Az élet csodái - Mason Mount ff.

L. Nap és Hold

Reggel, ahogy felkeltem és körbenéztem, eszembe jutott minden. A földön heverő ruhákról és a derekamat átölelő férfi karjáról. Melegség árasztotta el a szívemet, amint visszagondoltam arra, hogy mennyire gyengéd volt és hogy figyelt rám, ezzel is kimutatva szeretetét és törődését.

-Jó reggelt! - puszilt bele nyakhajlatomba a brit.

-Jó reggelt! - fordultam felé mosolyogva. Kellemes csend telepedett ránk, miközben csupasz hátamat simogatta, én pedig mellkasán köröket rajzoltam ujjaimmal. - Köszönöm! - szólaltam meg hirtelen.

-Mégis mit? - nézett rám értetlenül.

-Hogy annyira figyeltél rám! Ez nagyon sokat jelent nekem, főleg, mivel első alkalmam volt! El sem tudod képzelni, ezzel mekkorát nőtt a becsületem feléd! - néztem rá hálásan.

-Én köszönöm, hogy odaadtad féltett kincsedet, és én lehettem az első számodra! Nekem is rengeteget jelent ez! - csókolt meg. Aztán egy kis szőrmók jelent meg a lábunknál.

-Hát ki ez a kis cukiság? - vettem ölembe Alexet és simogattam a hasát, hiszen imádja. Elölről magam köré tekertem a takarót, hogy ne érezzem kellemetlenül magamat, mikor is észrevettem, hogy Mason minket fotózott.

-Nagyon aranyosak vagytok! - puszilta meg arcomat, s közénk húzta a kiskutyát. Csodálattal néztük az állatot.

Mivel elég későn sikerült felkelnünk, a reggelit kihagyva, ebédet kezdtünk el keresni. Kedvem nem volt a főzéshez, így Mason rendelt az egyik kedvenc olasz pizzériánkból. Miután megérkeztek az elemózsiák, sorozatozás közben el is fogyasztottuk mindet.

Mason egy körül ment edzésre, én pedig indultam készülődni, hiszen egy csajos napot terveztünk Orsival. Azt beszéltük meg, hogy veszünk jó forró kávét és sétálgatunk a parkban, így Alexet is viszem magammal. Illetve itt jön a csavar. Méghozzá, hogy 18:00-ra megyünk Orsival megcsináltatni az első közös tetoválásunkat. Tudni kell, hogy még egyikünk sem vett részt ilyenben, de még általános sulis korunkban megegyeztünk, hogy az elsőt együtt fogjuk megcsinálni. Illetve én egyből kettő tetkóval kezdek.

Az iszonyatosan hideg és borús időjárásnak megfelelően kellett öltöznöm. Körülbelül 5 fok lehetett kint, tehát mindenféleképpen egy fekete leggings-el és rövid ujjúval kezdtem a szettem összeállítását. Ezt egy koptatott szürke bő nadrággal és piros pulcsival folytattam. Végül fekete sálal, vintage bőrkabáttal és bakanccsal fejeztem be. Alexre raktam egy nagyon cuki fekete ruhát, hogy ő se fázzon meg kint.

-Szia. - húzott ölelésbe barátnőm. - Hát szia te kis cukorborsó! - dögönyözte meg kiskutyámat.

-Úgy látom örül neked! - nevettem el magamat, ahogy Alexet néztem, ki ugatva ugrált Orsira.

-Nagyon helyes! Ügyes kutyus! - bólintott elismerően, amin már neki is nevetnie kellett.

-Na és találtál valami más tetoválás ötletet? - kérdeztem a kávénkra várakozva.

-Rengeteget keresgéltem, de szerintem maradjuk a nap és hold kombinációnál. - helyeselte az első ötletünket. - Köszönjük szépen! - fizettük ki frissen főzött kávénkat.

-Szerintem is jó lesz az! - értettem egyet.

-És neked mi is lesz a másik? - kortyolgatta kávéját.

-Ide a könyökhajlatom alá, egy "as free as the ocean" feliratot. - mutattam említett testrészem felé, már amennyire a kabát engedte.

Rengeteget sétáltunk, miközben felváltva vittük Alexet. Vagy ötször körbesétáltuk a parkot, de mi mindig ezt csináljuk, így kicsit sem volt szokatlan. A hosszú beszélgetős séták a kedvenceim, mikor minden témát teljes mértékben megvitathatunk. Fél hat fele taxiba pattantunk, ami elvitt minket Mileshoz. Miles Mason tetoválója, így kérdés nélkül nála kértünk időpontot. Egy nagyon megbízható tetováló, akinek elképesztő munkái vannak és azon kívül is egy nagyon barátságos, vicces srác.

-Sziasztok lányok! Gyertek beljebb! - mosolygott a fiú.

-Szia, Luca Kovács! - mutatkoztam be neki, mert még sosem találkoztunk, csak egyszer telefonáltunk.

-Orsolya Varga! - rázott vele kezet barátnőm is.

-Miles Langford vagyok, de szerintem ezt már ti is tudjátok Masontől. - nevetett. - Viszont most azt szeretném hallani, hogy milyen tetoválásokat szeretnétek? - kérdezte kedvesen.

-Először is egy közös tetoválást a középsőujjunk belsejébe. Lucának egy holdat, nekem egy napot. - felelte Orsi.

-Rendben! Luca neked lesz még egy, igaz? - fordult felém.

-Igen, egy szöveg a bal könyökhajlatom alá! - bólintottam.

-Nagyon fog fájni? - kérdezte Orsi.

-Csak egy kicsit, de ne aggódj, ha kell megállok egy pár percre! - nyugtatta barátnőmet, akin azért még mindig látszódott egy kis nyugtalanság.

Két óra alatt meglettünk a tetoválásokkal. A kar tetoválás annyira nem volt vészes, de az ujj az már egy kicsit fájt. De nyilván ez azon is múlik, hogy hol csináltatod. Közben nagyon jókat beszélgettünk, énekelgettünk, szóval fogok még jönni, abban biztos vagyok. Már vannak is ötleteim.

-Megjöttünk! - kiáltottam a házba.

-Sziasztok! - csókolt meg Mason, Orsit pedig megölelte.

-Szia édes! - puszilta meg Pablo barátnőjét. - Na muti a tetkót! - szólt izgatottan, majd az ujjainkat nyújtottuk feléjük.

-Wow. - szólaltak meg egyszerre.

-Illetve itt van nekem ez is. - húztam fel a pólóm ujját.

-De menő! - nézegette Mason. - Nagyon jó lett csajok! Ezentúl ti is jártok varratni magatokat? - kérdezte nevetve.

-Én nem nagyon hiszem! - felelte Orsi.

-Én igen! Mondtam Milesnak, hogy akkorra írjon be, mikor te is mész! - mosolyogtam.

-Márciusban megyek! - gondolta át.

-Tudom. - bólintottam. - Még nyaralás előtt. Azt is tudom, hogy miket fogok magamra varratni. - feleltem boldogan.

-Szét lesz varratva az egész tested? - lepődött meg Pablo.

-Nem, dehogy! Nem szeretnék olyan sokat azért! - nevettem el magamat. - Még csináltatok kettőt és elég lesz az egy időre.

Amíg a fiúk PS-eztek a nappaliban, mi Orsival a konyhába vettük az irányt. Közös megbeszélések után döntöttünk úgy, hogy ma nálunk vacsoráznak Orsiék, szóval valami ételt kell összedobnunk. Végül lazacot sütöttünk, burgonyával és zöldségekkel.

A kedvenc párosom olyan 22:00 körül ment haza. Masonnel minden elpakoltunk, majd indultunk is fel. Lezuhanyoztunk, elvégeztük az esti rutinjainkat és végül néztünk egy kis sorozatot.