oneshot | taekook ff

59. - mocskos fantázia

30/20
Kellemes olvasást!❤️ (smut — nemtom annak számít-e, de talán igen)

taehyung pov

Az ébresztőórámat kinyomva ülök fel, miközben magam mellé pillantva bizonyosodok meg arról, hogy nem keltettem fel páromat. Fáradt mosollyal arcomon szállok ki az ágyból, majd a fürdőszoba felé veszem az irányt. Veszek egy gyors fürdőt, fogat mosok, s hajamat is megigazítom valamennyire. A gardróbba belépve választok ki egy egyszerű fekete inget és egy farmer nadrágot, majd miután felöltöztem, táskámat magamhoz véve hagyom el a lakást. A parkolóba érve ülök be autómba, s indulok el egyenesen az egyetem felé, ahol már a hatodik szemesztert töltöm. Útközben teszek egy pár perces kitérőt, hogy kedvenc kávémat megrendelve induljak tovább, s egy húsz perc után végre sikeresen megérkezem az épülethez. Leállítva autómat hívom fel egyik barátomat, hogy merre tart, s mikor közli, hogy néhány perc múlva megérkezik, a kocsiban ülve várom meg. Sajnos legjobb barátom, egyben legfőbb bizalmasom ma nem tudott bejönni, így nélküle kell átvészelnem ezt a napot, de szerencsére Yoongi nyújt számomra egy kis társaságot.

- Szakmain ma együtt vagyunk, nem? - érdeklődik haverom, miközben útnak indulunk az előadó felé.

- Igen, de csak ezután lesz az - felelem neki, mire már nem válaszol, csak elkezd mesélni a tegnap esti buliról, amit szokás szerint kihagytam. Elmondása szerint hatalmas veszteség ez számomra, azonban én sosem voltam a nagy bulizós fajta és egyetemi éveim alatt is maximum háromszor fordultam meg egy partiban. Ez legfőképp azért is van, mert próbálom minden szabadidőmet a szerelmemmel tölteni, bár ezt Jiminen kívül senki nem tudja és ezért imádják szívni a vérem a folyamatos otthon ülés miatt.

- Ennek soha nem lesz vége? - sóhajtok fel keservesen, mikor már a harmadik műfordítást kezdjük el. A tanárunkat az sem igazán érdekli, hogy körülbelül tíz perc múlva letelik az órára szánt idő, viszont előre látom, hogy pontosan emiatt kell majd otthon befejeznem a több százoldalas művet.

- Köszönöm a figyelmet! Kérek mindenkit, hogy legkésőbb jövő hét keddig juttassa el hozzám a lefordított művet! - zárja le az órát az előadó, s a megérzéseim ismét nem csaltak. Van nagyjából hat napom arra, hogy lefordítsam ezt a több, mint ötszáz oldalas könyvet.

- Gyűlölöm ezt a nőt - motyogja mérgesen Yoongi, miközben próbálunk időben átérkezni a másik épületbe. - Egész héten nem fogok tudni bulizni emiatt a szar miatt most!

- Szörnyű - forgatom meg szemeimet, mire csak vállamba bokszol.

- Rendben van, Mina - hallom meg azonnal az angol tanárunk kedves hangját, ahogy belépek a terembe. A látványra csak megforgatom szemeimet, hiszen borzasztó idegesítő és egyben irritáló, ahogyan Mina próbál minél jobban bevágódni a tanárnál, miközben néhány hónappal ezelőtt kiderült, hogy meleg, ráadásul párja is van. Majdnem a legutolsó sorba helyet foglalva veszem elő telefonomat és írok egy üzenetet a páromnak, hogy mennyire idegesít az egyik csoporttársam, aki folyamatosan flörtöl a tanárral. Persze válaszra nem számítok, tudom, hogy már dolgozik, de remélem észreveszi majd, hogy kerestem.

- Kezdjük is el - szólal fel Mr. Jeon, mikor meghalljuk a csengő hangját.

Nyakkendőjét kissé meglazítja, majd a laptophoz lépve indítja el a prezentációt. A kis távirányítót kezébe véve ül fel félig a padra, majd lelkesen kezd el magyarázni az angol szakirodalom történetéről. A székemben hátradőlve vezetem rajta végig a tekintetem és meg kell hagynom, hogy elég vonzó. Érdekesnek találtam már év elején is, hogy felvették ide, hiszen egy nagyon jónevű és nehéz egyetem a miénk, ahova tökéletesen képzett tanárok jöhetnek csak. Nem arról van szó, hogy ő nem lenne az, viszont nagyon fiatal. Éppen akkor diplomázott és ha jól tudom, akkor csak szerencsét próbálva adta be ide a jelentkezését, s amilyen szerencsés volt, be is jött neki. Természetesen mindenki szereti, egyaránt a tanárok és a diákok is. Fiatal, jóképű és laza. Nem követel sokat évközben, azonban a vizsgákon igazán szigorú tud lenni. Előző félévben is iszonyat sokat kellett tanulnom és készülnöm az ő tantárgyára, de sikeresen átmentem maximum pontokkal.

A padról leszállva veszi le zakóját, s hajtja fel ingjének ujjait, mire akarva-akaratlanul is beharapom ajkaimat. Elkezd sétálgatni a teremben, minek hatására a nadrág tökéletesen feszül meg bizonyos helyeken, s muszáj helyezkednem egy kicsit a széken. Kihúzva magam, a levegőt élesen kifújva harapok ajkam belső részére, azonban mikor mellém érve csap meg illata, muszáj felsóhajtanom. Nyelvemet kidugva nedvesítem be ajkaimat, közben ingem legfelső gombját kigombolva. Visszatérve eredeti helyére pillant rám, majd egy győztes mosoly villantása közben folytatja mondandóját. Kíváncsi lennék, hogy a párja mit szólna ehhez! Haját kissé félresimítva támaszkodik meg tenyereivel a padon, s ezzel eléri, hogy még szinte a legmesszebbi helyről is rálátást nyerjek mellkasára. Egy néma, hitetlen nevetés szökik ki ajkaim közül, mely valószínűleg feltűnt neki, hiszen észrevétlenül vonja fel egyik szemöldökét. Ismét kioldok egy gombot az ingemen, amit pár másodperccel később követ még egy, így ahogy hozzá hasonlóan előre hajolok, tökéletesen lát mindent ő is. Egy pillanatra beharapja alsó ajkát, majd fejét megrázva fordít hátat és magyaráz tovább.

- Jövő héten találkozunk! - kezd el összepakolni, mikor letelik a másfél óra. - Taehyung, kérlek maradj egy percre - mosolyodik el kedvesen, miközben a gépét pakolja már el. A legelső padra felülve várom meg, ahogy mindenki elhagyja a termet, majd mikor ez megtörténik, az ajtóhoz sétálva húzza el a sötétítő függönyt és fordítja rá a zárat. - Mióta divat flörtölni a tanároddal? - kérdez rá minden köntörfalazás nélkül, miközben székében helyet foglal.

- Nem én kezdtem! - teszem fel kezemet védekezően, mire csak hitetlenül felkacag.

- Úgy hallottam, hogy boldog párkapcsolatban élsz. Mit szólna ehhez a párod? - dönti fejét oldalra érdeklődve.

- Kérdezhetném ugyanezt - forgatom meg szemeimet, minek hatására csak megnyalva ajkait áll fel székéből és kezd el közeledni felém. Mikor elém ér, egy egyszerű mozdulattal húzza terpeszbe lábaimat, így közéjük állva támaszkodik meg mellettem.

- Nos, mit szólsz ehhez? - hajtja fejét vállamra, s megérzek egy apró puszit nyakamon. Egyik kezét combomra helyezve kezdi el cirógatni finoman, ujjaival egyre feljebb és feljebb kalandozva. - Nem szégyelled, hogy felizgultál óra közepén?

- Ismét kérdezhetném ugyanezt - mondom, majd egy pillanatot sem várva markolok finoman nemességére, minek hatására kienged egy halk sóhajt.

- A munkahelyemen vagyunk - súgja fülembe, viszont szavaival ellentétben elkezdi csókolgatni nyakam, miközben én kezemmel ingerelni kezdem.

- Kellett neked arra az egyetemre jönni dolgozni, ahol én tanulok - forgatom meg szemeimet, mire csak választ nem adva emeli meg fejét és hajol közelebb azonnal, hogy egy csókban részesítsen.

- Tudod, nem szép dolog reggel köszönés nélkül lelépni - gügyögi ajkaimra, miközben kezével elkezdi kioldani övemet.

- Azt hittem alszol - felelem neki két elfojtott nyögés közben, hiszen tenyere már alsónadrágom alatt jár.

- Felkeltem, miközben zuhanyoztál, de már be se jöttél - mondja szemrehányóan, miközben ujjai fenekemhez vándorolnak.

- Elnézést - biggyesztem le ajkaimat, közben leügyeskedve róla nadrágját, viszont mikor megérzem magamban egy ujját, muszáj vállaiba marnom, hogy levezessem a feszültséget.

- Többet ne menj el így otthonról és lehetőleg ne flörtölj velem óra közben - utasít a lehető legdominánsabb, s legvonzóbb módon, mire csak bólintva egyet kapok ajkai után.

ha mind a 30 címmel kész leszek, akkor valószínűleg lezárom ezt a könyvet. ha esetleg valakinek lenne valami oneshot kérése, vagy az egyik "címhez" folytatást szeretnétek, az kérlek kommentben vagy privatban jelezze! azokat meg megírnám akkor és csak utána fejezném be véglegesen ezt a könyvet!❤️
puszi❤️