Twentyeight

46 3 0
                                    

A fejem majd szét megy, de sajnos mindenre emlékszem. Lemegyek a konyhába még a tegnapi ruhámban. Luke lent ül és maga elé bámul. Amint meglát bűnbánó arckifejezéssel néz rám. Először nem értem miért, de amint meghallom a magassarkú cipő kopogását mindent megértek. Lisaval volt az éjjel. Minden szó nélkül sarkon fordulok és elviharzom Lisa mellett, véletlenül meglökve a lány vállát aki ennek következtében majdnem elesik. Mond valamit de nem érdekel. A szekrényemben kutatok, kiveszek egy hosszú szárú fekete szaggatott farmert, és egy szintén fekete crop topot. Felveszem a tizenöt soros acélbetétes bakancsom majd a már összepakolt táskámat a vállamra kapom. Lent felveszem a bőrkabátom és hangosan bevágom magam mögött az ajtót. Már jócskán elmúlt délután két óra, így a nap majd megvakít. Előveszem a táskámból a napszemüvegem és a pénztárcám. De a szemüveget egyenlőre csak a fejem tetejére teszem, és belépek a dohányboltba.
-Szia!-sétálok a pulthoz.
-Hali, mit adhatok?-mosolyog rám Martin.
-A szokásosat.-eresztek meg egy halvány mosolyt.
-Most éppen miért kell a vodka?-teszi elém az üveget egy piros Marlboro kíséretében.
-Luke megcsalt.-rántom meg a vállam.
-Jaaa.. Várj mi?!-rájött hogy mit mondtam.
-Tegnap házibuli volt nálunk, de egész nap alig szólt hozzám, és hát egy csaj ráakaszkodott. Csókolózás közben láttam meg őket, és hát utána odajött hozzám, és úgy beszéltük meg hogy azon az estén mindketten azt csinálunk amit akarunk, míg én csak Natere vigyáztam és ittam, addig ő ágyba bújt Lisaval.-bontom ki az üveget.
-De várj, neked nem kéne innod!-nyúl az üvegért.
Elefántok a kezem és rábukok az üvegre.
-Mikor végzel?-nézek Martinra.
-Háromkor.-mosolyodik el.
Bólintok ezzel jelezve hogy megvárom.

Már besötétedett, Martinnal kint vagyunk a hídnál. Fent sétálok a beton korláton, társam pedig fogja a kezem, le ne essek onnan. Bár nem lenne nagy kár értem. Már a cigimből sem sok van, lassan ideje lenne hazamenni. Martinnal össze is szedjük a cuccunkat és elindulunk hozzánk. Enyhén a fejemben szállt az alkohol. Meggondolatlanul verek bele párat az egyik kerítésbe ököllel. Martin fog le, de már nem akarok többet ütni. Ezt ő is észrevette, így elengedett és megkínált cigivel. Elfogadtam és folytattuk utunkat.
-Köszönöm hogy elkísértél. Esetleg cserélünk számot?-veszem elő telefonom.
Miután bólint telefont cserélünk és elmentjünk a számunkat. Miután minden visszakerült az eredeti helyére, elköszönünk.
-Ha társaságra van szükséged, hívj bátran! Szia!-nyom puszit arcomra Martin.
-Mindenképpen!-mosolyodom el.
Belépve az ajtón sötétség fogad, egyedül az emeletről szűrődik le némi fény. Leveszem a kabátom és bakancsom, majd elindulok a szobámba. Odabent félhomály van és Luke alszik az ágyamon. Átöltözöm és befekszem mellé. Ahogy megérzi hogy mellette vagyok egyből derekamra teszi kezét és közelebb húz magához.
-Miért van alkohol szagod?-fúrja fejét nyakamba.
-Mert Martinnal ittam egy keveset.-hazudok mint a vízfolyás.
Igazából egyedül ittam meg egy üveg vodkát, de neki erről nem kell tudnia.
-Sajnálom ezt az egész Lisa ügyet..-suttogja.
Szegénykém nagyon fáradt lehet.
-Nem haragszom, hiszen az én hibám is. Csak mondjuk arra nem gondoltam hogy amíg én Natere vigyáztam és vigasztaltam őt te viszont Lisaval fogsz hemperegni.-mondom alig hallhatóan.
Luke még közelebb húz magához, és többet egyikünk sem szól. Sajnos a gondolataim nem hagynak aludni, de ahogy hallom Luke-ot sem. Pár perc elteltével viszont egyenletessé válik légzése ezzel bizonyítva hogy elaludt. Nekem sem kell több idő, szépen lassan elnyom az álom.

You & MeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora