Másnap reggel amikor felkeltem még David is az ágyban volt. Meglepődtem, hiszen ilyenkor már lent szokott lenni.
-Jó reggelt.-köszönt kedvesen.
-Neked is.-válaszoltam majd ásítottam.
Kikeltem az ágyból majd elvégeztem a napi rutinomat, de eszembe jutott, hogy elfelejtettem magammal ruhát vinni. Felvettem egy köntöst és úgy mentem ki. Ő csak figyelte minden lépésemet, de nem törődtem vele. Kiválasztottam a mai napra ruhát majd a fürdőbe vissza sétálva felöltöztem.
-Megvársz?-kelt ki az ágyból.
-Nem.-válaszoltam és nyitottam volna ki az ajtót.
-Kérlek.-mondta majd vissza fordultam és leültem az ágy végébe.-Sietek.-vigyorgott rám.
-Ajánlom.-kezdtem el keresni a telefonomat.
Megnéztem és 2 nem fogadott hívásom volt. Az egyik Joshtól a másik Katytől. Meg két üzenetem ugyan ettől a két személytől. Elsőnek a Joshét nyitottam meg.
,,Köszönöm, hogy segítettél. Fantasztikus volt minden. ”
Ebben mi utal arra, hogy vele vagyok? Jó ég. Ez nem normális. Nem sokáig firtattam, mert megnyitottam a barátnőmét.
,,Remélem minden rendben. Hívj, ha van időd.”
Majd reggeli után felhívom és beszélek vele. Vissza tettem a készüléket az éjjelire és a tegnap estére gondoltam. Arra, hogy miket mondott. Arra, hogy közelebb akar kerülni hozzám. Vajon tényleg? Komolyan gondolta? Nem hiszem én azt. Meg amúgy se kerüljön hozzám közelebb. Nincs rá szükségem.
-Mehetünk.-lépett ki.
Azonnal észrevettem, hogy félre gombolta az ingjét.
-Az inged.-kezdtem mutogatni.
Rá nézett és elnevette magát.
-Gyere segíts.-fogta meg a kezemet gyengéden.
Fura volt ez tőle.
-Annyi gond van veled.-sóhajtottam majd elkezdtem kigombolni az ingjét.
Nem szeretnék hozzá közelebb kerülni és ne higgye azt, hogy ezzel sikerül neki.
Elkezdtem vissza be gombolni, de pont akkor lépett be James.
-Jó reggelt, fiatalok!-nevette el magát.-Hoppá! Megzavartam valamit?-kérdezte perverzen.
-Nem.-fordultam felé komolyan majd tovább gomboltam.-Csak van egy szerencsétlen bátyád, aki nem tud egy inget se begombolni.-vigyorogtam rá.
Válaszul a fenekemre csapott. Lendítettem a kezem, hogy pofon vágom, de gyorsabb volt és a levegőben elkapta.
-Utállak.-néztem mérgesen rá.
-Na jó, gyerekek.-nevette el magát James.-Igyekezzetek, mert kész a reggeli.-lépett ki nevetve.
-Gombold be magadnak.-léptem el tőle fújtatva és kiléptem az ajtón.
Ő is jött utánam. A lépcsőn gombolta be az ingjét és kötötte meg a nyakkendőjét. Majd utol értem Jamest, aki nevetve karolt át.
-Gyorsak voltatok.-vigyorgott rám.
-Ne gondolj semmire.-néztem rá szigorúan.
-Én? Dehogy!-mentegetőzött nevetve.
A konyhába már mindenki az asztalnál ült és vártak ránk.
-Jó reggelt.-dobtam le mosolyogva a kezét a vállamról.
-Jól ott hagytatok.-lépett be David.
-Van ez így.-nevetett az öccse.
Csak mérgesen nézett rá és mind a hárman helyet foglaltunk. Kentem magamnak egy pirítóst.
-Kávét?-kérdezte Erica.
-Kérek.-mosolyogtam rá.-Köszönöm.
Elkezdtem jóízűen falatozni a pirítósomat közben az asztalnál beszélgetések folytak. Mosolyogva figyeltem őket és néha-néha beleszóltam. A mellettem ülő meg csak folyamatosan okoskodott, amit már nagyon untam.
-Reggeli után elmegyünk vásárolni a holnapi napra.-jelentette ki Maria.
-Valami sexyt vegyél.-súgta a fülembe David.
Elpirultam ettől és vállon vertem.
-Idióta.-morogtam.
A többiek csak mosolyogtak majd mindenki felállt az asztaltól.
-Mindegy mennyibe kerül a ruha akkor is vegyétek meg neki!-jelentette ki anyjának határozottan.
-Hová mész fiam?-kiáltott utána az anyja.
-Van egy kis dolgom.-mondta vissza se nézve.
Felmentem a táskámért közben megvártam Amandát és vele mentem le a lépcsőn. Maria már az ajtóban várt minket.
-Gyerünk!-terelt maga elé minket.
Szó nélkül sétáltam ki az ajtón és indultam az autó felé. Mint mindig most is Taylor az udvaron várt minket. Mind beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
-Én valami gyönyörű ruhát akarok.-ábrándozott Amanda.
A kocsit az ő csacsogása töltötte be egész úton mi pedig csak mosolyogtunk rajta.
-Nem izgulsz?-fordult felém Amanda
-Hm?-néztem rá.
-Mármint holnap este a bátyám mindenki előtt megkéri a kezedet.-élte bele magát.-Nem izgulsz emiatt?
-Nem.-mosolyogtam rá.
-Lányom, akik szeretik egymást azok tömeg előtt is. Nem változtat azon semmit, hogy hány ember van ott.-nézett rá az anyja.-Te is megfogod tapasztalni.-mosolygott rá.
-Amúgy tegnap olyan aranyosak voltatok este.-váltott témát Amy.
-Köszönjük.-nevettem el magam.-David hamarabb észre vette, hogy az ablakba van mindenki.
-Kíváncsiak voltunk a történésekre.-mosolygott rám.
-Most már minden rendben?-nézett rám az édesanyjuk.
-Igen.-mondtam úgy mint, aki el is hiszi ezt.
-Örülök.-nézett rám komolyan Maria.
Az autóból kiszállva elindultunk ruhát keresni. Sorra jártuk be az üzleteket.
-Az nekem kell!-ragyogott fel Amanda szeme mikor a kirakatban meglátott egy gyönyörű királykék estélyit.
Karon ragadott engem és maga után vonszolt. Az édesanyja alig bírta tartani a lépést. Amy szólt az eladónak és felpróbálhatta a kiszemelt ruhát, amibe azonnal beleszeretett és alig akarta levenni magáról.
Maria egy egyszerű fekete ruhát választott magának, aminek a bal oldala fel volt sliccelve. Amanda egy szatén királykék ruhát. Majd én is körbe néztem és találtam egy vörös ruhát, aminek az egyik oldala fel volt sliccelve a mellrészénél pedig egy nem túl mély kivágás volt. Azonnal meg is tetszett ez a ruha és megmutattam a többieknek, de sajnos Amanda egyből felcsattant.
-Azonnal tedd vissza-kapta ki a kezemből.-Valami nagyon dögös kell, hogy a bátyám eldobja az agyát.
Elképedtem ezen és szinte alig tudtam szóhoz jutni.
-Kislányom!-szólt rá az anyja, de elmosolyogta magát.-Ezt kérem tegye a helyére-adta át az egyik hölgynek.
-Milyen ruhára gondoltak?-kérdezte a fiatal nő.
-Hát olyan nagyon sexy legyen, hogy mindenki őt nézze.-vigyorgott Amy.
-Ne hallgasson rá.-fordultam felé, de mire kimondtam már a ruha keresésére indult.
Olyan 10 perc után vissza is tért egy szintén vörös, mindkét oldalon fel sliccel, nagyon kivágott ruhával. Be kell vallanom a ruha nagyon dögös volt, de én túl szolid vagyok ehhez és nem tudnám magamon elképzelni. Ez valahogy nem az én stílusom.
-Próbáld fel!-vette el az eladótól a leendő sógornőm és nyomta a kezembe.
-Kizárt.-ráztam a fejem nemlegesen.
Nem fogadta el a választ és a próbafülkék felé kezdett el taszigálni. Nem tehettem mást és fel kellett próbálnom.
-Kész vagy?-kiabálta
-Nem.-mondtam pedig már csak álltam és néztem magam.
Erre elhúzta a függönyt és tátva maradt a szája.
-Anyám.-mondta
-Ez nem nekem való.-néztem rá.
-Gyönyörű vagy.-ölelt át.
-Kész van?-jött a nő a nyomában Mariaval.
-A fiamnak le fog esni az álla.-mondta büszkén.
-Nem túl kihívó?-kérdeztem kicsit elpirulva.
-Ezt mintha rád szabták volna.-válaszolta Amy.
-Megveszzük.-fordult az eladó felé Maria.
Én vissza léptem a fülkébe és újra felöltöztem majd a kasszához sétálva kifizettük a ruhákat. Mondanom se kell, hogy egy kisebb vagyont hagytunk ott értük. Kissé elszaladt az idő és már egy óra volt. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy már ideje haza menni.
Szóval a kocsi felé vettük az irányt és mind beszálltunk. Elég hamar haza értünk és a csomagokkal együtt sétáltunk be a házba.
-Gyorsak voltatok.-nevetett James.
-Ugye?-kérdezte Amanda.
Majd kikapta a ruháját a szatyorból és elkezdte Jamesnek mutogatni.
-Nagyon jó.-nevetett a bátyja.-Na és ti?-nézett rám és az édesanyára.
-Majd holnap meglátod, fiam.-mondta Maria és elsétált.
-Ezek a nők.-nevetett és elkezdte bámulni a tv-t.-Ja, David a dolgozószobába van. Mondta nézz be hozzá, ha megérkeztetek.
Sóhajtottam egyet és elkezdtem arra sétálni. Kopogás nélkül sétáltam be.
-Néha kopoghatnál.-mosolygott rám.
-A csajaidat úgy se ide fogod hozni még itt vannak a testvéreid és a szüleid.-néztem rá gúnyosan.
-Nincsenek csajaim már.-nézett rám.-Foglalj helyet.
-Akkor kurváid? Vagy hogy nevezed őket?-kérdeztem.-Jó ígyis.
-Ne kezd kérlek.-sóhajtott.-Milyen ruhát vettél?-állt fel.
-Nem én akartam ezt, sőt nem is én választottam.-néztem rá komolyan.
-Megnézhetem?-jött közelebb.
-Majd holnap láthatod. Arra a pár óra hosszára.
-Gonosz vagy.-biggyesztette le az ajkát.
-Így jártál.-válaszoltam.-Minek hívtál?
-Hogy tudjam épségben itthon vagy.-mosolygott rám.
-Nagyszerű.-mondtam közömbösen.-Mint látod jól vagyok.-mondtam és azzal a lendülettel fordultam is meg és kiléptem a helyiségből.
Az emelet felé vettem az irányt. Eltettem a ruhát és az ágyra ültem majd felhívtam Katyt, mert teljesen kiment a fejemből.
-Szia.-köszöntem.
-Szia.-hallottam a hangján, hogy vidám.-Jól vagy?
-Persze. Te?-kérdeztem.
-Én is jól vagyok. Minden rendbe?-kérdezte kiváncsian.
-Igen. -válaszoltam.-Mi újság van?
-Semmi különös. Veled?
-Velem sincsen semmi.
-Bármi van szólj, hívj, adj valami jelet.
-Úgy lesz.-mondtam majd közben besétált David.
-Sokáig beszélgetsz?-kérdezte.
-Fontos?-tátogtam.
Ő csak bólintott.
-Figyelj, Katy, most le kell tennem, de majd még beszélünk.
-Rendben van. Vigyázz magadra.
-Te is. Szia.
-Szia.-mondta és én lenyomtam.
-Szóval?- néztem rá.
-A holnapi napról akartam beszélni elsőnek.-mondta majd leült mellém.-Nem mehetsz el mellőlem, mert elég sok rossz alak lesz ott.
-Nálad rosszabbak?-kérdeztem gúnyosan.
-Úgy kell tenned mint, aki halálosan szerelmes.-hagyta figyelmem kívül a kérdésem.
-Nem biztos, hogy menni fog.-forgattam meg a szemeimet.
-Próbálkozz. Elég sok embernek fog rád csúnyán nézni?
-Na és miért?-húztam fel az egyik szemöldökömet.
-Mert sokan utálnak, sok az ellenségem, de persze azok nem lesznek jelen. Sok nő pedig azért, mert velem leszel.-vigyorgott.
-Szívesen nekik adlak.-mosolyogtam.
-Gondoltam.-forgatta a szemeit.-Most pedig öltözz.
-Minek?-kérdeztem.
-Elkísérsz a klubba.
-Minek?
-Hogy egyre többet lássanak velem és tudják, hogy kihez tartozol.
-Senkihez se tartozom.-csattantam fel.-Nem vagyok egy tárgy.
-Tudom.-válaszolt.
-Nem megyek.
-Hova nem mész?-jött be Amy.
-A klubba kértem kísérjen el.-válaszolt David.
-Én is mehetek?-kérdezte vigyorogva.
-Ha rá veszed, hogy jöjjön akkor igen.-sétált ki. -Van 15 perced.-szólt mielőtt kilépett az ajtón.
-Gyere már, kérlek-guggolt le elém.-El leszünk. Kicsit kikapcsolódunk.
-Nincs kedvem.
-Kérlek-nézett rám bociszemekkel.
-Ahj..-álltam fel.-Mit vegyek fel?-néztem rá.
Ő azonnal utánam indult és egy nem túl kihívó ruhát választott nekem. Majd én bementem a fürdőbe készülni és ő pedig ment a saját szobájába. Hamar készen lettünk.
-Ez kicsit se 15 perc volt.-mondta David a lépcső alján.
-Örülj, hogy megyek.-kerültem ki majd elindultam kifelé.
Az ő autójába szálltunk. Én ültem előre.
-Legközelebb meg ketten menjünk el tartani egy csajos estét!-vigyorgott rám Amanda
-Benne vagyok.
-Csak, ha tudok róla.-szólt közbe a leendő férjem.
-Hamar megfogsz öregedni.-forgattam a szemeimet.
-Az nem baj.-nézett rám.
Az út további része nagyon csendesen telt. A járműből kiszállva azonnal a bejárat felé vettük az irányt, ahol tolongó fiatalom hemzsegtek a zenét meg már messziről lehetett hallani.
Az ajtóknál a két hatalmas biztonsági azonnal beengedett minket. A pultnál mi ketten letelepedtünk, David pedig az irodájába ment.
Kértünk két vodka narancsot, amit lassan fogyasztottunk el, mivel holnap jelenésünk van. Majd ittunk még eggyel.
-Pisilnem kell.-mondtam.
-Elkísérlek.-válaszolt a sógornőm.
A lehető leggyorsabban próbáltuk letudni, de nagyon sokan voltak és nem volt könnyű. Vissza felé úgy döntöttem megnézem mit csinál a leendő férjem. A húga azt mondta vissza megy még egy kicsit. Én kopogás nélkül nyitottam be az irodába. Ő az asztal mögött ült és valamit csinált a laptopján.
-Csak nem hiányoztam?-húzta mosolyra a száját majd a laptopot lezárva elém sétált.
-Nem.-válaszoltam.-Csak lassan mehetnénk.-mondtam mert már egy jó ideje itt voltunk.
-Mindjárt.-válaszolt.
Én kikerültem és leültem az asztalára.
-Kényelmes?-mosolygott
-Nem-röhögtem.
-Az ágy kényelmesebb.-jött közelebb.
-A legjobb aludni.-mosolyogtam rá.
-Tudok annál jobb dolgot is.-nézett rám perverzen majd csípőjét a csípőmnek nyomta.
-Muszáj?-kérdeztem majd próbáltam kissé letolni.
-Végem van tőled.-temette a fejét a nyakhajlatomba majd nyomott egy puszit a nyakamra.
Én újra megpróbáltam eltolni, mert nem tetszett a közelsége.
-Egyszer meg fogsz szeretni.-simított az arcomon végig majd megállapodott a számnál.-Megakarlak csókolni.-nézett a szemeimbe.
-Csak nem fogsz.
-Még, de mindennek eljön az ideje.
-Hidd el ennek nem fog.-válaszoltam.
Ő szólásra nyitotta volna a száját, de akkor nyitotta ki valaki az ajtót.
-Zavarok?-kérdezte a húga vigyorogva.
-Nem.-mondtam
-Igen.-mondta egy időben velem.
Majd el is lépett előlem és én megkönnyebbültem.
-Téged is és Zoét is megfoglak tanítani a kopogásra.-nevette el magát.-Mondjuk téged másra is.-súgta a fülembe és engem azonnal zavarba hozott, amin egy jót mulatott.-Na indulás.-indultunk el kifelé.
A tömegen átverekedve kijutottunk és végre elindulhattunk haza. Egész úton csendbe voltunk. Senki se szólt senkihez.
Amikor megállt a kocsi én szálltam ki elsőnek majd a fürdőbe mentem elsőnek és lezuhanyoztam, felvettem a pizsamámat és kimentem a szobába.
-Hoztam vacsorát neked.-mondta kedvesen, amin meglepődtem.
Az ételnek megörültem, mivel ma csak egyszer ettem. Én leültem vacsorázni ő pedig bement fürdeni. Miután megettem levittem a tálcát a konyhába majd vissza mentem az emeletre és befeküdtem az ágyba.
Akkor lépett be a szobába amikor magamra húztam a takarót. Nem szólt semmit csak ő is befeküdt kellő távolságba tőlem.
-Jó éjszakát.-mondta.
Én nem válaszoktam neki, hanem az ellenkező irányba fordulva elnyomott az álom.*****
Nagyon sajnálom, hogy eddig nem volt rész, de nagyon elfoglalt voltam. Mostantól igyekszem az új részekkel.
Nagyon hálás vagyok, hogy ennyien olvassátok a történetemet.❤
*****
YOU ARE READING
Maffiába kényszerítve (BEFEJEZETT)
RomanceEgy vőlegény, akit nem szeretsz, sőt nem is ismersz. Bele kényszerültél ebbe az egészbe az egész maffiába csak azért, hogy megmentsd a testvéredet. Jó döntés volt? Megérte? A család mindennél fontosabb, bármit megér, hogy megmentsd a családodat. ...