Maffiába kényszerítve (BEFEJEZETT)

Indulás haza

-Ébresztő.-hallottam meg reggeIi rekedtes hangját.
A meztelen hátamat kezdte el simogatni. Kinyitottam a szemeimet és szorosabban fogtam magamhoz a takarót.
-Jó reggelt.-mosolyogtam rá.
-Neked is jó reggelt.-söpört el a szememből egy kósza tincset.
Közelebb bújt hozzám és a homlokomra egy puszit nyomott. Magához ölelt és szorosan tartott.
-Annyira szeretlek.-puszilt bele a hajamba.
-Én is szeretlek.-fúrtam a fejem a mellkasába.
Csend telepedett közénk, de nem az a kínos csend. Még mindig a karjaiban tartott és hallgattuk egymás szuszogását. Jó érzés volt csak, így feküdni egymás mellett és nem gondolni semmire. Elveszni egymás tekintetében és karjában. A szívem majd’ kicsattant a boldogságtól. Olyan hevesen dobogott, hogy csoda a szomszéd szobában nem hallották.
Most az egyszer nem érdekelt senki rajta kívül. Ő számított nekem és kizártam mindent a fejemből.
-Örülök, hogy itt vagy.-adtam puszit az arcára.
-Mindig itt leszek veled, kedvesem.-simogatta meg az arcomat.
Mélyen a szemeibe néztem. Néztem ahogy csillognak, ahogy minden mozdulatomat figyeli. Akkor végleg rájöttem, hogy rajta kívül más nem kell számomra. Csak őt akarom.
Kezét a tarkómra vezette és úgy húzott magához közelebb. Elsőnek egy óvatos puszit nyomott a számra majd megcsókolt. Gyengéd volt és lassú.
Elvált ajkaimtól majd a nyakamra pillantott és elvigyorodott.
-Megjelöltelek.-vigyorgott.-Most már mindenki tudja, hogy az enyém vagy.-nyomott egy puszit a számra.
-Igazán?-karoltam át a nyakát és picit lejjebb csúszott a takaró, de mindenemet takarta.
-Igazán.-kapta el a derekamat és maga alá gyűrt.
-Akkor én is megjelöltelek téged.-simítottam végig a nyakán és elmosolyodtam.
Ő mondta, hogy hogyan csináljam, hogy ott is maradjon. Érintésemre becsukta a szemét.
-Én a tiéd vagyok.-jelentette ki és megcsókolt.-Te meg az enyém.
-Miből gondolod?-nevettem el magam
-Én vagyok az első és az utolsó férfi az életedben. Senki sem nyúlhat hozzád.-simított az oldalamon végig és engem kirázott a hideg.
-Na és ha elválunk?-húztam az agyát.
-Olyan nem lesz.-puszilta meg a homlokomat.
-Na rendben.-mosolyogtam rá.-Megyek zuhanyozni.-tekertem magamra a takarót.
-Ha ez egy meghívás volt akkor szívesen megyek én is.-vigyorgott.
-Majd legközelebb.-kacsintottam rá.
Bekulcsoltam az ajtót és ledobtam a takarót magamról. Megengedtem elsőnek a meleg vizet majd a hideget is és beálltam a tusoló alá. Gyorsan tusoltam le majd egy törölközőt magamra tekerve léptem ki a fürdőből.
-Ohh, csak nem hiányoztam?-húzta mosolyra a száját.
Az ágyba feküdt még. A derekáig volt betakarózva csak.
-Lehet.-mosolyogtam rá és elkezdtem ruhát és fehérneműt keresgélni.
-Orvosolhatjuk.-állt fel egy boxerban.
A hátam mögé lépett és a derekamnál fogva húzott magához.
-Mit művelsz?-fordultam meg nevetve a karjaiba.
-Hát nem is tudom.-puszilt a nyakamba.
-Megyek öltözni.
-Szerintem nem muszáj felöltöznöd.-tartott a karjaiban.
-Pedig de.-vigyorogtam rá.-Még ma haza is kell mennünk.
-Maradhatunk is.-nézett a szemeimben.
-De ki tudja mi történik az otthoniakkal.
-Igaz.-gondolkodott el egy percre.-Mindenképp bepótoljuk és elmegyünk valahova kettesben.
-Rendben.-pusziltam meg a száját és nyúltam a ruhákért.
-Csak egy puszi?-húzta fel egyik szemöldökét.
-Ha felöltöztem kapsz többet is.
-Akkor siess.
Bementem a fürdőbe és magamra zártam újra. Tudtam, ha nyitva hagyom akkor bejön és sose készülünk el. Magamra kaptam mindent és elvégeztem a reggeli rutinomat is. Kiléptem a fürdőből és engedtem, hogy ő is bemenjen és elkészüljön.
Sokkal hamarabb lett kész mint én és mehettünk reggelizni. Magához húzva mentünk a lifthez és onnan tovább a földszintre.
-Most reggelizünk a teraszon?-néztem rá.
-Hát persze.-válaszolt és egy puszit nyomott a fejemre.
Elhúzta a hatalmas üvegajtót az egyik ott dolgozó. Elsőnek én léptem ki majd a nyomomban ő.
Kiválasztottam az egyik legszimpatikusabb asztalt, ami közel a korláthoz volt és két szék volt csak az asztal körül.
Egy nővény foglalt helyet a sarokban, közel a korláthoz. Helyet foglaltunk mind a ketten. A pincérfiú pedig azonnal hozta is az étlapokat.
Egy könnyű reggelit kértünk, amit hamar ki is hoztak nekünk. Szóval nem kellett sokat várnunk rá, aminek örültem, mivel már nagyon éhes voltam.
Még reggel 10 órához képest a nap már elég erősen sütött és a fény az egész teraszt beárasztotta. A földön hatalmas fehér járólapok terültek el és az asztaloktól nem messze pedig növények voltak mindenhol.
Mindegyik asztalon volt egy kisebb váza és abban pár szál virág volt. Az asztaloknál változó volt a székek mennyisége és rajtunk kívül még hatan foglaltak helyet itt kint.
A pincér lepakolta elénk a kért ételeket és italokat. Még megkérdezte, hogy kérünk-e valamit és távozott.
Miután befejeztük a reggelit felmentünk a szobánkba.
-Pakoljunk.-mondtam és kifeküdtem az ágyra
-Ez aztán a pakolás.-nevette el magát David.
-Te is megtudnád oldani.-ültem fel
-Te vagy a nő.-nevetett
-Az csak egy dolog.-álltam fel és a szekrényhez mentem.
Elkezdtem gondosan behajtogatni a ruháimat a bőröndre majd minden holmimat összeszedni, hogy véletlen se maradjon itt semmi.
Mikor mindent eltettem az egyik fotelban helyet foglaltam.
-Nem is segítesz?-kérdezte meg
-Nem is tudom.-nevettem
-Még csókkal is jössz nekem.
-Segítek.-álltam fel és egy-kettő bepakoltunk minden cuccát.
-Boldogabb vagy?-ültem vissza a helyemre.
-Nem igazán.-mondta
-Miért?-húztam fel a jobb szemöldökömet.
-A csókjaimat még nem kaptam meg.-mutatott az ajkaira.
-Egye fene.-álltam fel és közel mentem hozzá.
Lehajolt hozzám és én megcsókoltam. A karjaimat a nyaka köré fontam és ő pedig a derekamnál fogva felkapott. A dereka köré kulcsoltam a lábaimat.
Óvatosan elkezdett az ágy felé sétálni velem és letett. Ő pedig fölém került, de a csókunkat egy pillanatra se szakítottuk meg.
A telefon csörgésére rebbentünk szét.
-A fenébe.-mondta David és kihalászta a farzsebéből a telefont.
Felültem addig és megigazítottam a ruhámat. Intett a kezével és kiment az erkélyre. Szóval munka.
Én addig átnéztem, hogy semmit se hagytunk ki. Pár perc múlva kicsit feszülten lépett be.
-Baj van?-fürkésztem az arcát.
-Minden megoldható.-válaszolt és magához húzott.-Csak ma valószínű, hogy későn fogok haza érni.
-Csak ne legyen bajod.-fúrtam a mellkasába a fejem.
-Nem lesz. Ne aggódj.-szorított magához.-Most mennünk kell.
Felhívta a recepciót és pár pillanat múlva már jöttek is és levitték a bőröndöket. A recepciónál visszaadtuk a kulcsot és mentünk a kocsihoz. Ott bepakoltak és indultunk is tovább a repülőtérre.
Az úton csendben volt. Szemmel láthatóan feszülten vezetett.
-Miért hívtak?-kíváncsiskodtam.
-Valami gond adódott, amit nélkülem nem tudnak megoldani.-forgatta a szemeit.-Haszontalan egy bagázs.
A kezemet arra a kezére vezettem, amellyel a váltót fogta. Rá pillantott a kezemre majd rám és elmosolyodott.
Épp vettem volna el a kezem, de ő utána kapott. Egy puszit nyomott a kézfejemre.
Lassan megérkeztünk. Egy férfi állt ott, aki kiszedte a csomagjainkat és átpakolta a gépbe. Mi is kiszálltunk az autóból és átszálltunk a repülőre.
Pillanatokon belül pedig az fel is szálltunk. Én az ablakon keresztül néztem ezt a csodálatos helyet.
Nagyon szép és jó napokat töltöttünk el itt együtt. Örülök neki, hogy legalább ennyi időt minden gond nélkül voltunk el. 
-Mi a baj?-kaptam fel a fejem a kérdésére.
Ránéztem. Engem figyelt még feszülten is, de most az arca el lágyult.
-Semmi.-mosolyogtam rá.-Csak a tájat néztem.
-Biztos?-kérdezte
-Igen.
Közelebb bújtam hozzá és a vállára hajtottam a fejemet.
-Nyugodtan helyezd magad kényelembe és aludj, kedvesem.-simogatta az arcomat.
-Nem vagyok álmos.-válaszoltam.
-Akkor csak pihenj.
Az órák nagyon lassan teltek el. Alig akartak a percek is telni. Csak kémleltem a felhőket és Davidot. Az arca minden egyes zegzugát végig elemeztem.
Az éles arccsontját, a szemeit, mindent. Elég sokszor elmosolyodott, hogy ennyire figyelem őt
Majd végre elérkezett a pillanat, hogy leszállhattunk.
-Haza jössz?-kérdeztem rá miközben bepakoltak a kocsiba.
-Igen.-válaszolt.-Átöltözöm meg téged haza viszlek
Én csak bólintottam. A rádiót bekapcsolta útközben és csak az szólt halkan. A ház előtt már Taylor állt és gondolom ránk várt.
-Uram, Isten hozta önöket.-köszöntött minket mikor kiszálltunk.
David csak biccentett egyet. Szigorú az alkalmazottjaival, sőt néha még a saját magával és a családjával is.
-Tyler, a csomagokat majd légyszíves vidd be a házban. Ericanak majd szólj, hogy mindent mosson ki.
-Értettem, uram.
A házba belépve csend fogadott minket.
-Köszönök Ericanak.-mondtam neki.
-Jó, én addig átveszem a ruhámat.
A konyhába mentem, ahol éppen az egyik széken ült. Öleléssel üdvözölt és még két puszit is kaptam. Kérdezte, hogy milyen volt a nászút. Elkezdtem mesélni, de a negyedénél tarthattam amikor David belépett a konyhába.
Ő is köszönt az idős asszonynak majd felém fordult.
-Itthon leszel ma?
-Megyek a szüleidhez meg az öcsémhez.-válaszoltam
-Rendben, de vigyázz magadra és ha bármi baj van csak hívj.
-Jól van.-mosolyogtam rá.-Mikor jössz?
-Szerintem későn..-válaszolt.-Szóval ne várj meg.-mosolygott
Egy puszit nyomott a számra és magunkra hagyott minket. Tovább folytattam a mesélést, amit ő figyelmesen és mosolyogva hallgatott végig.
Elmeséltem, hogy milyen gyönyörű helyen is jártunk. Közben ő készítette az ebédet is.
Miután megebédeltem és kibeszéltük magunkat felmentem az emeletre átöltözni. Azután írtam az öcsémnek, hogy hol van. Mondta, hogy otthon, ezért az első utam oda vezetett. A kocsimmal mentem, amit Davidtól kaptam.
Hamar odaértem és ő azonnal szaladt hozzám és a karjaiba zárt. Beinvitált a házba és a kanapén ülve elkezdtünk beszélgetni. Elmeséltem neki is, hogy milyen volt és miket csináltunk és azt is, hogy összejöttünk.
Mondta, hogy ha megbánt engem akkor nem áll jót magáért. Amikor elmondtam, hogy vele vagyok elsőnek el sem akarta hinni, de rájött, hogy tényleg.
Elég sokáig beszélgettünk majd mondta, hogy még megy Amandaékhoz.
-Egy helyre tartunk.-nevettem fel.
Ő is felnevetett majd elkészült és indultunk is tovább. A Peterson házban elsőként Amy szaladt hozzám, aki alig akart elengedni majd sorban a család többi tagja is.
Nekik is meséltem a mai nap már harmadszorra. A két fiatal a történetem után elvonult. Majd nem sokkal később James is ment, mivel találkozója volt. A szülőkkel ültünk a nappaliban és beszélgettünk tovább.
-David?-kérdezte Adam
-Valami sürgős munkaügy.-válaszoltam.
Az édesapja elhúzta a száját és ki is ment tőlünk telefonálni. Addig tovább beszélgettem az anyósommal, de nem sokára vissza is érkezett az apósom is és mondta beszéltek.
Nem kötötte az orrunkra, hogy mit, de nem is akartam tudni. Jobb távol maradni ezektől a dolgoktól amennyire lehet még így is.
Elég sokáig ott voltam náluk még vacsorára is hívtak, de mondtam, hogy majd legközelebb, mivel fáradt vagyok már és szeretnék aludni.
Kikísértek és az udvaron elköszöntünk. Az autómba beszállva indultam haza.
Otthon még vacsoráztam és bementem fürödni. Nem tudtam kizárni Davidot a fejemből, mivel aggódtam miatta, hogy mi lehet vele. Reméltem, hogy nem esik semmi baja és épségben haza ér mihamarabb. Az idő csak telt, a vizem is már kihűlt szinte. Szóval gyorsan megfürödtem és a pizsamámat felvéve elkezdtem szárítani a hajamat.
Befeküdtem az ágyba és bekapcsoltam a tv-t, de nem tudtam rá koncentrálni. Vártam, hogy hívjon, vagy írjon vagy bármi. Csak tudni akartam, hogy minden rendben van.
Időközben elbóbiskoltam és léptekre riadtam fel.
-Csak én vagyok.-mosolygott.
-Végre, hogy haza értél.-ültem fel.
Ő pedig az ágy szélére ült le hozzám.
-Vártál, kedvesem?-kérdezte.-Mondtam aludj, mert későn jövök.
-Aggódtam miattad.-válaszoltam.
Közel hajolt és egy csókot nyomott a számra.
-Most már itt vagyok és nincs bajom.-mosolygott rám-Aludj, szerelmem.-mosolygott.
-Mennyi az idő?-ásítottam
Az órájára pillantott.
-Lassan 2 óra.-válaszolt.-Letusolok meg átöltözöm és már jövök is.
-Megvárlak.-válaszoltam és behunytam a szemeimet.
Már félálomban voltam amikor besüppedt mellettem az ágy és befeküdt. Hozzá bújtam jó szorosan.
-Jó éjszakát.-puszilta meg a fejem búbját.
-Jó éjszakát.-válaszoltam és pillanatokon belül el is nyomott az álom újra.


**********************
Sziasztok!
Lenne egy fontos kérdésem. Már kommentben is feltettem az előző részhez, de senki nem reagáltatok alá.
Szóval itt újra megkérdezem. Szeretnétek +18-as részt vagy sem?
Azért kérdezem, mivel még sosem írtam és előtérben helyezem a kedves olvasóimat.
Ha ti azt mondjátok, hogy szeretnétek olyan részt akkor írok a kedvetekért.
Előre is köszönöm a válaszokat!
**********************