YoonKook Mindennapok
4
Másnap reggel ébredtem csak meg. Szemeimet résnyire nyitottam, Yoongit magam mellett találtam. Arcomat vizsgálta, egyik kezem megemeltem, s arcára simítottam.
-Hogy érzed magad...? – suttogtam rekedten.
-Kicsit jobban... - suttogta, kezét rátette enyémre, ujjainkat összekulcsolta.
-Ezt örömmel hallom. – hajoltam közelebb hozzá, ajkaira nyomtam egy lágy csókot. – Kérlek, soha többé ne bántsd magad... Nagyon megijedtem, inkább beszéljünk, ha valami nyomja a lelked. – válaszul csak bólintott egyet.Megfogtam bekötött csuklóját, s megvizsgáltam. Szerencsére nem vérzett át. Rámosolyogtam, majd felültem. Tegnap volt az évfordulónk, de szinte tönkre ment. Nem tudtuk megajándékozni egymást, nem okoztunk örömet a másiknak. Csak baj és aggodalom lett a nap vége. Ma lesz egy esti show szereplésünk itt Busanban. Meghívtak minket az Idol TV 417. adásába. Tudom, hogy nem lesz gond. Mindketten nagyon jól megtudjuk játszani magunkat. Az évek és a rutin.
Éreztem, ahogy párom mögém ült, állát vállamra tette, karjaival átkarolt hátulról, s hozzám simult. Nyűgös és éhes is. Tegnap óta nem ettünk. Egy ideig élveztem közelségét, de nem tartott túl sokáig. Korgó gyomrunk miatt mindketten felkeltünk az ágyról és felvettünk valami laza ruhát. Együtt mentünk le a konyhába, a hűtőből elővettük a tortát, s megkezdtük. Ha már Yoongi megszenvedett vele tegnap, akkor illene véleményt mondani róla.
Mellette ülve nyammogtam a tortaszeletemen. Nagyon finom lett. Ügyes volt a drágám. Megettem az utolsó falatjaimat is, majd ránéztem. Neki még van. Ő nem termelte be olyan gyorsan, mint én, nem is baj. Villámmal átnyúltam tányérjába és lopni akartam tőle. Tányérját odébb húzta, s csúnyán nézett rám. Kérlelően néztem szemeibe, remélve, hogy adni fog annak ellenére, hogy egyébként a torta itt van mellettem.
Nagy bambiszemeimnek nem tudott ellenállni, sikeresen szereztem a sütijéből. Várjunk... Én is süti vagyok... Akkor most kannibál lettem?
A nap folyamán megfigyeltem páromat, próbálja kerülni azokat a gondolatokat és cselekvéseket, amik eszünkbe juttatnák a történteket. Mindketten el akarjuk felejteni. A nappaliban ülve társasjátékoztunk húgommal, mikor Yoongi felállt, s az előszobába lépkedett. Fogason lógó kistáskájában keresett valamit, sikeresnek bizonyult a keresése, ugyan is visszalépkedett hozzánk. Újra helyet foglalt mellettem.
-Add a kezed. – nézett rám. Kissé furán tekintettem rá, de tettem, amit kért. Odanyújtottam neki jobb kezemet, s figyeltem mit csinál. Kezemre nézett, majd vissza rám.
-A másikat. – fújta fel arcát. Kuncogva pusziltam ajkaira, s oda adtam neki a másik kezem.Éreztem, ahogy felhúz valamit ujjamra. Nagy szemekkel figyeltem, mikor elvette onnan kezét gyűrűsujjamon egy gyűrű díszelgett. Ránéztem, majd vissza ujjamra.
-Yoongi... Ez mi?! – mutattam be neki gyűrűsujjammal, amin egy műanyag répát evő nyuszisgyűrű volt.
-Egy gömb automatából nyertem, miközben rád gondoltam. – nevetett fel. Jól van. Megjegyeztem.
-Bolond vagy, de szeretlek. – csókoltam meg. Húgom lefotózott minket minden bizonnyal. Imád dicsekedni azzal, hogy neki van a legcukibb bátya.Csókunk nem volt túl hosszú, mikor elszakadtam tőle lefotóztam a gyűrűm, s kitettem Weverse-re. Hozzáadtam a storymhoz, s ráírtam a képre:
„...My sugar daddy
He love me, he give me all his money..."Párom morcosan nézett rám miatta, de nem bántam. Csak visszakapta az előzőt.
-Guka, csak vicceltem. – ült közelebb hozzám.
-Tudom. – kuncogtam. Ölébe vette balkezem, s egy órát rakott rá. Nagyon szép volt.
-Utólag is... boldog évforduló. -suttogta fülembe.
-Köszönöm. – mosolyogtam rá. – Neked is hyung. – varázsoltam elő zsebemből egy dobozt, s kivettem belőle egy ezüst nyakláncot és ráadtam.Tesóm elment kajáért, így addig lefoglaltuk magunkat. Yoongi telefonján böngészte a közösségi oldalakt már egy ideje. Felém fordult, s állát megtámasztotta a kanapé szélén, amin feküdtem.
-Jungkook. Mit csináltál tegnap? – kérdezte.
-Liveoltam egyet, miért? – tettem félre telefonomat, s szemeibe néztem.
-Mindenki arról beszél, mit mondtál?
-Csak elmondtam a véleményem arról, amit művelnek és hogy ez az utálkozás meddig fajult. – figyeltem meglepett arcát a hallottaktól. Nem mondott semmi, csak felkelt és rám feküdt. Pedig azt hittem le fog szidni.
-Aggódnak értem. – fektette fejét lapockáimra.
-Az ő hibájuk, bocsánatot kellene kérniük. – feleltem, s mocorogni kezdtem. Kényelmetlen így.
-Ne mocorogj ennyit... - morrant rám. Ohh szóval el szeretne aludni. Hát így nem fogsz.Addig mocorogtam, míg lecsúszott mellém a hátamról. Oldalamra fordulva öleltem át, persze ő is rögtön magához húzott.
-Majd kelts fel mielőtt menni kell. – suttogta, s lehunyta szemeit.Pillanatok alatt elaludt. Mire húgom visszatért az étellel, már rég az álmok földjén járt.
-Jungkook oppa, csak 10 percre hagytalak itt titeket, Yoongi oppa már el is aludt? – kérdezte Minji.
-Mint láthatod igen. – kuncogtam.
-Kookie, rendben van már...?
-Még nem, de ha rajtam múlik pár hónapon belül el is felejti. Megvédem, ahogy ő is megvédett. – feleltem magabiztosan. Minji elmosolyodott, s inkább más témákról kezdtünk beszélgetni.Pár óra múlva keltettem fel páromat, s felmentünk átöltözni. Élhető külsőt varázsoltunk magunknak, majd elhagytuk a házat. Szerencsére kaptunk fuvart a helyszínre, így gyorsan odaértünk. Az egész műsor 2 órás volt. Nagyon elfáradtam magában a folyamatos beszédben, ezért gyorsan haza is jöttünk az adás után.
Vízspórolás, és egyéb okok miatt is együtt fürödtünk le Sugával, majd egy szál boxerben dőltünk ki.
~~~
Sziasztok!🤟
Meghoztam a folytatást. Remélem elnyerte a tetszéseteket, ha igen dobjatok meg egy csillaggal és várom véleményetek kommentben! ⭐💬❤️CukorkaSuga2
YOU ARE READING
Holding hands on stage
FanfictionA viszonzatlan szerelem fáj, egy idő után megváltozatja az embert. Rossz szokásokba kezd, elnyomja az érzelmeit. Aztán hirtelen jön, mint derült égből villámcsapás, és csak azt veszed észre, hogy akiért régen odavoltál viszonozza az érzéseid. Agyad...