brook beleegyezett a koncertbe! - kezd el ugrálni én pedig vele együtt- Menjünk együtt - ragadja meg a karom és elkezd rángatni egyenesen az aulába, ahol egy kisebb tömeg már összegyűlt.
- Figyelmet kérek! - áll fel a szervezőnk az asztalra, hogy figyeljünk rá- Amint a közelebb állók látják újabb papírt raktam ki a faliújságra. A lapra a fellépőket kérem a kiválasztott dallal. Kérem jelezni azt is, hogy táncos produkció lesz vagy nem. Holnapra mindenki döntse el. További szép napot! - száll le az asztalról, majd félre áll és ezután mindenki megrohamozza a lapokat.
- Te fel fogsz lépni? - kérdezem Misától.
- Még nem tudom. Lehet beállok díszlettervezőnek- von vállat.

- Akkor tudnál nekem segíteni a dalommal?- csillan fel a szemem.

- Lisa, én nem tudok angolul....

- Nem is az angol miatt kell- szakítom félbe- Egy koreai dalt akarok elénekelni és nem hiszem, hogy helyes a kiejtésem. Ezért kérem a segítséged- mosolygok.

- Rendben, megtanítalak- kuncog és átölel.

- Köszönöm- mosolygok.

- Nincs mit. Melyik dal lenne az?

- Burnin' up....

- Bangtan Boys?- szakít félbe.

- Igen- kuncogok.

- Rendben. Kinyomtatom a szöveget és kezdhetjük is.

- Uhm... még valami.

- Igen, Lisa?

- A táncot is meg akarom tanulni- mosolygok.

- Az már kicsivel nehezebb tészta- húzza el a szájat.

- Nem baj. Tudom, hogy meg tudod tanítani- ölelem át.

- Rendben, nekem viszont mennem kell- húzódik el óvatosan és elsiet.

Miután a nagy tömeg végre eloszlott én is oda tudtam menni a laphoz és felírtam mindent ami szükséges.

-BTS - Burnin up? Nem nehéz az neked egy kicsit? - hallok meg magam mögött egy hangot.

- Nem, miért lenne az Brook?

- Koreai szöveg, gyors tánc... Még nekem is gondot okozna a koreo...De persze sok gyakorlással és kitartással menni fog!

- Hidd el, sikerülni fog- mosolygok magabiztosan.

-Ohh, én nem aggódom amiatt, hogy nem fog sikerülni!

- Akkor nem értem az akadékoskodó hangnemedet- teszek keresztbe a karjaim.

-Lesznek rajtad kívül még a színpadon... Nem leszel egyedül! Amikor fellépsz a színpadra a táncosok eggyé válnak az énekessel. Megszűnik a hierarchikus beosztottság! Egy csapatot alkottok... Ha egy bukik, az összes bukik! Emiatt vagyok "akadékoskodó".