Maffiába kényszerítve (BEFEJEZETT)

Vizsgálat

Reggel arra keltem fel, hogy David telefonál valakivel. Háttal állt nekem. Nyújtózkodtam egyet és nem sokkal azután le is tette a telefont. Megfordult és rám mosolygott.
-Jó reggelt.-mosolyogtam rá.
-Jó reggelt, szerelmem.-köszönt és lehajolt egy csókra hozzám.
-Kivel beszéltél?-ültem fel az ágyban.
-Apával, hogy mikor menjünk érte.-válaszolt és leült.
-Na és hánykor?-kérdeztem és közelebb ültem hozzá.
-Azt mondta, hogy még van 3 óránk addig.-mosolygott.
-Igen?-kérdeztem
-Igen.-fordult teljes testével felém.
Arcomhoz nyúlva csókolt meg és húzott magához. Kezeimet a nyakába vezettem majd az egyik kezemmel hajába túrtam.
Fölém gördült és én lekaptam róla a felsőjét. Elmosolyodott és újra megcsókolt. Ő is levette rólam a pólómat és kezét végig vezette az oldalamon. A számról a nyakamra tért és egész a mellemig apró puszikat hagyott.
Már a melltartómat akarta kikapcsolni, amikor valaki benyitott ránk. Elsőnek nagyon megijedtem.
-Öhm..ne haragudjatok..-mondta Amanda zavarban és kisétált a szobából.
Mire én elnevettem magamat.
-Egyszer megfojtom a húgomat.-fúrta a fejét a nyakamba.-Ne nevess.
-Mostantól zárjuk be ezt az ajtót is.-mondtam még mindig röhögve.
-Most gondolj bele, ha később jön egy kicsivel.-nevette el magát ő is.
-Nem akarok belegondolni.-mondtam.
Ő felállt és bezárta az ajtót és sétált vissza az ágyhoz. Én éppen akkor akartam felállni.
-Hová mész?-simogatta meg a derekamat.
-A tesódhoz, hogy mi történt.
-Biztos nem fontos.-bújt hozzám és megpuszilta a vállamat.
-Na gyere.-kaptam el a karját és felhúztam.
-Ahj..-mondta.-Ezt nem hiszem el, hogy mindig a legrosszabbkor képes jönni.
-Nem baj az. Inkább örülj, hogy hozzád jön a problémáival.-mondtam neki.-Hol a pólóm?
Ő körbe nézett és megfogta a felsőmet majd azzal együtt felállt.
-Kell?-húzta huncut mosolyra az arcát.
-Igen.-nyújtottam érte a kezem, de ő magához húzott egy csókra
-Na menjünk.-mondta.
Felkaptam magamra a pólót és megkerestük hol is van. A konyhába ült egyedül, mivel David mondta, hogy ma is csak pihenjen.
-Mi történt?-ültem le mellé.
-Elsőnek is szeretnék bocsánatot kérni, hogy így rátok nyitottam.-szégyellte el magát.-Ígérem, hogy többször nem fordul elő.
-Kulcsolni fogom az egész házat.-jelentette ki a férjem.
-Már fogok kopogni. Tényleg.-nézett felváltva rám és rá.
-A szerelmem se szokott kopogni, de tőle elnézem, de te tényleg tanulj meg kopogni.-szólt rá.-Na mi bánt?-kérdezte.
-Mason.
-Mit csinált az öcsém?-ráncoltam a homlokomat
Mielőtt válaszolni tudott volna megjelent az említett is.
-Te mit műveltél?-szegeztem a kérdésem az öcsémnek.
-Megmagyarázom.-válaszolt.
-Kíváncsian várom. -álltam fel és karba tett kézzel álltam meg előtte.
-És én is.-állt fel David
-Mielőtt mindenki úgy nézne rám mint, aki megölt valakit kijelentem, hogy nem.-kezdte el.-Meglepetést szerveztem ennek a bolondnak és egyik barátnőjét kértem meg, hogy segítsen. Ő meg látta vele megyek meg megölelem. Meg látott üzenetet és ebből azt szűrte le, hogy megcsalom.-forgatta a szemeit.
-Nem kell a kifogás.-szólalt meg Amy.
-Ez nem kifogás.-válaszolt az öcsém.-Hívd fel Hannat vagy Jamest, vagy akár a szüleidet.-válaszolt.
-Tényleg nem csaltál meg?-állt fel és én arrébb álltam.
-Sosem csalnálak meg. Nagyon szeretlek.-ölelte magához a lányt.
-Én is így gondoltam.-mondta a hátam mögül a férjem.
-Én is szeretlek.-mondta Amanda Masnak.
-Ha már minden meg van beszélve mehettek is.-mondta David. Szúrós szemmel néztem rá.-Akarom mondani reggelizzetek velünk.-javította ki.
Széles mosollyal néztem rá
-Üljetek le és én meg csinálok reggelit.-mondtam nekik és azonnal mentem is a hűtőhöz.
Elővettem néhány tojást, sonkát, vajat, sajtot. Azután kenyeret, tálcát és kést.
Felkentem a kenyereket tettem rájuk felvágottat és sajtot. Utána pedig a melegszendvics sütőbe pakoltam annyit, ami bele is fért.
Miután kész lettem ezzel készítettem tükörtojást és pirítóst is. Mindent az asztalra pakoltam. Készítettem kávét is, amit szintén az asztalon helyeztem el, ahogy az üdítőket is. Majd helyet foglaltam a férjem mellett és megreggeliztünk mindannyian.
-Többször is jöhetnétek.-álltam fel és megölelgettem az öcsémet miután a nappaliban ücsörögtünk már.
-Persze, ha szóltok előtte és kopogtok.-jelentette ki David és én csúnyán néztem rá.
Még megpusziltam Masont azután leültem mellé. Még egy darabig társalogtunk együtt, de mondták, hogy már mennek és megmutatja a meglepetését.
Kikísértük őket és mentek is. A drága férjem kulcsra zárta az ajtót, amin én elnevettem magamat.
-Na és most mit csináljunk?-kérdezte és átkarolt.
-Én lezuhanyozok azután felöltözőm és te is megcsinálod ezeket és mehetünk is a szüleidnél.-válaszoltam.
-Együtt mint tegnap?-húzta széles mosolyra a száját.
-Külön.-vigyorogtam rá.-Te tudom, hogy mást akarsz.
-Baj talán?-nézett huncut arckifejezéssel rám.
-Nem baj. Csak visszük apukádat.-mondtam.
-Este az enyém vagy?-kérdezte.
-Mindig a tiéd vagyok.-válaszoltam.
-Ez a válasz tetszik.-mosolygott és a derekamnál fogva magához húzott.
Hosszasan megcsókolt és elengedett. Együtt mentünk fel a szobánkba.
-Nem mehetek mégis veled?-nézett ártatlanul.-Nem leszek rosszfiú. Nem csinálok semmi rosszat.
-Biztos?-kérdeztem homlok ráncolva.
-Teljesen.-húzta ki magát.
-Akkor legyen.-adtam be a derekamat.
Én mentem előre és ő jött utánam. Kulcsra zárta az ajtót. Azután mind a ketten elkezdtünk levetkőzni. Beállítottam a kellemes melegre a vizet és beálltunk a tusoló alá.
-Megfürdethetlek?-kérdezte kedvesen.
-Hát nem is tudom.-válaszoltam.
Nem törődve a válasszal háttal maga felé fordított. Elsőnek a hajamat mosta ki. Óvatosan és finoman belemaszírozta a fejbőrömbe az áfonyás illatú samponomat. Szépen ki is öblítette. Majd lemosta a hátamat és az egész testemet. Néhány pontomnál szándékosan elidőzött.
-Te is már.-kért meg.
Sóhajtva beleegyeztem és én is megmosdattam.
-Olyan vagy mint egy kisfiú.-mondtam neki mikor már kész volt.
-Azért annyira kisfiú nem vagyok.-húzta perverz vigyorra a száját.
Az üvegnek préselt és éreztem, hogy nagyon gondba van.
-Annyira szeretlek.-nézett mélyen a szemeimbe.-Imádom minden egyes porcikádat.
Kezét az arcomra vezette és finoman megcsókolt. Apró puszikat adott az arcomra és a nyakamra.
-Készülnünk kell.-mondtam még a kábulatban.
Teljesen magával ragad ez a férfi.
-Tudom.-fújta sóhajtva az arcát a nyakamba.
Elengedett és én magamra tekertem egy törölközőt. Egy másikkal a vizes hajamat töröltem meg.
-Te nem jössz?-pillantottam vissza a szemébe.
-Menj előre. Nekem kell még néhány perc.-válaszolt.
Felkuncogtam és kisiettem a fürdőből. A gardróbba választottam ki ruhát és fel is öltöztem. Ő akkor jött ki még csak. Elmosolyodtam majd bementem a fürdőbe a mindennapi teendőimet elvégezni. Kimentem a szobánkba és a hajamat és beszárítottam azután meg fésültem. A foltjaimat is eltüntettem, mert nem szeretném, ha a szülei látnák.
Ő teljesen készen jött ki a gardróbból. Piros ingje csak úgy feszült a karján.
-Te is pirosban?-húztam mosolyra a számat.
Rajtam egy piros nadrág volt, hófehér pólóval és egy piros blézer.
-Hozzád öltöztem.-puszilta meg a fejem búbját.
-Tetszik.-válaszoltam.
Egy fekete táskába beledobáltam a szükséges dolgaimat azután pedig elindultunk le. David autója már a lépcső előtt várt minket. Illedelmesen kinyitotta az ajtót nekem és be is csukta utánam. Én becsatoltam a biztonságiövet még ő átsétált a másik oldalra. Bekötötte ő is magát és útnak is indultunk.
Egyenesen a szülei házához mentünk. Azonnal nyitották nekünk az kaput és be is mehettünk.
Köszöntünk a szüleinek, akik a nappaliban teáztak.
-Én is elkísérlek titeket.-mondta az anyósom.
-Örülünk neki.-mosolyogtam rá.
Megvártuk még összeszedik azt, ami kell nekik majd útnak indultunk egyenesen a magánkórház felé.
Én hátra ültem, Maria pedig mellém. Az út az csendben telt el.
David a kórház parkolójában leparkolt és mindannyian bementünk. Az orvoshoz csak az apósom mehetett be.
Látszott az arcán, hogy fél és az is, hogy meg van törve. Nagyon sajnáltam szegényt, mivel egy nagyszerű ember. Mi a váróteremben foglaltunk helyet egy kanapén. David egy fotelban foglalt helyet.
-Anya, hozzak neked valamit?-kérdezte meg a férjem az édesanyját.
-Egy kávét.-válaszolt enyhe mosollyal.
Az arca sok mindenről árulkodott. Főleg a fájdalmairól és a gondjairól.
-Neked, kedvesem?-fordult felém.
-Én nem kérek semmit, de azért köszönöm.-mosolyogtam rá.
Nyomott egy puszit a fejemre és ment megkeresni a büfét. Nem sokkal később egy fiatal hölgy ült le nem messze tőlünk egy olyan 4-5 év körüli kislánnyal.
A kislány mindenfele ment és nézelődött. Nem tudta, hogy hol van és azt, hogy miért. Rajzolt valamit a pici kezecskéivel és a rajzot hozzám hozta.
-Ez az enyém?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Igen.-válaszolt mosolyogva.
-Köszönöm.-leguggoltam hozzá.-Elárulod a nevedet?-kérdeztem meg
-Anna.-válaszolt
-Nagyon gyönyörű neved van.-mondtam neki.
-Köszönöm.-válaszolt.-Jössz velem játszani?-kérdezte
-Kicsim, hagyd a nénit.-szólt neki az édesanyja.
-Semmi baj.-figyeltem a hölgyre.-Menjünk játszani.-megfogta a csöpp kezeit és az asztalhoz vezetett.
Először rajzolnunk kellett. Egy cicát és egy kutyát. Sosem voltam nagy rajztehetség, de megtettem minden tőlem telhetőt. Azután megmutatta a kis póniját és vele játszottam.
Aranyos egy kislány volt. Nem sokáig élvezhettük egymás társaságát, mivel már menniük kellett. Búcsúzásként kaptam tőle egy hatalmas ölelést és egy puszit. Én is megpusziltam és már mentek is.
Mikor megfordultam már David is az anyja mellett ült és mosolyogva figyeltek engem.
-Nektek is kéne már.-mosolygott az anyósom.
-Idővel remélem lesz.-ültem le mellé.
-Megérdemelitek a boldogságot.-nézett rám és a fiára.-Látom, hogy őszintén szeretitek egymást és minden percet ki kell élvezni.
Megölelte az idős asszonyt, aki a vállamon pityergett. Tudom, hogy a férje betegsége miatt. A hátát simogattam és vártam még rendbe szedi magát.
Azután elbeszélgettük az időt még az apósom nem jött. Utána egyenesen a házuk felé vettük az irányt.
Az apósom felment a szobájukba lepihenni kicsit. Én pedig egyenesen a konyhát vettem célba, hogy készítsek egy késői ebédet.
Rántotthús készítettem krumplival. Mellé francia salátát. Desszertnek pedig csináltam egy kevés nutellás palacsintát.
Mikor kész volt akkor David segített megteríteni az asztalt. Azután az egész család helyet foglalt. Mason és Amanda is megérkeztek, ahogy James is. Adam is lejött a férjem felment érte. Mindenkinek tálaltam az ételből.
Az anyósom nem bírt dicsérni, hogy mennyire aranyos és ügyes vagyok. Az elején nem is akarta hagyni, hogy főzzek. Azt akarta, hogy pihenjek, de amikor látta igencsak makacskodom beletörődött.
A kései ebéd után mindenki a nappaliban foglalt helyet és beszélgettünk. Mindenki elmesélte, hogy milyen napja volt és merre járt.
Kellemes, családias hangulat uralkodott a helyiségben. Folyamatosan beszélt valaki és nagyon sokat nevettünk. Örültem, hogy mindenki így el van és, hogy boldogok.
Már jóval fél tíz után indultunk haza, mert addig elszórakoztuk egymást.
-Ez egy jó nap volt.-mosolyogtam Davidra miközben az ajtót kulcsolta be.
-Nagyon az volt.-puszilt meg.-Még elintézek egy emailt, ami Dom küldött és felmegyek én is.
-Megvárlak.-mosolyogtam rá.
A dolgozószobájába mentünk be és ő a laptopjánál ügyködött. Addig én levettem a magassarkúmat és csak letettem a kanapé mellé.
-Még felhívom Dominicot.-mondta.
-Jó.-álltam fel és levettem a blézeremet is, mert melegem volt.
-Most te direkt öltözködsz előttem?-húzta fel a szemöldökét.
-Csak melegem van.-válaszoltam.
Ő pedig a haverjával kezdett el társalogni addig pedig járkáltam a szobába. Láttam, hogy nyakkendőjét eloldja. Majd egyszer csak elköszönt a telefon másik végén lévőtől.
-Még mindig meleged van?-állt fel
-Egy kicsit.-válaszoltam.
-Meg mártózzunk a medencébe?-vigyorgott rám.
-Ez nem rossz ötlet.-válaszoltam
-Csak ketten.-mondta.-Az őrök mind elől vannak és nem látnak minket.
-Akkor mehetünk.-mondtam.
A földszinten lévő fürdőbe ment, hogy hozzon törölközőket. A nappalin keresztül a hátsó részhez mentünk, ahol a medence állt.
A törölközőket a napágyra dobta. Mindketten leöltöztünk alsóneműre és úgy mentünk be a vízbe. Kellemes meleg volt, mivel a nap eléggé átsütötte és fűtve is van. Már egy jó ideje bent voltunk amikor mondtam, hogy már ideje aludni.
Segített kiszállni belőle és megtörölköztünk. A hajamat direkt felkötöttem, hogy legyen vizes. Majd besétáltunk egyenesen fel az emeletre.
A fürdőszobánkba ledobtuk a vizes cuccokat a szennyesbe.
-Nem is kell felöltöznöd.-kapta el a derekamat mikor kifelé indultam fehérneműért.
-Nem?-kérdeztem
-Nem.-válaszolt és felkapott.
Bekulcsolta az ajtót majd az ágyba dobott és felém került.
-Most már nem zavarhat minket senki.-mondta és mielőtt válaszolhattam volna a számnak esett.
Vadul kezdtük falni egymás ajkait és egy percre se engedett el...