oneshot | taekook ff

60. - diéta

30/21
Kellemes olvasást!❤️
(ha valaki számára érzékeny téma az evés, a diéta, akkor inkább lapozza át ezt a részt számomra is az, s ezért is volt borzasztó nehéz megírni ezt a fejezetet. valószínűleg pontosan ez az oka annak is, hogy kegyetlen rosszul sikerült. ha a későbbiekben már nem fog ennyire szarul érinteni a téma engem, akkor át fogom írni!
puszilok mindenkit és ne felejtsétek, hogy csodálatosak vagytok!❤️)

taehyung pov

- Még egyszer próbáljuk el ezt a számot, utána vacsorázzunk és mehetünk haza - javasolja Namjoon, mire mindannyian bólogatni kezdünk, viszont látom Jungkookon, hogy erősen gondolkozik valamin.

- Baj van? - lépek mellé, kérdésemet halkabban feltéve, ezzel elkerülve azt, hogy a többiek meghallják. Nem felel, csupán halvány mosolyt villantva rázza meg fejét, s bár nem győz meg ezzel, inkább csak végsimítva karján hagyom magára.

Az utolsó próbából sajnos négy lett, hiszen valaki folyamatosan elrontott valamit, s legtöbbször ez Jungkook volt. Igazán meglepődtem rajta, hiszen ő az, aki szinte soha nem ejt hibát még a gyakorlás közben sem. Betudtam az egészet annak, hogy már elfáradt és egyszerűen nem tudott pontosan figyelni, koncentrálni a lépésekre. Ugyanúgy a kimerültségre fogtam azt, mikor a tréning utáni közös vacsorát kihagyva ment vissza lakásunkba nélkülünk. A srácokkal közösen indulva el egy étterem felé kezdtünk el beszélgetni, miközben én a telefonomat szorongatva vártam, hogy a fiatalabb értesítsen arról, hogy biztonságban hazaérkezett.

- Szerintetek Jungkook tényleg haza ment? - kérdezi Hoseok kíváncsian, mire mindannyian értetlenül pislogunk rá. - Máskor is inkább elment edzeni.

- Most nagyon fáradtnak tűnt. Nem hiszem, hogy lenne ereje még edzeni - forgatja meg szemeit Yoongi, s én egyetértve bólogatok. Nagyon remélem, hogy szavaihoz hűen lakásunkba ment, nem pedig az edzőterembe. Az elmúlt néhány hétben Jungkook ismét őrült diétába kezdett, amivel már mindenkit az őrületbe kerget. Iszonyatosan sok időt tölt az edzéssel, s egyre egészségtelenebb úton próbál fogyni és izmosodni. Elsődlegesen természetesen mindenkiből aggodalmat vált ki, hiszen az alapból megerőltető próbák mellett még több óra hosszát tölt el a konditeremben minden nap, s egyre kevesebbet alszik is.

- Holnap koncert, srácok, pihenjétek ki magatokat! - utasít Namjoon, mielőtt leparkolna az autónk az épület előtt, s mikor megérkezünk, egyszerre pattanunk ki a járműből. Az ajtón belépve teljes sötétség fogad, minek következtében arra tudok csak gondolni, hogy Jungkook valójában nem tartózkodik itthon.

A közös szobánkba sietek, miután elköszöntem a többiektől, azonban oda beérve felsóhajtva mosolyodok el. Jungkook az ágyunkon fekszik már, teljesen bebugyolálva, szinte eltűnve a takaró alatt, párnámat szorosan magához ölelve. Közelebb sétálva hozzá nyomok egy apró csókot homlokára, mire nyöszörögni kezd. Megbizonyosodok arról, hogy nem ébresztettem fel, majd gyorsan a fürdőbe sietve veszek egy forró fürdőt. Pizsamámat felvéve megyek már vissza a szobába és fekszek be párom mellé, aki szinte megérezve jelenlétem engedi el karjai közül a párnát és ölel magához engem a tárgy helyett. A lehető legszorosabban bújva hozzá hunyom le szemeimet, természetesen csak miután beállítottam másnap reggelre az ébresztőórámat, és szenderülök álomba.

Fáradtan, még csukott szemekkel nyújtva ki karomat nyomom meg a gombot telefonomon, hogy hallgasson el, azonban néhány perc múlva ismét felszólal a fülsüketítően idegesítő hang. Felnyögve egyet ülök fel az ágyon, s halkítom le végre teljesen a készüléket, majd nyújtózva fordulok Jungkook felé. Továbbá is szemeit szorosan összezárva, száját kissé eltátva szuszog nyugodtan, és hiába lennék képes órák hosszat bámulni őt, muszáj felkeltenem. Szembefordulva vele dőlök el az ágyon, majd kezemmel lassan kezdem cirógatni arcát.