You & Me

Fifty

Pár hónappal később

Dia szemszöge

Egy hosszú nap után tartok éppen haza. Másra sem vágyom csakhogy egyek valamit, lezuhanyozzak és a szerelmemmel egész este sorozatot nézzünk. Nagy sóhaj kíséretében lépek be a házba, ahol hatalmas nagy csend fogad. Szokatlan. Sokat viszont nem foglalkozom vele, egyenesen a lépcső felé veszem az irányt. Akkor kezd gyanússá válni a helyzet mikor az utolsó lépcsőfoknál meglátok egy rózsaszirmot, majd ahogy haladok egyre többet. Lassú léptekkel megyek a szobám felé, és óvatosan nyitok be. Luke a szoba közepén térdel egy rózsából kirakott szív közepén. Nagyon jól áll neki a fehér ing ami fekete nadrágja derekába van tűrve. Nem szeretem a nyálas és giccses dolgokat, de ettől még a szavam is elállt. Teljesen sokkoltan lépek elé, szerintem az arcom is lefehéredett. Egyetlen pillantást vetek a kezében tartott dobozra majd rá emelem tekintetem.
-Rengeteg dolgon mentünk keresztül, és ráébredtem hogy soha nem akarlak elveszíteni. Szükségem van rád, és nem tudok nélküled élni! Nem is tudom kifejezni szavakban mennyire szeretlek! A legboldogabb emberré tennél ha hozzám jönnél feleségül!-fejezi be.
Nagyokat pislogva próbálom felfogni a hallottakat.
-Kovács Diána, leszel a feleségem?-kinyitja a dobozt és feljebb emeli.
Egy hang nem jön ki a torkomon, így csak egy aprót bólintok. Luke felhúzza az ujjamra a gyűrűt majd felállva szorosan magához ölel.
-Igen, hozzád megyek!-mondom pár másodperccel később.
-Nagyon szeretlek!-fogja kezei közzé arcomat.
-Én is szeretlek!-hajolok ajkaira.

Még mindig felfoghatatlan számomra hogy Luke tényleg megkérte a kezemet. Nem is lehetnék ennél boldogabb! Világ életemben azt hittem hogy nincs boldog befejezés, de talán nekünk végre megadatik.

Azt hiszem hogy a világ legfontosabb dolga, szeretni és szeretve lenni.

•••Vége•••