oneshot | taekook ff

64. - naplemente

30/25
Kellemes olvasást! ❤️

taehyung pov

Nem tudom, mióta ülök itt. Talán már órák teltek el, mióta feljöttem a tetőre, de lehet, hogy csak néhány perc. A telefonom néha felvillan, s hirtelen adrenalin száguld végig testemen, hogy talán egy barátom érdeklődik felőlem, azonban tévedek. Csak a szokásos snapchat értesítés néz vissza rám a telefonom képernyőjéről. Sóhajtva dőlök el a hideg kövön, miközben az eget bámulom és a már lemenőben levő Napot. Egy ideje már elég gyakran feljárok ide, természetesen egyedül. Nem arról van szó, hogy titokban tartom vagy esetleg nem szólok róla senkinek, egyszerűen nem érdekel senkit. A gondolataimba ismét egyre rosszabb és rosszabb teóriák férkőznek be, melyekről a szívem mélyén tudom, hogy nem valóságosak, viszont az agyam nem segít ebben. Mikor arra gondolok, hogy a barátaim milyen jól elvannak nélkülem és még a saját apámnak sem kellek, egyszerre leszek dühös és iszonyatosan szomorú. Telefonomat kezembe véve pörgetem végig az instagramot, ahol szembetalálkozok legjobb barátaim posztjaival, miszerint valami koncerten vannak éppen és mennyire jól érzik magukat. Nélkülem. Ha most elfeledkeztek rólam és ilyen jó időt töltenek együtt anélkül, hogy ott lennék, akkor valószínűleg a későbbiekben sem okozna problémát számukra. Felsóhajtva zárom le a telefonomat és dobom arrébb, nem foglalkozva azzal, hogy az egy kisebb vagyont érő készüléknek lesz-e valami baja. Nem érdekel már. Némán üvöltök fel, miközben ujjaimmal megtépem tincseimet, és próbálok kizárni minden negatív gondolatot, azonban borzalmasan nehéz. Én ott voltam nekik mindig, a legjobbat akartam nekik és folyamatosan csak segíteni próbáltam. Tudom, hogy én csesztem el, mert sosem beszéltem magamról és az érzéseimről, de talán csak azért, mert vártam, hogy maguktól rájöjjenek, mekkora egy roncs vagyok. A sok kis dolog, mint például a családom széthullása, a barátaim elvesztése, a jegyeim romlása, egyszerűen mind felemésztenek belülről. Én ott voltam nekik a legsötétebb időszakokban, próbálva kirángatni őket onnan és bebizonyítani, hogy ők igen is jobbak annál, de hol vannak most ők? Miért nem lát át senki a maszkon, az álcán, amit magamra húztam? Miért nem próbálja meg senki ledönteni a falakat, melyeket magam köré építettem? Kizökkenek gondolataimból, amikor megcsörren a telefonom, s először fel sem akarom venni, de kitartóan keres valaki. Sóhajtva nyújtom ki karomat, hogy fogadjam a hívást és mikor ez megtörténik, Jungkook hangját meghallva, rögtön egy halvány mosoly kerül arcomra. Érdeklődik afelől, hogy merre vagyok, így pár másodpercnyi gondolkozás után elárulom neki, s talán egy fél óra sem telik el, mikor már nem egyedül ülök a tetőn és figyelem a naplementét.

- Igazán szeretném tudni, hogy mi a jár fejedben, de tudom, hogy úgy sem mondanád el - sóhajt fel, miközben az előttünk levő tájat figyeli.

- Szeretnék beszélni róla, de nem tudok - mondom szomorúan, mire csak közelebb csúszva öleli át derekamat, s húz közelebb magához.

- Elszomorít, hogy tényleg azt hiszed, hogy képtelen vagy beszélni az érzéseidről. Tudom, hogy nehéz és problémáid vannak. Nem fogom erőltetni, annyi időt adok, amennyit szeretnél, de tudd, hogy én itt vagyok és várok. Tudsz beszélni róluk, képes vagy rá, Taehyung. Nem vagy szívtelen és vannak érzéseid. Sírni, beszélni az érzelmeidről nem tesz gyengévé - magyarázza kedvesen, miközben finoman cirógatja bőrömet, ezzel könnyeket csalva szemeimbe.

- Köszönöm, Jungkook - pillantok fel rá, mire csak közelebb hajolva puszilja meg homlokomat, majd csendben és összebújva figyeljük, ahogy véglegesen eltűnik a Nap az égboltról és én várom a tökéletes alkalmat, hogy valójában képes legyek megnyílni őszintén.

az én "jungkookom" ma törte össze a szívem még jobban. egyébként azt akartam volna kiírni magamból, de tudjátok, hogy nem szeretek szomorú dolgokat írni. ehelyett jungkook itt megmenti taehyungot szimplán annyival, hogy valóban érdeklődik az érzései felől.

remélem tetszett! <3
itt is köszönöm, akik az előző poszt alatt hagytak kommentet! nem ígérem, de megpróbálok jobban lenni és összeszedni magam.
meglátjuk mi lesz.

amúgy vicces, hogy naplemente, miközben lassan napfelkelte van XDDD (3.30 lmao)

✨ maroon 5 - maps hits different ✨