Loki x Reader

1.5K 55 2
                                    

T/N - a te neved
Hossz: ~4500
Kérte: -

Nem szokásod mások orra alá dörgölni a képességeidet, de van, hogy kénytelen vagy bevetni

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Nem szokásod mások orra alá dörgölni a képességeidet, de van, hogy kénytelen vagy bevetni. Például ha rád támadnak az utcán. Itt nem a félrészeg csövesekre kell gondolni hanem inkább azokra a 30asokra akik előszeretettel erőszakolnak 20on éves lányokat.
Most épp nem megtámadtak téged, hanem te találtál rá valakire. Épp hazafele mentél, mikor egy padon csimpaszkodott egy 3 éves forma kislány. Láthatóan egyedül volt. Anyai ösztöneid pillanatok alatt beindultak és odaléptél a lányhoz.
- Hé! Hát te? - mosolyogtál rá. - Miért vagy egyedül?
- Blah! - válaszolta a kislány nagy nevetések közepedte.
- Hol van az anyukád? - guggoltál le mellé.
Nem beszélt, csak nézelődött minden felé. Gyanúsan nem tudott beszélni, hisz ilyenkor már ismernie kéne egy gyereknek egy csomó szót. De minden olyan gyanús volt.
Egyedül a sötétben egy kislány, aki nem tud beszélni. Közel Annaliese lakásához. Vagyis a volt lakásához, ameddig nem történt az a csúnya baleset néhány hónapja. Tartanotok kellett volna a kapcsolatot, ahelyett, hogy eltávolodtok egymástól. Rossz érzések kerítettek hatalmába.
- Gyere, hazaviszlek! - tártad ki a kezedet.
A kislány azonnal odabújt hozzád, majd valamit meghallottatok a bokrok mögül.
- Vigyázz! - álltál védelmező pozícióba.
Ismét egy éjszakai támadó. Lehet nem ilyenkor kellene hazajárnod. Előlépett a sötétből és egyből birkózni kezdtetek. Nem tudta, hogy erősebb vagy, ezért meglepetten tapasztalta a fénylő öklödet amivel beverted a képét. Hátradobtad a hajadat és a kislány felé pillantottál. Még épségben van.
- Mehetünk? - kérdezted, mire a gyerek kinyújtotta a karját.
Az összevert férfi teste remegni kezdett és a zsebéből kiszakadt a kulcscsomója ami a kislánynak nagyon kellhetett. A kulcsok odalebegtek a gyerekhez aki boldogan kezdett el játszani vele.
- Ez meg... mégis mi...? - lepődtél meg.

- Gyere be T/N! - hívott be Tony magához. - Mi a baj?
Ekkor beléptél az ajtón a gyerekkel a kezedben. Tony örömmel nézett rád és gügyögni kezdett a lányhoz.
- De aranyos ez a kis manó! Anyuka lettél? Vagy mióta vagy az? - vakargatta meg a lány hasát.
- Öh nem. - ráztad a fejed. - A gyereket találtam. De nem ez a legfurcsább.
- Ugyan ebbe mi a fura, olyan kis aranyos! - játszott a gyerekkel.
- Istenem... - sóhajtottál.
Ekkor lépett be Pepper. Intettél neki, hogy kéne némi segítség.
- T/N rég nem láttalak a toronyban, mi újság? - puszilt meg.
- Hosszú történet. De ez... rövid és fura, csak a férjed épp nem ér rá. - mutattál Tonyra, aki átvette a gyereket és leültette az asztalra.
- A tiéd? - kérdezte Pepper.
- Nem, találtam. Nem egy szép történet. De viszont valami fura benne.
- Micsoda? - pislogott a szőke nő.
- Mondjuk ez. - mutattál Tonyékra.
A férfi mögötti asztalon ceruzák voltak amik elkezdtek lebegni, mikor a kislány odanézett rájuk. Elkezdett hadonászni, a tárgyak pedig magasabbra repültek. Tony észre sem vette ahogy egy csapat grafitceruza készüli megtámadni hátulról.
- Tony. - mondtad neki.
- Olyan aranyos... Pepperrel mi is szeretnénk hamarosan gyereket.
- Fordulj meg! - mosolyogtál.
- Miért? Vá... - ijedt meg a ceruzáktól.
A kislány felnevetett az asztalon és a kezébe fogta az íróeszközöket. Hadonászott velük, mintha éles fegyverek lennének.
- Szóval igen. - tártad szét a karod. - Ő is tud varázsolni.
- Elképesztő. - guggolt le Tony. - Hány éves?
- Talán 3. De nem tudom. Lehet annyi sincs.
- Mit mondtál hol találtad? - kérdezte Pepper.
- Az utcán. De mikor láttam, mit tud. Eléggé meglepődtem. - húztad a szádat.
- Nem, az Tony bácsi páncélja, nem játék! - állt a lány elé, aki a nagy piros felszerelésre mutatott.
- Nyugi, még csak apróbb tárgyakat tud felemelni. Lehet ha idősebb lesz akkor talán erősebb is. Nem tudom. Azt se tudtam eldönteni milyen lény. Mert nem ember az biztos. Gondoltam szólok neked hátha segítesz. - léptél oda.
- Rajtad kívűl még Thor az aki tud az ilyen isteni dolgokról. De mivel nem beszélsz asgardiakkal ez nehéz lesz. - sóhajtott mikor villámok keletkeztek kint az égen.
- Csúcs ezt se hívta senki. - ráztad a fejed.
Néhány pillanattal később Thor esett be az ajtón. Mind lefagyva álltatok kivéve a kislányt aki tapsolt mikor a szőkeség belépett.
- Végre valami méltó belépő! Köszönöm hölgyem! - hajolt meg, majd a lány elkezdte húzni a haját.
- Hé! Hé! Elég! Ez a hajam! - tépte ki a lány kezéből. - Na elég! Fontos dolog miatt jöttem!
- Ne aggódj, megyünk is! - sétáltál a gyerekhez.
Felkaptad, mire Thor végignézett rajtad.
- Bajod van asgardi? - bökted oda.
- Csak nem tudtam, hogy van gyereked. Ilyen gánya testtel nem tudom ki akarna hozzádérni. - emelte fel a tekintetét.
- Még egy szó és letépem a fejed! - morogtál rá.
Thor megpörgette a Mjölnirt.
- Kezdjük bogaram! - fordult feléd.
- Hagyjátok abba! - kiabált Tony. - Az én lakásomban nincs Isten bunyó. Sem a Földön. Thor mondd el mit akarsz!
A férfi elfordult tőled, majd Tonynak szegezte a következő mondatát.
- Loki valahol itt lehet a Földön. Megszökött néhány hete, de mivel eddig nem járt a Föld közelében azt hittem mas a célpontja. De itt van. Csak nem tudom pontosan hol.
- Csúcs. Megint kereshetjük az öcsédet. - rázta a fejét Tony.
- Egy asgardi nem elég ide? - túrtál a hajadba. - Amióta rájöttetek, hogy létezik ez a hely, tönkre akarjátok tenni.
Thor morogva odafordult hozzád.
- Nem mintha számítana a véleménye egy ilyen...
- Egy ilyen minek? Kígyónak? - forgattad a szemeidet, miközben a kislány a Mjölnir után nyúlt.
Thor nem akarta odaadni ezért odébb állt, de a gyerek oda akart mászni. Kinyújtotta a kezét és Thor kezében remegni kezdett a kalapács.
- Milyen boszorkányság ez? - fordult el.
- Elképesztő. - nyögtél ki valamit. - Nem mértem fel eléggé mit tud.
- Ha ez a gyermek meg tudja emelni, akar mozdítani a Mjölnirt, akkor kizárólag asgardi lehet. - vallotta be dühösen Thor.
- Az nem lehet. - ráztad a fejed. - A gyerek a Földön volt, itt találtam.
- És ha asgardi - vágott a szavadba. - El kell vinnem Odinhoz.
- Még mit nem! - fogtad meg a gyereket. - Itt marad! Nem adom a kezedbe.
- A gyermek velem jön! - hajolt az arcodba.
- Csak a testem át! - védted a kislányt.
- Mi lesz leköpsz egy kis tűzzel kissárkány? - szólogatott be neked.
- Ne akard tudni! Amúgy te nem német vagy véletlenül? - húzogattad a szemöldöködet.
- Nem nekem van angol nevem Miss ChingChang!
- Abbahagynátok ezt a kultúrharcot? - szólt közbe Tony. - Semmi bajunk sem a németekkel sem az ázsiaiakkal. Ebben megegyezhetünk?
Mind a ketten húztátok a szátokat, közben a kislány elkezdett tapsikolni és nevetni.
- Chang- mondta ki az első szót amit megértett.
- Úgy néz ki már beszél is. - mosolyogtál rá.
- De a gyerek velem jön. - jelentette ki Thor.
- Nem. Velem marad! Nincs bizonyítékod arra, hogy valóban asgardi lenne! - szorítottad magadhoz a gyereket.
- T/N-nek igaza van. - sóhajtotta Tony. - Jobb lenne ha nála maradna.
- Ez nem így működik. Apámnak látnia kell ezt a gyermeket. - mutatott a kislányra a kezedben.
- Akkor menjetek el együtt! - akadt ki Tony.
- Én be nem teszem a lábam Asgardba! - jelentetted ki.
- Én pedig nem viszem oda!
- Akkor a gyerek T/N-nél marad! Ha nem tudtok közös megállapodásra jutni, akkor addig T/N-é a felelősség. - zárta le a vitát Tony.
Thor morgott egy sort, majd rád nézett.
- Ha erőszakkal próbálod elvenni, azt még nagyon megbánod! - sétáltatok ki a teremből.

Marvel OneshotsWhere stories live. Discover now