- Angyali ördög? – olvasta ki a könyv címét Jimin.
Telefonomat ismét fülemhez emeltem. Pár csörrenés után, fel is vette.
- Seol Ah! – kiáltottak bele a vonal másik végén.
- Hobi. 10 perc múlva, meg tudnád osztani a fájlt, amit a múltkor adtam?
2 nappal a koncert előtt
- Seol Ah! Micsoda meglepetés. Mi járatban? – lépett felém mosolyogva Hobi. Épp a szólójához gyakorolta a tánclépéseket, mikor beléptem a próbaterem ajtajába.
- Szeretnék még utoljára kérni valamit, és szeretnék megköszönni mindent.
- Megköszönni? – ült le mellém a földre Hobi csodálkozva, miközben nyakában lévő törölközővel letörölte az izzadságcseppeket a homlokáról.
- Igen. – bólintottam. – Ha te nem lettél volna néhány helyzetben, akkor tényleg nem tudom, mitévő lettem volna. – mondtam neki, miközben elkezdtem a földet nézni. – Egyik legjobb és legfontosabb barátom lettél az elmúlt hónapok folyamán.
- Barátok... – ismételte meg halkan, nagyot sóhajtva, fejét lehajtva. – És mit szeretnél kérni? – nézett vissza rám.
- Mielőtt kérnék, szeretnék megosztani veled egy történetet. Szeretnék veled mindent megosztani, ami eddig történt. Lehet, hogy eleinte hihetetlennek fogod gondolni ezt az egészet. – hirtelen felkaptam a fejemet és belenéztem sötétbarna szemeibe. – De valamiért szívem azt súgja, hogy hinni fogsz nekem.
Hobi bólintott egyet jelezve, hogy figyel rám.
- Régebben említetted, hogy Jimin személyisége eléggé megváltozott. Nos... 19 éves voltam, amikor...
Hobi figyelmesen hallgatta végig a történetemet. Egyszer sem szakított félbe, nem vágott fura fejeket, bármennyire szürreális dolgokat is mondtam neki. Történetem végén elővettem egy adathordozót és egy A4-es oldalakból álló könyvet.
- És ebbe a könyvbe leírtál mindent, ami eddig történt. – vonta le a következtetést.
- Igen. – bólintottam, majd átnyújtottam neki. –Kérlek, hogy olvasd el.
- És az USB?
- A koncert előtt vagy után, ha kapsz tőlem egy hívást, akkor töltsd fel a tartalmát az internetre. Az USB-n a könyv tartalma van. Oszd meg annyi közösségi oldalon, amennyin tudod.
Hobi bólintott, felállt és elrakta a hátizsákjába a könyvet és az USB-t.
- Persze. – jött a válasz Hobi-tól. – Angyali ördög. - olvasta fel a fájl nevét.
A telefont kinyomva a táskámba tettem a készüléket. Kezemben szorongatva a könyvet néztem Na Ra felé. Bizonytalanságot és zavartságot véltem felfedezni a tekintetében.
- Maguk szerint az eltűnésemet nem fogja a nyilvánosság összhangba hozni a könyvvel és a hangfelvétellel a világhálón? – kérdezte Jimin. – Azzal bontják fel a világban lévő egyensúlyt, ha most magukkal visznek. – Jimin összekulcsolta kezeinket.
Kezét szorongatva folytattam.
- Most csak én tudok az angyalok létezéréről bizonyítottan. De ha elviszik, akkor az egész világ megtudja. – közöltem a tényeket határozottan.
YOU ARE READING
Angyali ördög (Park Jimin ff.)
RomanceMoon Seol Ah egy átlagos végzős gimis lány. Nagy vágya, hogy szinkrontolmács lehessen. 19 évesen találkozott egy földön barangoló angyallal, akit Jiminnek nevezett el. Azonban pár nap eltöltése után el kellett válniuk. 6 év keresés után nagy remén...