𝐖𝐞 𝐬𝐡𝐢𝐧𝐞 𝐭𝐨𝐠𝐞𝐭𝐡𝐞𝐫 / 𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬 /

𝐹𝑜𝑟𝑡𝑦-𝑓𝑜𝑢𝑟 - 𝑇ℎ𝑖𝑠 𝑖𝑠 𝑡ℎ𝑒 𝑒𝑛𝑑

𝐌𝐚𝐝𝐢𝐬𝐨𝐧 𝐒𝐡𝐨𝐥𝐯𝐢𝐧

Másnap reggel hamarabb keltem, mint Lando, akinek a karjai szorosan fontak magához. Megpróbáltam úgy kimászni a szorításából, hogy ne ébresszem fel és amikor ez sikerült, halkan elindultam a fürdőbe, hogy pisiljek. Mikor végeztem kifelé menet megakadt a tükörben a tekintetem. A hajam, olyan volt, mint egy szénakazal, de az érdekelt a legkevésbé is, amikor megláttam, hogy milyen lila folt van megint a nyakamon és nem is egy. Hát én megölöm.

Miután kellően kinézelődtem magam a tükörben vissza Lando szobájába, ahol az említett kómás fejjel ült az ágyban.

- Szia. - köszöntem halkan, mire rám kapta a tekintetét.

- Egy pillanatra azt hittem leléptél. - dőlt hátra, miközben ezt motyogta.

- Dehogy, csak a fürdőben voltam. - másztam be mellé.

- Mmmh, okés. - dünnyögte, majd kezeivel újra átölelt és ásítva húzott magához.

- Ne már Lando, ne aludj vissza. - böködtem meg a fiú arcát.

- Pedig visszafogok. - dünnyögte a hajamba.

- De neee. Én nem tudok aludni. - írtam le kis köröket a fedetlen mellkasára.

- Hjjajjj. - sóhajtotta. - Mennyi az idő?

- 8 óra múlt pár perccel. - néztem a telefonjára az éjjeli polcon.

- Hajnalok hajnala van. - dünnyögte. - És ha aludni nem akarsz, akkor mit csináljunk?

- Nem tudom. A többiek ilyenkor fent szoktak lenni? - támasztottam meg az állam a mellkasán, így láttam, hogy álmos szemekkel vizslat.

- Nem, általában kilenc, tízig alszanak. Talán anyu az aki korán kel. - felelte.

- Csinálunk reggelit? Mármint úgy mindenkinek?

- Fel akarod robbantani a konyhát? Emlékeztesselek arra, hogy legutóbb amikor nálad csináltunk valamit a fele az a kukába ment? - kérdezte és szórakozottan felhúzta a szemöldökét.

- De csak azért, mert hagytad, hogy megégjenek. - mondtam felháborodva.

- Nem, csupán csak nem tudtam mikor van kész. A kettő teljesen más. - védekezett, mire felnevettem.

- Bolond vagy. - ingattam meg a fejem, mialatt felültem.

- Ha annyi pénzem lenne ahányszor ezt már mondtad, akkor soha többé nem kéne dolgoznom. - vigyorgott rám, miközben ő is ülő helyzetbe tornázta magát.

- Naa! - néztem rá csúnyán.

- Amúgy is a reggeli csókomat még meg sem kaptam. - mondta nyafogva, mire döbbenten néztem rá.

- Ezek után azt hiszed meg kapod? - kezdtem kötekedni.

- Még szép. - mondta egyértelműen.

- Pedig nem. Nincs minden nap gyereknap Lando. - csóváltam meg a fejem, majd felálltam, de pár pillanattal később visszazuhantam az ágyba. Lando rántott vissza és a fejem két oldalán támaszkodott meg a könyökével, mikor a fejem is a párnán landolt.

- Szóval még most sem kapom meg a reggeli csókom? - nézett rám felhúzott szemöldökkel, mire egy visszafojtott mosollyal ráztam meg a fejem. - Kár, mert akkor ellopom. - vigyorgott, majd ajkait az enyémek ellen nyomta.

.. ..

- Lando Star Wars megy a TV-ben. - szólt neki Flo ebéd után.