Just An Endless Story (JM + V) - Befejezett

10. fejezet

Viki

Miután megvitattuk Taehyungal, hogy ki hol alszik, segítettem neki felhúzni az új ágyneműt. Pár perce feltűnt már, hogy kellemes és ismerős illata van a paplannak.

- Ez.. - szagoltam meg. Taehyung elvigyorodott, és bólintott.

- Lisa öblítője. Az én ötletem volt, hogy ne legyen neked olyan kényelmetlen. De még mindig meg tudom csinálni a vendégágyat, ha szeretnéd - vont vállat.

- Nem kell, köszönöm. Így is sokat tettél értem - néztem szét. Nagyjából kipakoltam, de nem voltam halandó a szekrényébe, a saját ruhája mellé tenni az enyémet. Lényegében eddig is táskából éltem, és jól megvoltam. Ez ezután is így maradhat.

- Oh, még valami - jutott eszébe. Ő már az ágyban pihent, én meg a táskám mellett pakolgattam, mintha dolgom volna. Egyszerűen csak nem vett rá a lélek, hogy befeküdjek mellé. Pedig nem is lenne közel, és ott az elválasztó. - Ha horkolnék, vagy ilyenek, nyugodtan rúgj oldalba. Jimin szerint nem szoktam, de ki tudja.

- Hmm - nevettem fel. - Ha a vesédben kötnék ki, bocs.

- Te is karatézol álmodban? - csillant fel a szeme. - De jó, akkor bunyózhatunk. Kíváncsi vagyok ki kerül a földre reggelre. Na jó éjszakát - intett. Befordult, és lekapcsolta az ő oldalán levő kis villanyt. Felültem az ágyba, felraktam a lábam, és lekapcsoltam én is, azonban nem feküdtem le. Nem, ha reggel nem akarok mosott szarként kinézve munkába indulni, nem maradhatok itt. A tudat, hogy itt van nem enged aludni. Nem is vagyok álmos, pedig ma eléggé elfáradtam!

Megvártam, amíg legalább szuszogni kezd. Megragadtam a párnámat és a takarómat, majd kisomfordáltam a kanapéra. Halkan kihúztam, az ölembe tettem a laptopomat és írni kezdtem. Ha már nem alszok, töltsem hasznosan az időmet. Így is elhanyagoltam szegény karaktereimet.

Pár perc múlva kitárult a másik ajtó, és Lisa hatalmas árnyékkal maga mögött elém sétált. Bedobta mögém a takaróját, átmászott rajtam, és lefeküdt. Lecsukta a laptopot, lerakta a kanapé melletti kis asztalra, és leszorította a fejem, hogy ne tudjak felkelni.

- Alvás. Reggel kelés van.

- Miért jöttél ki? - kérdeztem halkan, miközben kényelembe mozogtam magam.

- Mert a legjobb barátnőm nem tud aludni. Az első éjszakám nekem is rémes volt. Én is kijöttem volna, ha Jimin nem szorított volna úgy magához.

- A részleteket nem kérdeztem - kuncogtam, mire felpöckölte az orromat.

- Dehogynem. Na és Taehyung?

- Aranyos, de nem tud segíteni - sóhajtottam.

- Hidd el, egy hét után megszokod, és tudsz majd vele aludni. De vigyázz, mert kiabál álmában.

- Oh - lepődtem meg. Abból, hogy nem horkol azt következtettem ki, hogy ő inkább rugdosódó, mint mocorgó. - Jimin nem fog megsértődni?

- Majd megoldom. Ne aggódj - felelte huncut lejtéssel a hangjában. Nem akartam tudni, mit jelent ez nála, ezért lehunytam a szemem, és igyekeztem gyorsan elaludni. Az, hogy Lisa volt mellettem megnyugtatott, és még ha pár órát is, de aludtam valamennyit.