Egymás ellen

Chapter 87

~két hónappal később~

-Oké! Itt vagyok! - szálltam le a torony leszállópályáján.

-Szia Brook! - fordult felém Happy - Mi szél hozott?

-Jöttem segíteni! - léptem ki a páncélból majd a férfi mellé álltam - Hol tartunk?

-Neked nem a bázison kéne a diákok rá figyelned?

-Cseréltem Markkal... Bevállalta ő és így nekem majd pénteken lesz dolgom meg csinálok egy vacsit kettőnk számára.

-Ennyit tettél értem? A végén még meghatódok! - játszotta el.

-El kellett onnan jönnöm egy kis időre... Az új tanárok kihoznak a sodromból! Makacsok, bunkók, türelmetlenek a diákokkal, kiabálnak velük, ultra szigorúak... Förtelem! És persze kihez menekülnek a diákok? Hozzám! Miért? Mert én mindig az a kedves és jófej tanár voltam.

-Ennyien nem jöttek vissza a végzősök közül?

-Sokan félnek, hogy hasonló történik, mint négy hónapja. Egyedül Mark és Pietro vállalta a földrajz és történelem órákat.

-Ez szomorú!

-Dolgozatot iratnak rajzból!

-Hogy mi? - tört ki belőle a nevetés.

-Ne is mondd! Szóvá is tettük Tonyval!

-Mit mondtak?

-"A rajz az művészet és a művészetet is meg kell tanulni és számonkérni! Én a helyedben Brooklyn az énekórán is dolgozatot iratnék!" - imitáltam.

-Istenem!

-Szóval kérek egy tabletet és elmegyek a laborba! - nyújtottam a kezem.

-Tessék! - adta oda majd elindultunk befelé - Nem! Nem! - Látta meg a robotot a drága vázával - Azt tedd le! Többet ér, mint te vagy én! - jegyezte meg majd felvettem a rezgő telefonját - Igen? Hé! Hé! Lassabban! Nincs időm ATM-és rablásokra sem a tartalmas üzeneteidre! Van elég bajom a holnapi költözéssel! A jövő hétig mindent el kell szállítanunk... Nem szoktál tévét nézni? Tony eladta a Bosszúállók-tornyát és kijjebb költözünk egy újabb helyre, ahol remélhetőleg sokkal rosszabb lesz a vétel! Mi lenne veled? Figyelj, az a lényeg, hogy ne keveredj bajba! Komolyan kell vennem, hogy komolyabban vedd a dolgokat! Látom milyen komolyan! Ne fáradj vele! - nyomta ki majd rám nézve együtt elröhögtük magunkat.

-Parker zaklat?

-Ne tudd meg!

-Ha akarod átveszem tőled! Tony akkor mondta, hogy te leszel az összekötő amikor én még börtönbe voltam! De most segíthetek! Szerintem jobban értek a gyerekekhez, mint te...

-Ez beszólás akart lenni? - húzta össze a szemét.

-Add a telód! - kértem.

-Mit tervezel?

-Bízd rám!

-De...

-Happy! Végre nyugtod lenne ettől a gyerektől! - érveltem mire a kezembe nyomta a mobilját. Beléptem az üzenetekbe majd megkerestem Parker számát.

-Mit csinálsz?

-Új számom van! Ezentúl ezen keress, mert a másik nem elérhető! - olvastam fel majd bemásoltam a saját számomat és elküldtem - A kölyök letudva! - mosolyodtam el - Jössz nekem eggyel! - léptem a liftbe.

-Egész jól mozogsz már ezzel a protézis féleséggel!

-Sokat gyakoroltam!

-De akkor a tánc órák...