You & Me

Sixteen

Dia szemszöge

Sírok és ordítok. A fürdőszobában dühöngök. Összetöröm a tükrök. Hatalmas csörömpölésel hull a földre. Én pedig utána. Az üvegszilánkok belefúródnak a lábamba, és a kezem is vérzik. Egyedül vagyok itthon, senki sem rohan megmenteni. Hangosan felzokogok. Egyedül vagyok, magányosan a saját bánatomban fuldokolva. Felkapok egy üvegszilánkot és a csuklómhoz emelem.
-Mit művelek?-dobom el az üveget.
A fejemhez kapok.
-Rendben kell szednem magam. A srácok mindjárt itt lesznek.-állok fel.
Megtisztítom a térdem és felseprem az tükör maradványait. Valahonnan szereznem kell egy új tükröt. Felveszek egy hosszú fekete nadrágot, ezzel eltakarva lábaim. A kis tükrömben teszek fel alapozót és a korrektort. A szemem alól eltűnnek a Gucci táskák. Újra normálisan nézek ki. Ekkor ajtó csapódásra leszek figyelmes.
-Megjöttünk!-hallom a kiabálást.
Lassan lesétálok a lépcsőn, nem sietek.
Luke fogad a nappaliban.
-Nincs meleged hosszúban? Van idebent vagy huszonöt fok.-mér végig.
-Nincs melegem, így pont tökéletes.-mosolyodom el.
Hazudtam, majd meg gyulladok. Nate lép be és hasonlóan furán néz rám mint az előbb Luke.
-Megyek lefürdöm, aztán alszom egyet.-indulok el.
-Rendben, majd megyek én is.-szól utánam Luke.
Csak bólintok egyet és már neki is vágok a lépcsősornak.
Hamar lezuhanyzom, Nate egyik régi pólójában sétálok be a szobámba. Luke már az ágyamon fekszik. Amint meglát előttem terem.
-Mit csináltál a lábaddal?-a francba.
Teljesen elfelejtkeztem róla. Csak most nézem meg igazán. Pár helyen eléggé szét van nyilva, néhány helyen kicsit szivárog is a vér belőle.
-Öhm csak egy baleset volt.-hajtom le a fejem.
-Mi történt Dia?-fogja meg arcom.
Kezét szinte azonnal el is húzza. Majd vissza teszi ujját és végig szántja arcom. Majdhogynem egy kiló alapozó marad az ujján. Az én arcomon pedig egy feltűnően más színű csík. Luke kimegy a szobából, majd egy vizes törölközővel és a fertőtlenítővel tér vissza. Leültem az ágyra majd óvatosan lemossa az arcom. Mikor meglátja nyúzott tekintetemet, a hatalmas fekete karikákat a szemem alatt, elszörnyed. Elfordítom a fejem, nem akarom látni azt a tekintetet. De szemei lyukat égetnek arcomba.
-Ne nézz már így.. utálom látni a csalódást a szemedben..-suttogom halkan.
-Ne butáskodj! Nem csalódtam benned, én csak értetlenül állok a dolgok előtt.. miért törted össze a tükröt? Az sebzett meg így?-teszi fel sorra a kérdéseit.
És ezúttal tudom hogy nem kerülhetem el a témát. Válaszolnom kell neki. Letörli a lábaimat és a kezemet is a törölköző tiszta részével. Nate ezt az alkalmat találja a legjobb hogy berontson.
-Mi a csuda történt a..-halgat el.
Mellém lép, és leül az ágyra.
-Ohh Dia, már megint?-ölel meg.
-Sajnálom..-zokogok fel.
Nate csak erősebben ölel, Luke pedig értetlenül térdel előttem. Van amiről még ő sem tud, csak az én egyetlen bátyám. Luke befejezi sebeim fertőtlenítését, majd combomra helyezi hatalmas kezeit.
-Pihenj egy kicsit, miután felkeltél beszélünk, jó?-nyom puszit homlokomra.
-Rendben.-bólintok egy aprót.
Lefekszem az ágyra és magamra rántom a takarót. Luke és Nate kimegy a szobából, és engem hamar elnyel az álmok világa. Nem túl szép hely.