oneshot | taekook ff

65. - én vagy ő?

30/26
Kellemes olvasást!❤️(smut?)

jungkook pov

Arcomat Taehyung nyakhajlatába temetve mozgatom gyorsabban csípőmet, miközben apró csókokat nyomok bőrére. Hangosan nyögdécselve, nevemet sóhajtozva élvezkedik alattam, körmeivel néha végszántva hátamat vagy éppen a hajamba túrva húzva tincseimet.

- El fogok menni! - sóhajtom fülébe, mire érezhetően megborzong, s ennek hatására muszáj elmosolyodnom. Taehyung közli, hogy ő is nagyon közel jár már, ezért egy még gyorsabb tempót felvéve hatolok belé folyamatosan, egy pillanatra sem lassítva. Ujjaimat nemessége köré fonom, hogy ezzel is gyorsítsam a folyamatot, mivel ha én elélvezek, de ő nem, akkor az elég kellemetlen lenne.

- Úristen, Minjun! - visít fel szinte, mikor elélvez, velem egyszerre. Azonban most a szokásos ölelkezés, finom csókok és simogatások helyett rögtön elhúzódok tőle, s felháborodottan pislogok rá. Pár másodpercig igazából magamhoz sem térek, úgy ahogyan ő sem, hiszen mégiscsak most ért minket az orgazmus. Mikor végre tudatosul bennem, hogy ő most valójában az exe nevét nyögte, amikor elérte a beteljesülés, lehúzva magamról az óvszert dobom az ágyra, majd felpattanva onnan kezdem el magamra húzni a ruháimat. - Jungkook, jézusom, sajn-

- Örülök, hogy most már eszedbe jutott a nevem - mondom gúnyosan. Becsatolva övemet kezdem el keresni zoknijaimat, hiszen már csak azok hiányoznak az öltözetemből, mikor megérzem Taehyung karjait derekam körül. - Engedj el, Taehyung! Nem akarok olyat tenni, amit később megbánok - fejtem le erőteljesen magamról karjait. Megszeppenve, könnyes szemekkel pislog rám, azonban jelenleg ez nem tud meghatni. Az asztalról elveszem a telefonomat és a kulcsaimat, majd szó nélkül rontok ki a szobából és pár pillanattal később már a házból is.

Mióta Taehyung szakított a barátjával, illetve az ex-barátjával, nagyon sokszor hívott már át magához. Bár az elején csak apróbb, jelentéktelenebb dolgok történtek közöttünk, egy iszogatás utáni estén sikerült ténylegesen ágyba bújni, s azóta már nem állunk le egészen addig.

Taehyung mindig is fontos volt számomra, hiszen már gyerekkorom óta ismerem és az évek alatt iszonyatosan közel kerültünk egymáshoz. Régebben, még a gimnazista éveink alatt is megesett párszor, hogy részegen csókolóztunk vagy kiszívtuk egymás nyakát, azonban akkor még sose haladtunk tovább. A probléma akkor kezdődött, legalább is részemről, amikor tudatosult bennem, hogy valószínűleg elkezdtem komolyabb érzéseket táplálni a legjobb barátom iránt. Egyértelmű volt számomra, hogy ő nem érez hasonlóan irántam, ezért soha meg sem fordult a fejemben, hogy megpróbáljam elmondani neki vagy esetleg randevúra hívni. Barátomnak sosem volt komolyabb kapcsolata, az egy éjszakás kalandok híve volt, amit bár nem támogattam, nem szólhattam bele.

Mindezt az exe, Minjun változtatta meg, akivel két évvel ezelőtt találkozott először egy fesztiválon. Az is egy szimpla kalandnak indult, viszont a fiúnak már az első együtt töltött éjszakán is komolyabb szándékai voltak, ezért utána rögtön telefonszámot cseréltek és néhány hét leforgása alatt sikerült megtörnie Taehyungot, aki szerelmes lett belé. A több, mint egy éves kapcsolatának körülbelül három hónapja lett vége, s akkor kezdődött el a mi kis kalanduk. Az érzéseim azóta sem csillapodtak, viszont míg Minjunnal volt, próbáltam a lehető legjobban elnyomni és örülni a boldogságának. Nem akartam engedni, hogy visszaessen a régi, mindenkivel összefekszek, életmódjába, ezért mindenben támogattam és segítettem őt a szakítás utáni napokban.

Az ötlet nyilvánvalóan tőle származik, miszerint járjunk össze lefeküdni egymással és kielégíteni a másik szexuális vágyait, s bármennyire is szerettem volna, nem tudtam ellenállni. A mai napon azonban nem elég, hogy megalázó volt, amit tett, de még jobban össze törte a szívem. Kezdtem elhinni, hogy van egy kis remény számomra és végre engem fog választani és szeretni, hogy túl van már az exén, de tévedtem. Méghozzá nagyot.

Az eset óta már lassan két hét telt el, s teljesen kizártam őt az életemből. Azt hiszem, ideje tovább lépni. Egyik szórakozóhelyről járok a másikba, és minden reggel más ágyban ébredek fel, meztelenül, egy idegen mellett. Mégis, amikor hazaérek és meglátom a több nem fogadott hívást a telefonom képernyőjén Taehyungtól, a gyomrom görcsbe ugrik, s azt kívánom, bárcsak minden a régi lehetne.

A mai este sem lesz más, ugyanúgy elkezdtem készülődni az éjszakára, mint az elmúlt napokban is tettem. Telefonomat és pénztárcámat a kabátom zsebébe süllyesztem, majd lakásomat elhagyva indulok el a kedvenc szórakozóhelyem felé. A pultos rögtön kitölti nekem a szokásos italokat, amit fogyasztani szoktam, majd a pultnak dőlve vezetem körbe tekintetem a helyiségben, hogy találjak valakit, akivel ma hazamehetek. Ma este azonban senkit nem találok, aki különösebben megragadná a figyelmemet, ezért egészen hajnalig ülök a pultnál és fogyasztom egymás után az alkoholos italokat, miközben minden lányt és fiút is lekoptatok, aki odajön hozzám. Hajnali három óra körül megunom ezt a tevékenységet már, s felállva köszönök el a pultostól, majd a kijárat felé véve az irányt lépek ki a friss levegőre. Azonnal megszédülök, s muszáj megkapaszkodnom a korlátban, hiszen már órák óta nem álltam fel és nem szívtam friss oxigént. Köhögni kezdek, ezért gyorsan arrébb kocogva állok meg egy bokor előtt, ahol öklendezni kezdek, nem sokkal később pedig kiadom magamból a ma este fogyasztott italok egy részét.

- Jungkook? - szól valaki hozzám, mire hátrafordulok. Taehyung pislog rám nagy szemekkel, mire én már éppen készülnék elküldeni, de ekkor újra muszáj lehajtani fejemet. Mögém állva kezdi el simogatni hátamat és próbál lenyugtatni, azonban egyáltalán nem tudok lenyugodni így, hogy itt van mellettem. - Gyere, hazaviszlek - mondja kedvesen, s bármennyire is akarnék, nincs erőm ellenkezni. Átkarolva derekamat lépked velem lassan a kihalt utcákon, amíg el nem érjük a lakótelepet, ahol élek. Megkérdezi, hol vannak a kulcsaim, mire halkan elnyöszörgöm, hogy a zsebemben. Kivéve azokat nyitja ki az ajtót, majd nagynehezen felsegít a második emeletre, ahol belépve a lakásba, majdnem el is dőlök azonnal. - Még bírd ki egy kicsit, kérlek.

A szobámba lépve ültet le az ágyra, amin el is fekszek rögtön, mire hallom, ahogy felkuncog. Közelebb lépve veszi le rólam kabátomat és cipőmet is, majd övemet kezdi el kibontani. Lehúzza róla nadrágomat, majd a pizsamának használt melegítőmet helyezi rám. Pólómat is leveszi rólam, majd kisietve a szobából tér vissza egy vizes törülközővel, amivel áttörli arcomat és felsőtestemet is. Ezt befejezve hoz egy pohár vizet és néhány pirulát, amit mellém helyez az éjjeliszekrényre, s készül távozni.

- Maradj... ha nem gond - szólalok meg halkan, hiszen iszonyatosan fáj a fejem és fáradt vagyok, de legalább már fele annyira sem részeg, mint a hányás előtt.

- Jó - mosolyodik el halványan, majd gyorsan leveszi a kényelmetlen ruháit, s egy pólóban mászik be mellém az ágyra. Kinyújtva karomat húzom magamhoz közelebb, minek hatására hozzám bújva hajtja fejét mellkasomra.

- Haragszol még? - kérdezi halkan.

- Nagyon - hunyom le szemeimet, ahogy karját kezdem cirógatni. - Pedig annyira örültem volna, hogyha engem választasz helyette.

- Annyira sajnálom, Jungkook. Egyáltalán nem szándékos volt, de ösztönös sem, csupán... kicsúszott. Ne gondold azt, hogy én rá gondoltam minden szeretkezésünk közben, mert nem így van.

- Csak a szerelmesek szeretkeznek, Taehyung - pöckölöm meg finoman homlokát, mire megtámaszkodva néz fel rám.

- Nem vagy szerelmes? Mert én az vagyok - dönti oldalra fejét kíváncsian, mire szinte leesik az állam, s vissza is nyomom fejét a mellkasomra.

- Reggel mindent megbeszélünk, most szétmegy a fejem - nyöszörgöm keservesen, mire felkuncogva bólint.

- De remélem tudod, hogy az évek alatt bármikor téged választottalak volna, kérdés nélkül. Sosem voltál második, és Minjun sem volt fontosabb soha.

tudom, hogy szar, valamikor lehet átírom majd😩
puszi ❤️