Just An Endless Story (JM + V) - Befejezett

23. fejezet

Lisa

Viki köpni-nyelni se tudott. Én pedig nem tudtam, mit is mondhatnék neki, hisz nekem is új volt. A doki felajánlotta, hogy még ezen a héten, ha szólok neki, ő szívesen elmond erről nekem mindent, amit tudnom kell, amire figyelnem kell és amivel vigyázni. De jelenleg beszélni se volt kedvem erről.

- Miért? - bökte ki végül.

- Talált egy cisztát, ami kicsivel nagyobb az átlagosnál. Ha nem szívódik fel, le kell szívni. Azt mondta, nem nagy dolog, ne ijesszen meg a műtét szó, én mégis.. - elcsuklott a hangom. Viki bár értetlenül, de magához ölelt, és a hátamat simogatta. Semmi másra se tudtam gondolni, csak arra, hogy hogyan fogom ezt elmondani Jiminnek. De nem is fogom tudni, hisz nem lesz itthon. Pedig most nagy szükségem lenne rá.

- Akarsz kicsit sétálni?

- Nem - ingattam meg a fejem. - Menjünk haza, le akarok dőlni. Már ha neked nem gond - tettem hozzá. Elvégre neki is megvan most a maga pokla, amit legszívesebben elkerülne.

- Nem, persze, hogy nem. Nézzünk valami uncsi sorozatot amibe mind a ketten belealszunk.

Viki

Lisa tényleg kikészülhetett. Még be se kapcsoltam a filmet, már aludt is a kanapén. Mellé feküdtem, de nekem nem jött álom a szememre. Mikor este Taehyung hazaért, már az ajtóba szóltam neki, hogy csendesen jöjjön be. Láttam, hogy aggódik érte, mégse akartam elmondani, mi történt. Majd Lisa elmeséli, ha lesz kedve. Tae ezt megértette, és el is fogadta.

Segítettem neki vacsorát csinálni, de bevallom, rettentő kínos volt csak úgy csendben állni mellette és nézni, mit csinál. Nyilván nem fogja felhozni a témát, amit eléggé nagyzolva zártunk le, és lenne még mit beszélnünk róla. De jelenleg nagyon hálás vagyok neki ezért. Lisának igaza volt, Tae más, mint a többiek. Bárcsak én is megváltoznék.

- Tényleg, Jimin hol van? - súgtam oda neki. - Lehet jobban fel tudná vidítani - biccentettem az alvó lány felé. Taehyung felsóhajtva bólintott egyet. Arcán semmilyen érzelem nem látszott, mintha rosszat kérdeztem volna.

- A szülei elhívták. Csak holnap jön haza.

- Oh, értem - vágtam rá. Nem lenne benne semmi gyanús, ha Tae nem így tálalta volna. Ráadásul..- Ugye nincs semmi gond a szüleitekkel? - kérdeztem. Nagyon meglepte a kérdés, amit nem csodálok. Hirtelen kipattanó gondolat volt.

- Miért lenne?

- Mert sose beszéltek róla.

- Jimin szülei Szöulban élnek, és politikusok. Az én nagyszüleim egy csendes kis faluban laknak, és mezőgazdálkodásban dolgoznak. Paraszt gyerek vagyok - felelte vigyorogva.

- Nem is baj. A városiak irritálóak - tettem hozzá, megbökve őt a könyökömmel.

- Mi a helyzet a tietekkel? Lisát hallottam már telefonálni velük, de téged még nem.

- Lisa szülei nehezen mentek bele abba, hogy elengedjék a lányukat. Nagyon jóban vannak, és nyáron tervezik, hogy feljönnek meglátogatni őt. Biztos bejönnek majd neked, az apja hatalmas forma. Az anyja pedig cuki, amíg fel nem idegesíted. Utána menekülj - feleltem nevetve. Megint rám tört a nosztalgia, olyan dolgok jutottak eszembe, amik fájtak, de boldog emlékek.

- És a tiéd?

- Nincs mit mondanom - vontam vállat. - Nem jöttem ki jól velük, és mivel el akartam ide jönni, nem is érdekelt, mit gondolnak. Azóta nem beszélünk, és nem is hiányzik a velük való kommunikálás. Téma lezárva - vágtam rá, Tae pedig bőszen bólogatott. Utálom ezt a témát. Előbb tartom Lisa szüleit sajátomnak, mint őket. Sosem álltak mellettem, még akkor sem, mikor hozzájuk futottam tanácsért. Mindig csak az idegesítő húgom volt a sláger. Szerintem azt is elfelejtették, hogy él külföldön egy másik lányuk.

***

Este Lisa megpróbált elvonulni, de hamar feladta. Kijött hozzám, ezért visszakapcsoltam a sorozatot, és egészen hajnalig azt nyomattuk. Nem érdekelt, hogy reggel korán kell menni a munkába, ahogy az se, mennyire mosott szar kedvű leszek egész nap. Nem kérdeztem vagy mondtam semmit, és tudtam, neki ez elég. Elvégre nekem is az lenne. Jimin nincs mellette most, ezért vigaszt keres, ahol gondolkodhat. Tudom, hogy ha belekérdeznék, azt se tudná megmondani, mi volt a sorozat címe. Mégse haragszom rá.

- Azt hiszem holnap jönni fog valami pasas - mondta reggel, mikor bekészítette Taehyungnak a kávéját. Mindig figyel erre az apróságra, amitől mosoly kúszik az arcomra. - Mintha Jimin említette volna, hogy hónap közepe fele áthívta az egyik haverját.

- Ez aztán a tág időpont - nevettem fel, Lisa pedig vállat vont.

- Nagyon elfoglalt. Tae szerint. Kíváncsi vagyok. Sose említik egyik barátjukat se. Mintha ők csak ketten lennének egymásnak.

- Azért ez nem lenne meglepő. Nekünk sincs senkink.

- Most már van, RiRoo - tette hozzá. Beleegyezően bólogattam. Őt is hamarosan meg kellene látogatni. Biztos ki vannak még mindig az idegei a volt pasija szökését illetően.

Bevallom, utálom az ilyen napokat. Ezzel nyilván Lisa is így van, hisz én sem szeretem az orra alá kötni, ha valami nagyon bosszant. De látom rajta, hogy nincs jól, és nem csak azért, mert lehet be kell feküdnie pár napra a kórházba. Biztos vagyok benne, hogy Jimin áll a rossz kedve mögött, és arra is fogadnék, hogy ez a mostani eltűnése tette be a kiskaput Lisánál.

Nem csinál semmit, csak ül és mered maga elé. Néha a telefonjára pillant, de még én is látom, hogy nem jött üzenete. Azért, ők elvileg járnak, illene beszélgetniük, nem? Jimin viszont olyan, mintha kezdene elhidegülni. Akkor viszont elásom az erdőbe. Nem fog kelleni nagy gödör hozzá.