Angyali ördög (Park Jimin ff.)

26. rész Ahogy lennie kell 1

A kórterem folyosóján sírva sétáltam végig. Taehyung nézte, ahogy én és hátam mögött Chae Won a lifthez közelítünk. A lift ajtaja kinyílt, Nam Jun pedig szinte kiviharzott a liftből. Egy szúrós pillantást vetve rám rohant Taehyung-hoz, aki már mesélte is el neki az imént történteket. A liftben még Jeongkook és Jin is ott voltak, ők később szálltak ki. Mindketten kérdőn néztek rám. Chae Won mögöttem szintén kérdőn nézett a két srácra. Beszálltunk a liftbe, ők pedig kiszálltak. A kórház kijárata felé tartva a távolból megláttam a berohanó Yoongi-t. Hirtelen hátat fordítottam neki, hogy még véletlenül se vegyen észre. Yoongi is elviharzott mellettünk. Hirtelen rápillantottam Chae Won-ra, aki tágra nyílt szemekkel nézett az előttünk elrohanó Yoongi-ra.

- Ismered őt? Ki volt ez? – érdeklődött Chae Won.

Szemeimből kitörölve a könnyeimet egy ideig szipogva néztem a lifthez szaladó Yoongi után.

- Min Yoongi... – szipogtam – Suga... Ő az, akit a legkevésbé szeretném, hogy ha meglátna itt. – Suga megfordult a liftben és hirtelen Chae Won felé pillantott, aki azóta le sem tudtam venni róla a szemét. – És ő az, aki a legkevésbé bír a tagok közül. Meg Nam Jun... És V se... – gondolkoztam el – de ezek után Jin és Jeongkook is biztos utál. De amúgy lehet, hogy Nam Jun most már jobban utál, mint Suga. J-Hope még nem utál, de... – hirtelen Chae Won arcára néztem, aki a bezáródott lift ajtót nézte még mindig. – Chae Won, figyelsz te rám? – ráztam meg a vállait. Chae Won fejét megrázva hirtelen rám pillantott.

- Mi? Ja, hogy mindenki utál? – egy pillanatra lenéztem a földre, majd újra rá néztem.

- Köszönöm neked a mai napot. Jövök neked egyel.

- Majd viszonzod valamikor. – Chae Won mosolyogva átkarolta a vállamat és így mentünk ki a kórházból, egyenesen hazáig. Már a hazafele vezető úton rám törtek a negatív gondolatok. Erősen megfogalmazódott bennem, hogy ideje lenne feladnom.

Az egész éjjelt végig sírtam. Erre az is rátett, hogy még aznap este kaptam egy hivatalos e-mailt a Big Hit felelős vezetőitől.

Címzett: Moon Seol Ah

Tárgy: Figyelmeztetés

Tisztelt Moon Seol Ah!

A tudomásunkra jutott, hogy a cégünkél töltött szerződéses időszaka alatt egyik fontos munkatársunkat folytonos veszélyhelyzetnek tette ki. Tudnia kell, hogy szervezetünknél mindennél fontosabb a munkatársaink mentális és fizikai biztonsága. Ezúttal szeretnénk figyelmeztetni, hogy a lehető legtávolabb maradjon a személyes érintkezést kerülve cégünk munkatársától. A legközelebbi veszélyhelyzet felmerülésénél szerződését azonnali hatállyal felbontjuk, valamint 100,000,000 won kötbér fizetésére kényszerül.

Tisztelettel:

Big Hit Ent.

A következő négy napban a műsor második felét kellett átbeszélnünk. Félnapokat kell csak bemenni, azok is csak megbeszélések lesznek. Az első nap Jimin még nem jelent meg a megbeszélésen. Az összes BTS tag a lehető legridegebben bánt velem. A megbeszélés háromnegyedénél csak csendben ülve jegyzeteltem, mert Nam Jun mindent letolmácsolt. Nyár volt ugyan, de a levegő fagyos volt a tárgyalóban. A megbeszélés után megvártam, amíg mindenki kimegy a teremből. A tagok közül utoljára kisétáló Yoongi karját mégis megragadtam.

Yoongi először meglepődve nézett a megragadott karjára, majd szúrós pillantásokat vetett rám.

- Tudnom kell, hogy van Jimin. Kérlek, mondj valamit. – néztem rá könyörgően.