Just An Endless Story (JM + V) - Befejezett

3. fejezet

Lisa

Milyen lazán kezelte a helyzetet. Bezzeg ha fordított eset lenne, ő el se ment volna. Most is, hol a francban van? Egyszer még mellettem sétál, utána meg oldalra nézek, és már nincs sehol. Leültem a fa melletti padra, és a telefonomra néztem. Késik. Lehet, el se jön? Nem volt ez jó ötlet. De mivel csak egy cetlit hagyott, nem tudtam volna lemondani. Akkor viszont szegény, ő ülhetne itt, felkoppintott érzéssel. Mindegy, ilyen az én szerencsém, várok még öt percet, aztán hazamegyek.

Az utca szinte teljesen kihalt volt. Pár kóbor macska fordult meg előttem, akik amint megláttak, elfutottak, pedig meg se moccantam. Én is szeretnék egy kisállatot, de a tulaj nem engedi még a halakat se. Mondjuk nem is baj, még a díszhalak se jönnek be annyira, hogy foglalkozzak velük.

- Szia!

- Bassza meg! - káromkodtam a saját nyelvemen, amit ő szemel láthatóan nem értett. Azt viszont észrevette, hogy megijedtem, elvégre felpattantam, és hátrálni kezdtem. Lehúzta a kapucniját, megfogta a kezem, és lágyan visszahúzott magához.

- Ne haragudj. Annyira erre néztél, azt hittem észrevettél - mutatott abba az irányba, amerről jött. Lehet, tényleg arra bambultam, de eszembe se jutott őt figyelni. - Szóval, miről lenne szó?

- Hogy érted? - kérdeztem vissza. - Te kérted, hogy találkozzunk.

- Mi? - biccentette oldalra a fejét. Hátrasimította a haját, és benyúlt a zsebébe, hogy előhalásszon egy cetlit. - Taehyung azt mondta, ezt te hagytad a számlában. Nekem lett címezve - adta át. A lapon ugyan az volt, mint az enyémen, csak úgy beállítva, mintha én írtam volna. Én is elővette ma sajátomat, és összenéztem a kettőt. Egy olyan embert ismerek, aki erre képes lenne, és le tudja utánozni az írásomat.

- Kinyírom. Hazamegyek, és kinyírom - szitkozódtam.

- Összebeszéltek volna? - gondolkodott el. - Tae hajlamos az ilyen tréfákra.

- Nem - ingattam meg a fejem, és adtam vissza neki a papírt. - Biztos vagyok benne, hogy ezt Viki egyedül találta ki.

- Ki az a Viki?

- Ki az a Taehyung?

- Egy barátom - válaszoltuk egyszerre. Mind a ketten meglepődtünk, majd el is nevettük magunkat.

- Ne haragudj, hogy az idődet pazaroltam. Pazaroltuk - javítottam ki magam. Remélem ma nem alszik otthon, mert tényleg megfojtom. Miért nem jöttem rá előbb? Így visszagondolva túl feltűnő és átlátszó volt minden. Egy idióta vagyok. - Akkor szia - nevettem fel kínomban, és indultam el a másik irányba. Kivettem a gumit a hajamból, és megigazítottam a tincseimet, ám Jimin mellém lépett, és megállított.

- Várj, ne szaladj - nevetett fel. - Ha már így összehozták nekünk, legalább sétáljunk egyet. Olyan szép ez az este - nézett fel az égre. A város egyetlen hátránya, hogy nem lehet olyan szép tiszta csillagos égboltot látni, mint vidéken, de ma nem bántam. Ahogy a kis szürke felhőket sem, amik rikítottak a fekete égbolton. - Kár lenne veszni hagyni.

- Rendben - mentem bele. Egy sétába egyikünk se fog belehalni.

Viki

Bár az éttermi terv remekül bevált, mégis kaptam még aznap a fejemre. Lisa fel volt háborodva, hogy mertem ilyet tenni, ilyen kínos helyzetbe hozni. Aztán, mikor megkérdeztem őt, hogy ,,miért, nem élvezted?" elvonult a szobájába. Taehyung azóta nem hívott, és én se őt. Ki kell még találnom, hogyan és miként kéne összehozni őket. Ha Jiminre és Lisára hagyom, mire nagyi leszek, talán eljutnak az első csókig.

A telefonom rezgésére keltem. Furcsa, mert úgy emlékeztem, nem jelez, ha feltöltött. Megnéztem az időt, és a fülemhez emeltem.

- Taehyung - nyögtem be. - Tudod mennyi az idő, bassza meg?

- Lisa szereti a blackpinket?

- Igen - simítottam hátra a hajam. - Tudod mennyi az idő, bassza meg?

- Leszarom az időt! Most tudtam szerezni jegyet a koncertre! Az lesz a következő randijuk.

- Jó éjt, Taehyung - tettem le. A biztonság kedvéért ki is kapcsoltam a telefont. Bárcsak ne láttam volna az órát! Mindjárt kelni kell. Ha meglátom, kinyírom ezt a pasit!

***

- Miért nem hívod fel? - vontam vállat. Lisa megingatta magát a kassza mögött, és bekapott még egy rágógumit. Ez már a harmadik. Megint csodálkozni fog, ha a homlokán ragad buborékfújás közben. - Elég volt ennyi? Beszéltetek, azt csá? Manapság így megy?

- Hagyjál már. Nem akarom erőltetni. Nem tudom, mit gondol rólam, mert nem kérdeztem, és ő se mondta, mikor elköszönt.

- De hát hazakísért - csaptam az asztalra. Muszáj voltam moderálni magam, mivel bejött egy vásárló. - Ha egy faszit nem érdekelsz, nem menne haza veled. Milyen volt a feje? Olyan - gondolkodtam el. - ,,Nem hívsz fel dugni?" nézése volt, vagy inkább ,,jó, hogy lekopsz végre" tekintete?

- Bolond - nevetett fel, és csapot a vállamra. Arrébb álltam, hogy a nénike ki tudja fizetni az egy szem ásványvizét, amiért minden nap lejön. Ha én is megbolondulok, mire megöregszem, lőjenek agyon!

Hátramentem pakolni, de pár perc múlva valaki megkocogtatta a vállam. Taehyung állt mögöttem, széles vigyorral az arcán.

- Ez most komoly? - vontam fel a szemöldököm, és néztem ki a sor mögül. Lisa el volt foglalva a telefonjával, de a biztonság kedvéért beljebb álltam, nehogy felismerje a férfit. Ha a kávézóban Jiminen kívül látott egyáltalán más embert is.

- De rám nyomtad a telefont.

- Nem is tudom miért - fontam keresztbe a karom.

- Figyelj - hajtotta le a fejét bűnbánóan. - Van egy kis gond.

- Mi? Még sincs jegy?

- De, az van. Csak épp... Négy.

- He? - kiáltottam fel.

- Mi az? - szólalt fel Lisa, én pedig kinéztem, és intettem neki, hogy nem kell idejönnie.

- Lefagyott a telefonom, és az emailben négy jegyet írt.

- Akkor hívd el a barátnődet!

- Nincs is barátnőm - vont vállat. Ez az egész egyre rosszabb lesz.

- Akkor Jimint! - vágtam rá. Nem kellett egy pillanat se, hogy leessen, mit is mondtam, rögtön legyintettem rá.

- Gyere velem - csillant fel a szeme. - Nincs négy, kettő nélkül. Különben is, ha rájuk hagyjuk, egész este csak táncolni fognak, az pedig elég uncsi. Úgy sose fognak összejönni.

- Hányok az embertömegtől. Különben is, neked mi hasznod származik abból, ha ezek összejönnek?

- Jiminnek is bejön Lisa. Legalább most az egyszer azt kapja, akit szeretne.

- Viki, minden rendben? - hallottuk meg Lisa hangját testközelből. Taehyung annyira megijedt, hogy a polchoz szorított, és átölelt, hogy eltakarjon. Felemelt kézzel intettem Lisának, hogy ha ismer istent, és nem akar bűnrészes lenni, leszedi rólam, mielőtt fejbe vágom a felettem levő vécépapír gurigával. - Nahát, téged ismerlek! - mutatott Lisa Taehyungra. - Mi járatban itt?

- Csak fel akarom szedni a barátnődet - kacsintott rám, amitől végigfutott a hideg a hátamon. Lisa falfehérré sápadt, és nagyokat pislogott, mielőtt kitört volna belőle a nevetés.

- Dokumentáld kérlek - vágta rá.

- Be lehet kapni!

- Csak ha kiteszed - nyújtotta ki rám a nyelvét.