Yoongi szemszöge:
Amióta haza engedtek a korházból gyorsan teltek a hónapok, legalábbis én úgy vettem észre. Januárban volt a baleset, most június vége van, 5 hónap alatt eljutottam addig, hogy a bal kezem elég jól működik, igaz szokott fájni. A bénulásom is javult a sok gyógytorna miatt. Sokat köszönhetek páromnak, aki minden nap segít átmozgatni a lábaimat. Rengeteget segített és folyamatosan támogatott. Eljutottam már arra a szinte, hogy a lábfejem tudom valamennyire mozgatni.
Gyógytornászom elmondása szerint nagyon szépen haladok, a járást újra kell majd tanulnom, de ez a legkisebb gondom. Pillanatnyilag már annak is örülök, hogy tolószékben tudok „normálisan" közlekedni és nem kell állandóan Jungkookot rángatnom, ha ki akarok menni pl.: a konyhába.
Kookkal való kapcsolatomat jelenleg egy libikókához tudnám hasonlítani. Egyszer fent, egyszer lent. Talán most értünk oda, hogy eltűnt a rózsaszín köd elölünk. Ez egyben jó és rossz is.
Jó, mert látjuk a másik hibáit és azt is min kell javítanunk, ahhoz, hogy továbbra is sínen legyen a párkapcsolatunk. Viszont rossz, mert felszínre kerültek az ellentétes vágyak és ahelyett, hogy megbeszélnénk a dolgokat inkább veszekedünk. Ez egyikünknek sem jó.
A sok veszekedés miatt a libikóka lenti pillanataiban igencsak elhidegülünk egymástól. Meggondolatlan szavak csúsznak ki az ajkaink közül, helytelenül cselekszünk, s hirtelen felindulásból kimondott súlyos szavak miatt csattant már el egy pofon.
Életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is kezet emelek Jungkookra, de tegnapi viselkedése és szavai nagyon megbántottak. Az éjszakát külön töltöttük, ez volt az első alkalom, én a kanapén ő a hálóban.
Röviden elmesélem mi történt. Jungkook egy Run BTS! forgatásról jött haza, fáradt volt. Tény és való tényleg fárasztó egy-egy rész felvétele. Előre rendeltem vacsorát, hogyha haza ér rögtön enni tudjunk. Megérkezett, hívtam enni, de mondta, hogy nem éhes a forgatáson ettek.
Nyűgösen oda ült mellém, míg ettem. Megkértem, hogy pakolja el a maradékot. Itt kezdődtek a gondok. Vissza kérdezett:
„-Miért nem pakolsz el te? – vonta fel egyik szemöltökét.
-Jungkook, le vagyok bénulva. A pultot is alig érem el ülve. – néztem rá.
-Akkor állj fel! – csapott combjaira.
-De nem tudok! Maximum 10 másodpercig megy, akkor is a kezemmel tartom magam. – szóltam rá."
Nagy pufogva elpakolt. Lassan elértünk oda, hogy ideje lenne lefürödni. A kádba már megtanultam egyedül beszállni, de kiszállni, megtörölközni és átmenni a hálóba nem tudok. Ismét párom segítségét kellett kérnek, aki már az ágyban feküdt félálomban. Hosszan szólongatás után jött csak és segített ki a kádból, megtörölte testem és átvitt a hálóba.Újabb beszélgetést próbáltam vele kezdeményezni az ágyon ülve.
„-Jungkook, merre jártál? Egész héten alig láttalak. – kérdeztem érdeklődve.
-Dolgom volt. – felelte röviden.
-Egész héten? – tettem töltőre a telefonom.
-Igen, és? Legalább én kimozdulok, nem csak egész nap ülök, mint te! – ült fel kiakadva."
Ennyi elég volt, tökéletesen betalált. Szép volt Kook. Pontosan ott ütsz, ahol a legjobban fáj.Tenyerem nagyot csattant az arcán. Átszenvedtem magam a székembe, majd telefonommal és töltőmmel együtt hagytam el a szobát. Az éjjelt a kanapén töltöttem teljesen egyedül a fájó szívemmel.
Másnap reggel magamhoz képest korán felkeltem és összekapartam magamat. Hívtam egy taxit, s elmentem vele a rehabilitációmra.
Jungkook szemszöge:
Yoongitól kapott pofon helye még reggel is fájt. Ráébresztett cselekedeteim rosszára. Nagyon csúnyán viselkedtem vele tegnap, arról nem is beszélve, hogy mit mondtam neki. Hogy lehettem ilyen farok? Nem ő választotta ezt az életet még is bántom.
Remélem még itthon van. Bocsánatot akarok tőle kérni.
Olyan hülye voltam. Elhanyagoltam és még nekem állt feljebb amikor segítséget kért. Ő még is olyan türelmes volt, ne foglalkozott a viselkedésemmel. Meg kéne becsülnöm, nem pedig bántanom.
Mégis olyan nehéz ránéznem. Szörnyű dolgot tettem, de nem csak én, hanem ő is. Meg kellene beszélnem vele, kérdőre kell vonnom, de akkor miért menekülök? Bántom a szavaimmal, bántom a tetteimmel.
Félek az igazságtól. Nem ezt akartam. Csak felemészt a félelmem, mi van, ha igaz? Mi van, ha csak egy hazugság? Akkor én tettem rosszat. Jungkook olyan hülye vagy, miért nem kérdezel? Lehet tönkre tetted a kapcsolatodat te idióta!
~~~
Sziasztok!🤟
Most rövid rész hoztam, mert gonosz vagyok.😈 Haha. Amúgy nem, csak hadd izguljatok a folytatás miatt.
Remélem elnyerte tetszéseteket, ha igen dobjatok meg egy csillaggal és várom véleményeteket kommentben!⭐💬❤️CukorkaSuga2
YOU ARE READING
Holding hands on stage
FanfictionA viszonzatlan szerelem fáj, egy idő után megváltozatja az embert. Rossz szokásokba kezd, elnyomja az érzelmeit. Aztán hirtelen jön, mint derült égből villámcsapás, és csak azt veszed észre, hogy akiért régen odavoltál viszonozza az érzéseid. Agyad...