Az élet csodái - Mason Mount ff.

IX. Kiruccanás

Néha az embernek kell egy kis pihenés. Legalább egy nap, ami nem a folyamatos dolgozásról, nyüzsgésről szól. Ahol kellőképpen kitudják magukat pihenni, akár egy jó hosszú, kiadós alvással, vagy csak egy kis filmezéssel. Amikor nem kell minden egyes percben sietni valamiért.

Így voltunk mi péntek reggel a Keleti pályaudvaron. A 9:40-es vonattal mentünk, így egy kicsit kellett várnunk.

-Mikorra is érkezünk meg? - doboltam a lábamon várakozás közben.

-Ha jól tudom 12:21 körül. - nézett fel telefonjából.

-Akkor írok Szofinak, hogy akkorra jöjjenek értünk! - kaptam elő telefonom.

Szofi néni

Én: 12:21-re ér be a vonatunk a Főpályaudvarra!

Szofi: Rendben! Ott leszünk! 🥰

Nemsokára megérkezett a vonatunk. Megkerestük a helyünket, majd lepakoltunk. A fülesemet azonnal előkaptam, és egy kis alapozásnak az esti koncertre, elindítottam egy Arctic Monkeys playlistet Spotin. Orsinak nem sok kellett, hogy elaludjon a pályaudvaron, mivel az éjszaka nem tudott aludni, szóval épp hogy leült a székre, de már az álmok világát járta.

-Elnézést, van még szabad hely? - jött be egy srác, akinek hangja nagyon ismerős volt.

-Ádám? - vettem le a fejhallgatóm. - Te mit keresel itt?

-Megyek nővéremhez Bécsbe! - jelentette ki. - És ti? - nézett felváltva rám és az alvó barátnőmre.

-Megyünk rokonomékhoz, este meg Arctic Monkeys koncertre! - feleltem.

-Én is oda mentem volna nővéremmel, a jegyek is megvannak, csak lebetegedett! - mondta szomorúan. - Amúgy leülhetek? - mutatott a mellettem lévő üres székre.

-Persze, gyere! - vettem el a táskámat. - És mi lenne ha velünk jönnél el a koncertre? - tértem vissza a témára.

-Szívesen elmegyek! - mosolyodott el a kérdésemen.

-Amúgy te mióta is hallgatsz Arctic Monkeyst? - nevettem.

-Hát már egy ideje! - vonta meg vállait.

-Melyik a kedvenced tőlük? - tettem el a fejhallgatóm, gondolva, hogy nem lesz többet rá szükségem az út során.

-R U MINE. - mondta ki a kedvencemet.

-Nekem is! - mosolyodtam el.

Az út további során nem nagyon beszélgettünk. Éreztem a feszültséget közöttünk, ugyanis egy jó ideje nem találkoztunk. De nem értettem, hogy miért változott meg. Lehet valami családi dolog van, így nem hibáztatom. Elővettem a már elrakott fejhallgatómat és tovább hallgattam kedvenc zenéimet.

Orsi szemszöge

Az éjszaka semmit sem tudtam aludni. Hiába forgolódtam össze-vissza, hátha a pozíció nem jó, de továbbra sem tudtam elaludni. Tehát a vonatozás megfelelő alkalom volt számomra, ugyanis épp hogy leültünk, de már aludtam.

-Most hallucinálok, vagy te tényleg itt vagy? - lepődtem meg, miután megláttam Ádámot.

-Tényleg itt vagyok! - nevetett.