𝐌𝐚𝐝𝐢𝐬𝐨𝐧 𝐒𝐡𝐨𝐥𝐯𝐢𝐧
- Zavarok most? - léptem be apához a szobájába.
- Nem. Mond nyugodtan. - nézett rám a laptopja mögül.
- Csak szerettem volna szólni, hogy Lando lesz a kísérőm az esküvőre. - mondtam.
- Mi van köztetek? - szegte nekem a kérdést.
- Csak barátok vagyunk. - vágtam rá, talán egy kicsit hamarabb is, mint kellett volna.
- Ezt fogjátok mondani a sajtónak is az esküvő után? Mert biztos, hogy rengetegen lesznek ott. - tolta feljebb az orrán a szemüvegét.
- Igen. - bólintottam.
- És biztos vagy abban is, hogy mind a ketten ezt érzitek? - kérdésére már nem tudtam a választ. - Beszél erről Landoval is. Jó srác, de ha baj lesz vele nem lesz jó vége. - mondta komolyan.
- Nem lesz semmi baj apa, nyugi. - mosolyogtam rá.
- Rendben van akkor. A nyári szünet nekem egy kicsit rövidebb lesz. Korábban megyünk, majd Spaba. Remélem nem okoz gondot, ha már terveztél.
- Nem terveztem semmit, de nekem nem gond. Ígyis-úgyis levelezőn kezdem az egyetemet. - mondtam egy vállrántás kíséretében.
- Menni fog, ügyes leszel. - bíztatott.
- Remélem. - sóhajtottam. - Ha nem baj, akkor megkeresem Landot és akkor beszélek vele erről.
.. ..
- Említettem már, hogy mennyire utálom a hideget? - kezdte Lando, miután ajtót nyitott.
- Azt hiszem egy párszor már céloztál rá. - bólintottam, majd a karjaimat a nyaka köré fontam.
- Te is, rendesen át vagy hűlve most is. Komolyan megfagyok. - szorított jobban magához.
- Én meg megfulladok. - nyögtem ki nehezen.
- Jézusom bocsi. - engedett el.
- Mit csináltál, hogy ennyire fel vagy pörögve? - kérdeztem nevetve.
- Semmit. Ma volt már egy edzésem és csak jó kedvem van. - vigyorgott.
- Ennek örülök. - mosolyogtam. - De amiért jöttem az az, hogy beszéltem apával és felhozta, hogy az esküvőn a hétvégén lesznek fotósok és valószínűleg mi is a neten fogjuk végezni, hogy te kísértél el. Mit fogunk utána nyilatkozni? - kérdeztem egy kicsit feszengve.
- Mit szeretnél? - érdeklődött kíváncsian.
- Nem tudom. Olyan opció nincs, hogy nem nyilatkozunk?
- Biztos van, de akkor elég durva pletykák is szárnyra kaphatnak. - döntötte a fejét az ölembe.
- Akkor mi legyen? Mit fogunk mondani? - néztem le rá tanácstalanul.
- Mit szeretnél? - ismételte meg a kérdését.
- Nem tudom Lan. Még én magam sem vagyok benne biztos, hogy mi van most jelenleg köztünk. - préseltem egy vonallá a szám.
- Én kedvellek Madi és szeretném, hogy ez több legyen, de nem most. Nem akarok semmit sem elsietni veled. - mondta csillogó kék szemekkel.
- Én is kedvellek Lan, de ezt nem mondhatjuk. - mosolyogtam rá szomorúan.
- Van még kereken egy hetünk. Kitaláljuk később, oké? - kérdezte biztatóan.
- Oké - bólintottam.
أنت تقرأ
𝐖𝐞 𝐬𝐡𝐢𝐧𝐞 𝐭𝐨𝐠𝐞𝐭𝐡𝐞𝐫 / 𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬 /
أدب الهواة" - Szia. - köszöntem, amikor mellé értem. Hangomra egy kicsit összerezzent és arrébb is lépett egy lépést, majd rám nézett. - Szia. - köszönt vissza egy kicsit félve. - Lando Norris, én vagyok az aki a reptéren majdnem fellökött. - nyújtottam kezet...