Angyali ördög (Park Jimin ff.)

28. rész A szív emlékei

- Hobi-nak igaza van!

Másnap reggel a rajongói találkozóra készülődve a tükör előtt állva pizsamában vívtam harcot saját magammal. Ruhámat átvéve újra a hálószoba tükörrel találtam magam szembe.
– De félek megint belekezdeni... – sétáltam a fürdőszobába lehajtott fejjel. – De én szeretem... – motyogtam tükörképemnek fogkefével a számban.
– Á, nem tudom! – borzoltam össze a hajam, ahogy újra a hálószobai tükörképemnek magyaráztam. Majd hirtelen ránéztem a telefonom órájára.
– Elkések, elkések! – szaladtam ki az előszobába magamra erőltetve sportcipőmet. Egy pillanatra megálltam és körbe néztem. Az apartmant már rég nem takarítottam ki. Erőm sem volt rá a sok sírástól, most pedig időm nincs rá. Elhatároztam, hogy ma munka után nagytakarítást tartok. Sietve szálltam fel a buszra, ami a színház előtt tett le.

A színház előtt meglepődve tapasztaltam, hogy kora reggeltől már gyülekeznek a kapu előtt a rajongók. Átverekedve magam a tömegen beértem a színházba, ahol beléptető kártyámat felmutatva az őrök beengedtek.

- Szia, Seol Ah! – Hobi integetett nekem mosolyogva a színpadról, amikor távolról meglátott. Integetve szaladtam közelebb hozzá, de amikor megláttam az asztal körül gyülekező többi BTS tagot is kicsit lefagyott a mosoly az arcomról.

- Szia... – köszönt Taehyung és Nam Jun alig hallható hangon.

- Seol Ah. Az egyik szerkesztő mindjárt jön és megmutatja, hogy ma hol fogsz nekünk tolmácsolni. – lépett hozzám közelebb Jin és a vállamra tette kezét.

- A szerkesztő nem fog jönni. – jött közelebb Nam Jun is. – Megkértem, hogy helyette hadd mutassam meg én Seol Ah-nak a mai feladatát.

Mindenki meglepetten nézett Nam Jun-ra ezen kijelentése után.

- Mehetünk? –nézett rám kérdően.

- Á, igen...- válaszoltam meglepődötten.

Az utunk a színpad mögé vezetett, ahol egy kis ajtóval nyitható, zárható irányító fülke volt.

- Hát, itt volnánk. – nézett körbe Nam Jun. – Ez itt az irányító fülke. Kicsit szűk, de el lehet itt lenni. Az üveg el van sötétítve, téged nem látnak, de te tökéletesen rálátsz a tagokra.

- Mivel a színpad mögött vagyunk a tagok háttal vannak nekem.

- Igen. Neked a tagokkal szemben ülő rajongót kell figyelned. Mivel az amerikai rajongó és egy adott tag közötti párbeszédet kell tolmácsolnod. – Nam Jun hirtelen a pultra nézett. A pulton hét gomb volt felcímkézve a hét tag nevével. – Minden hetedik rajongó lesz amerikai. Azonnal le kell nyomnod a taghoz tartozó gombot, ahogy leül elé egy amerikai rajongó. A tagok fülében fülhallgató lesz, azon keresztül hallanak majd téged. Zölden világít, ha be van kapcsolva, a tagok csak akkor hallhatnak majd. A mikrofonba beszélhetsz, a hangfalon keresztül pedig hallhatod a hangokat.

Szemléltetésképp lenyomta az egyik gombot, ami egy ideig zölden világított. Mikor újra rányomott megszűnt a zöld világítás.

- A tagok fülébe mind vezeték nélküli fülhallgató lesz, amit ezzel az irányító fülkével kapcsoltak össze. Sok sikert, hajrá. – Nam Jun barátságosan megveregette a vállamat.

Meglepetten néztem rá, majd egy idő után elmosolyodtam.

- Köszönöm. – mondtam. Nam Jun erre elkapta a tekintetét.

- Mennem kell átöltözni.

Nam Jun ezzel elhagyta az irányító fülkét.

- Hol van Nam Jun hyung? – hirtelen fordultam meg Jimin angyali hangja után.