𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬
- Madi kérdezhetek valamit? - dőltem le fáradtan a lány mellé a második szabadedzés után.
- Csak nyugodtan. - mosolygott rám és letette a kezéből a telefonját.
- Nem muszáj rá válaszolnod csak eddig mindig elfelejtettem megkérdezni. - hadartam.
- Lando, mond nyugodtan. - nevetett fel.
- Amikor mondtad, hogy félsz az érintésektől, már gondolkoztam ezen és akkor az én érintéseimtől is félsz? Mármint ez elég egoistásan hangzott, de érted mire gondolok, nem? - néztem fel rá, mert ő az ágy hát támlájának volt dőlve.
- Értem persze. - biccentett. - Már elég jól ismerlek ahhoz, hogy tudjam te nem tennél semmi olyat, amit nem szeretnék Lando. Nem félek tőled, oké? - feküdt mellém oldalasan, miközben megfogta a kezem.
- De ha mégis olyat tennék vagy ott érintenélek meg, ahol neked kényelmetlen vagy nem jó akkor szólnál, ugye? - kérdeztem halkabban.
- Igen, de ne agyalj ezen. Bízok benned. - nézett rám kék szemeivel.
- Köszönöm. - bújtam hozzá.
- Ezen nincs mit Lan. Amúgy ma nagyon ügyes voltál a pályán. Büszke vagyok rád. - nyomott egy puszit a hajamba, mire megemelkedett a pulzusom.
- Köszönöm, igyekeztem. - vigyorogtam. - Amúgy amit még akartam kérdezni, hogy van kedved ezt a futamot a McLaren garázsból nézni? - könyököltem fel.
- Komolyan? - kérdezte csillogó szemekkel.- Persze szívesen nézem onnan. - vigyorgott.
- Örülök. - ásítottam.
- Megyek, mert mindjárt bealszol. Holnap reggel találkozunk, oké? - kelt fel.
- Mi? Ne már, maradj még. - néztem rá kiskutya szemekkel.
- De hát mindjárt bealszol. -nézett rám összehúzott szemöldökkel.
- Aludj itt te is. Úgy úgyis jobban alszunk. - motyogtam.
- Akkor is el kell menjek, mert kell a pizsomám meg a cuccaim.
- Adok én pizsomát csak gyere már ide. - ültem fel nevetve.
- Hihetetlen alak vagy. - kuncogott.
- Na meg szexi. Azt ki ne hagyd. Egy nagyon szexi és hihetetlenül jó képű alak vagyok. - vigyorogtam.
- Na meg persze szerény.
- Pontosan. - bólogattam, miközben közelebb hajoltam hozz.
- Azt se hagyjuk már akkor ki, hogy egy nagy gyerek vagy. - mondta. Kezével a tarkómon lenőtt hajjal játszott, mire kirázott a hideg.
- Igazán? - suttogtam az ajkaira.
- Igazán.
.. ..
- Lando szedd már össze magad, mert el fogunk késni! - szólt rám már többször is Carlos.
- Nyugodj már meg. Már csak a pólóm kell és mehetünk. - legyintettem.
- Madison hol van? Elüldözted szegényt? - kérdeztem.
- Nem csak Lewissal összefutottunk reggeli után és vele beszélget. - mondtam. - Te hallod, nem láttad valahol a pólóm? - forogtam körbe, de sehol nem láttam.
YOU ARE READING
𝐖𝐞 𝐬𝐡𝐢𝐧𝐞 𝐭𝐨𝐠𝐞𝐭𝐡𝐞𝐫 / 𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬 /
Fanfiction" - Szia. - köszöntem, amikor mellé értem. Hangomra egy kicsit összerezzent és arrébb is lépett egy lépést, majd rám nézett. - Szia. - köszönt vissza egy kicsit félve. - Lando Norris, én vagyok az aki a reptéren majdnem fellökött. - nyújtottam kezet...