Az élet csodái - Mason Mount ff.

XXXXII. Happy Halloween

Másnap körbejártuk egész Portsmouth-ot. Megnéztük a Spinnaker Towert, jártunk különböző tengerészeti múzeumokban, illetve megmutatták a kedvenc kávézójukat és éttermüket is. Nekem összeségében nagyon tetszett minden helyszín, hangulatos kis város ez. Mason családját is nagyon megkedveltem e 2 nap alatt. Iszonyatosan kedvesek, figyelmesek és befogadóak mindannyian, ami hatalmas tiszteletet érdemel.

Viszont ma elérkeztünk az októberi hónap utolsó napjához, 31.-éhez. Ami nem mást jelenthet, mint hogy ma van Halloween ünnepe itt Angliában és egyéb országokban. Nagyon izgatottak vagyunk Orsival, ugyanis résztvehetünk egy halloweeni bulin, amin még sosem voltunk, hiszen Magyarországon nincs ilyen ünnep. Az elmúlt napokban Masonnel nagyon keresgéltük a megfelelő jelmezünket. Mindenféleképpen valami párosra gondoltunk, amíg végül egy kalózos jelmezben állapodtunk meg.

-Mason, nem láttad azt a vörös kendőmet? - mentem be hozzá a fürdőbe.

-Mintha utoljára lent láttam volna a nappaliban. - nézett rám a tükörben. - Azta kurva. - tátotta el a száját, ahogy meglátott. Egy fehér, fedetlen vállú, de hosszú ujjú felső volt rajtam, amit egy fekete fűzővel egészítettem ki. Lábaimat egy fekete fodros szoknya fedte, ami A alakban volt vágott elől. Derekamra egy szintén vörös kendőt kötöttem, arra meg egy arany hasláncot raktam. Pár arany ékszerrel és fekete csizmával állt összképbe az egész, viszont még hiányzott az említett vörös kendő a fejemre.

-Köszi. - szaladtam le, ahol sikerrel jártam. A lenti fürdőbe fejeztem be az egész jelmezemet, mikor Mase dugta be fejét az ajtón.

-Kész vagy? - nézett be.

-Pillanat. - színeztem be a tusvonalamat, majd rúzsoztam ki a számat egy vérvörös rúzzsal. - Igen. - fordultam felé.

-Nagyon szexi vagy. - jegyezte meg, végigmérve rajtam.

-Köszönöm uram. Maga is elég jól néz ki. - kacsintottam rá. Mason egy egyszerű fekete nadrágot viselt, fehér inggel. Ezekhez ő is vörös kendőket, illetve egy fekete kalózkalapot párosított.

-Indulás a fedélzetre. - karolt belém.

-Igenis Kapitány. - nevettünk együtt.

A buli egyébként Sophiéknál került megrendezésre. A ház gyönyörűen fel volt díszítve, alkalomhoz illően. Mindenki elképesztően jó jelmezekbe voltak. Orsi pl. a szabadságszobornak volt beöltözve, Pablo pedig egy new yorki turistának, Kaiék a L'ecsóból Horst-ot és Remyt alkották. De voltak titkosügynökök, pókember, autóversenyző és még sok más ötletes jelmez.

-Nagyon jól néztek ki! Sziasztok! - üdvözölt minket a házigazda páros.

-Köszönjük! - öleltem meg a lány, majd a fiút is. - Ti is nagyon jól festetek.

-Ugye milyen szexi kisegérként? - nézett barátnőjére Kai.

-Az biztos. - nevettem rajtuk.

-Lucaaa. - ugrott nyakamba Orsi.

-Szioo. - öleltem magamhoz. - Gyönyörű vagy! - néztem rajta végig.

-Te mondod? Kibaszott jól nézel ki! - mosolygott.

-Pablo, ha már van nálad fényképező gép, ami remélem működik, lefotózhatnál minket. - néztem a spanyolra.

-Kérése számomra parancs, Asszonyom. - bólintott.

Végül lettek páros és egy csoportkép is. Lassan letelepedtünk egy kisebb csoportba, ahol jelent voltak Sophiék, Declanék, Ben, Reece és még páran. Ittunk, nevettünk és jól éreztük magunkat. Ha azt mondanám, hogy nem ittam olyan sokat, hazudnék. Nyilván még részeg sem voltam, de közeledtem felé.

-Úristen, imádom ezt a számot. Gyertek! - ragadtam meg Orsi és Sophi kezét, mikor meghallottam a "Somebody's watching me"-t.

-All I want is to be left alone in my average home
But why do I always feel like I'm in the Twilight Zone
I always feel like somebody's watching me. - ugrálva ordítottuk a szöveget. Miután teljesen kifáradtunk, visszatértünk az eddigi társasághoz.

-Adjatok valami piát. - feleltem ledőlve a kanapéra.

-Tessék, itt egy vodka. - nyújtotta felém James.

-Köszi. - kortyoltam bele, majd egy kezet éreztem meg a combomon.

-Nem lesz ez egy kicsit sok? - suttogta Mason a fülembe.

-Nem. - ráztam meg a fejemet.

-Azért lassan fejezd be az ivászatot. Holnap nagyon rosszul leszel. - nézett rám komolyan.

-Jólvan, nyugii. - kezdtem el nevetni. Még egy utolsót ittam, majd szót fogadtam Masonnek és a saját érdekemben nem ittam többet. Olyan hajnali 2-3 körül döntöttünk úgy, hogy elmegyünk aludni. Kaiék megengedték, hogy itt maradjunk éjszakára, mert nem lett volna jó ittasan vezetnie Masonnek, így elfoglaltuk az egyik vendégszobát.

~Másnap~

Reggel, ahogy kinyitottam a szemeimet, azt hittem menten összehányom magamat. A fejem nagyon sajgott és rettenetesen szédültem még hozzá. Ahogy kiszabadultam szerelmem karjai közül, futottam a szobánk fürdőszobájába. Ahogy beértem a wc elé rogyva engedtem ki magamból mindent.

-Hé, jól vagy? - jött be Mason. Amint meglátta mi a helyzet, hozzám rohant, hogy megfogja a hajamat, nehogy belelógjon az arcomba. - Mondtam, hogy ne igyál annyit. Látod, most rosszul vagy. - simogatta a hátamat.

-Legközelebb megfogadom a tanácsod. - köhögtem. - Hoznál nekem fájdalomcsillapítót? - néztem fel rá.

-Persze. - rohant ki a fürdőből. Addig gyorsan fogat, illetve arcot mostam, hogy ne nézzek ki olyan szarul. - Tessék. - adta a kezembe a fehér kis gyógyszert.

-Köszi. - vettem be egy kis vízzel. Rendbe raktuk magunkat, majd lementünk, hogy megnézzük mi a helyzet. Páran még aludtak a nappaliban a kanapén, de Chilly félig a dohányzóasztalról lógott le. Nem tudom mi történt vele.

-Sziasztok! - köszönt a konyhában sürgő Sophi, ki reggelit készített mindenkinek, aki itt maradt éjszakára.

-Szia. - ültünk le Masonnel az egyik bárszékre.

-Mi készül? - hajoltam át a pulton.

-Tojásrántotta baconnal. Remélhetőleg azt mindenki szereti. - nevetett fel.

Lassan mindenki felébredt, majd együtt elfogyasztottuk a reggelinket. Kaja után a lányokkal segítettünk Sophinak elpakolni, illetve elmosogatni mindent, hogy ne egyedül kelljen mind ezt megcsinálnia. Utána összepakoltuk mindenünket, majd indultunk is.

-Nagyon szuper volt minden, köszönjük, hogy itt lehettünk. - pacsizott le Mason Kaival.

-Ez volt életem első Halloweeni bulija és imádtam minden egyes percét. Kivéve a reggeli rosszullétet, de megesik az ilyen. - nevettünk. - Köszönjük. - öleltem meg barátnőmet.

-Mi köszönjük, hogy eljöttetek. - mosolyogtam kedvesen. - Majd valamikor összefuthatnánk. - adta az ötletet Sophia.

-Megbeszéljük. Sziasztok! - ültünk be a kocsiba. - Nagyon várom már a pénteket. Már rég voltam Azi koncerten. - feleltem izgatottan.

-Hol is lesz pontosan? - álltunk meg egy piros lámpánál.

-Pillanat, megnézem. - kaptam elő a telefonomat. - Islington Assembly Hall. - olvastam fel a posztjából.

-Az ott van valahol az Emirates Stadion körül, ha jól tudom. - bólintott.

Otthon átöltöztünk valami kényelmesbe, majd lefeküdtünk aludni. Az éjszaka nem nagyon tudtunk, ugyanis nagyon későn feküdtünk és korán keltünk. Így alvással ment el a fél délutánunk.