Angyali ördög (Park Jimin ff.)

19. rész Barát és ellenség

Mikor beléptünk Jimin apartmanjának előszobájába még jobban meglepődtem. A hatalmas nappali egybe volt a konyhával, innen pedig három hálószoba nyílt. Jimin letette a táskáimat a nappaliban lévő hatalmas bőrkanapéra.

- Majd este nézelődsz. Gyere, lekéssük a műsorfelvételt. Útközben elmesélem, mi lesz ma. – megragadta a karomat, és a lift felé vettük az irányt. Leértünk újra a garázsba, ahol kiállt az autóval, és elkezdett magyarázni a mai felvételről. – A mai nap főzni fogunk. Hagyományos koreai ételeket fogunk összeállítani az amerikaiakkal együtt. Valószínűleg a műsor menetét kell majd tolmácsolnod. De erről a műsor készítői majd kicsit részletesebben el fognak mindent mondani. – nézett rám mosolyogva.

A mosolyától hirtelen megint elkezdett dobogni a szívem, szememet nem tudtam levenni arcáról. Nagyon férfiasnak találtam, ahogy a kormányon pihenteti egyik kezét, és egyenesen előre néz. Hosszú ujjú fehér inge is nagyon jól állt rajta.

- Nagyon durván nézhetek ma ki, hogy most már percek óta le sem veszed rólam a szemed. – mondta mosolyogva, majd visszakérdezett. – Ugye?

- Aha. – ekkor eszméltem fel, hogy mit is mondtam. – Vagyis nem! Dehogy! – hirtelen én is az utat kezdtem nézni, és megpróbáltam témát váltani. – Hol lesz ma a forgatás?

- Kibéreltünk egy magánsulit, ahol szakácsok gyakorolnak. – válaszolt. – Á! Yook Na Ra is ott lesz a forgatáson, vendégszereplőként. Ő fogja megkóstolni az elkészített ételeket.

- Remek... – suttogtam magam elé.

Leparkolt a suli elé, és besétáltunk az épületbe. Egy kisebb konyha tárult a szemünk elé. Pár szerkesztő már megérkezett. A távolból pedig Su Jeong-ot is megpillantottam, ahogy segít kipakolni a hozzávalókat a főzéshez. Jimin-nel beléptünk a konyhába, ahol egy hatalmas pult és abba épített elektromos főzőlapok voltak. A főzőlapokat beindították, hogy a felvétel kezdetére tűzforróak legyenek.

Su Jeong mosolyogva lépett oda hozzánk.

- Sziasztok! Jó, újra látni titeket.

Mindketten barátságosan mosolyogtunk rá.

- Most már minden rendben, ugye? – kérdezte Jimin.

- Igen. Nektek köszönhetően. Seol Ah – fordult felém – mit szólnál, ha tiszta lappal indítanánk? Barátok? – nyújtotta felém barátságosan a kezét.

Én csak mosolyogva bólintottam, és elfogadtam a kézfogását.

- Most, hogy szent a béke és Moon Seol Ah szerzett magának hosszú évek után egy második barátnőt is – bökött oldalba viccesen Jimin – nekem mennem kell készülni. A srácok már biztos hátul vannak.

Ezen kijelentésére egy pillanatra bosszúsan néztem rá. Majd megint ledöbbenve jutott tudomásomra, hogy Jimin tudja, hogy nekem csak egy barátnőm van.

Hirtelen a hátunk mögött a szerkesztőség hangosan, tisztelettudóan kezdett köszöngetni. Megfordultunk, és Yook Na Ra-t láttuk közeledni felénk.

- Nekem még ki kell pakolnom pár cuccod a kocsiból. Később találkozunk. – simította végig karomat Su Jeong, majd ő is eltűnt a szerkesztőkkel.

Yook Na Ra mellém ért. A háttérben pár stábtag ugyan volt még, de távol voltak tőlünk. Egyre közeledett felém, miközben én hátrálni kezdtem, hogy megtartsak egy bizonyos távolságot tőle. Szemei gonoszan csillogtak.

- Mondtam, hogy találkozunk hamarosan, te kis ribanc. Az első figyelmeztetésemet, úgy tűnik, nem sikerült meghallani. Úgy tűnik, más eszközökhöz kell folyamodnom, hogy értelmet verjek beléd. – miközben távolodtam Na Ra egyre inkább a hátam mögé tekintgetett.

A pult megakadályozott abban, hogy tovább hátráljak, így felső testem hátra hajlítva próbáltam tőle elhajolni. Hirtelen kellemetlen meleget kezdtem érezni a derekamnál. A felforrósodott főzőlap egyre közelebb ért hozzám, egyensúlyomat kezdtem elveszteni.

- Moon Seol Ah, vigyázz! – Na Ra hátra szökkent Jimin hangja hallatán, de én már nem tudtam megtartani az egyensúlyomat, így kezdtem dőlni a főzőlap felé.

Jimin ekkor karját közém és a főzőlap közé tette. Derekam alkarjának ütközött, Jimin csupasz alkarját pedig elérte a főzőlap. Jimin felszisszent miközben visszaállított két lábamra.

- Jimin! Úristen, jól vagy? – Na Ra, aki végignézte az egészet hirtelen ellökött, én pedig a földre estem. Szorosan fonta át karját Jimin derekán, és alkarját fújni kezdte, miközben elsírta magát. A földről ijedten néztem az eseményeket. Jimin egy rövid ujjú ingbe öltözött át, így alkarján égési sérülés keletkezett.

- Jól vagyok. – vette le derekáról Na Ra kezeit Jimin, majd felém fordult. – Moon Seol Ah, te nem sérültél meg? – nézett le rám a földre, majd kezét nyújtotta, hogy felsegítsen. Ekkor Na Ra eltolta Jimin kezét előlem, és ijedten nézett Jimin-re.

- Ne foglalkozz vele, de te komolyan megsérültél. – szipogta. – Gyere, el kell látnunk a sebet. – mondta, majd megragadta Jimin ép karját.

Én ekkor dühösen felálltam a padlóról, megfogtam Na Ra karját, és levettem Jimin karjáról. Mélyen a szemébe nézve, határozottan szóltam rá.

- Én majd ellátom, hiszen miattam sérült meg. Ne érj hozzá!

Na Ra bosszúsan szabadította ki karját szorításomból. A szerkesztők épp elhívták, így magunkra kellett hagynia minket. Ahogy távolodott rögtön Jimin felé fordultam, kétségbeesetten.

- Jézusom... – néztem körbe a konyhában.

- Nincs időnk már ellátni a sebet, hamarosan kezdünk. – húzta el karját, de én megfogtam csuklóját, és a szemébe néztem.

- Csak gyorsan lehűtjük egy kicsit csapvízzel. – engedtem meg a konyhában található vízcsapot. Jimin csuklóját óvatosan megfogtam, és alátartottam. - Ha nem hűtjük le időben, később nagyon fog fájni. – Jimin ezután csak szótlanul nézett le rám, majd csuklójára, amit lágyan szorongattam. – Ez most lehet kicsit kellemetlen lesz, de bírd ki, kérlek. – egy ideig tartottam a kezét a vízcsap alatt, míg egyszer csak lassan elkezdte kihúzni kezét kezem szorításából.

- Jól vagyok. Nem fáj. – nézett rám mosolyogva. Ekkor felnéztem rá. Jimin megint annyira közel hajolt hozzám, hogy az arcomban éreztem kellemes leheletét. Mélyen egymás szemébe néztünk, nekem pedig az előbbi ijedtségtől könnyekkel teltek meg szemeim.

- Köszönöm. – suttogta az arcomba. – Viszsaveszem rá a fehér hosszú ujjú ingemet, és nem is fog látszódni semmi. – mosolyogott, majd kitörölte szemeimből a gyülekező könnycseppeket. – A forgatás alatt is olyan helyen leszek, ahol látjuk egymást, így te is és én is meg tudunk bizonyosodni egymás testi épségéről.

Ezzel elengedte arcomat, és hátra ment egyeztetni. Utolsó mondataival kicsit megnyugtatott.