Az élet csodái - Mason Mount ff.

XXXXVII. Egy új év Vele

Ma van december 31.-e, az utolsó napunk a 2022-es évben. Összességében ez volt a legjobb évem az életemben. Orsival megnyertük a WTA páros Wimbledon versenyt, amit még mai napig nehezen hiszünk el és nagyon büszkék vagyunk magunkra. Jártunk új helyeken, mint pl. Nizza, eljutottunk koncertekre, illetve focimeccsekre. És végül, nem utolsó sorban, megismertem életem szerelmét. A fiút, ki bearanyozza mindennapjaimat, és aki nélkül már elképzelni sem tudom az életemet. És ő nem más, mint Mason Tony Mount.

Úgy döntöttünk, hogy az új évi bulit nálunk rendezzük meg. Rengeteg embert hívtunk meg, többek között Orsiékat, Kai-ékat, Chillyt, Declan-ékat, Reecet, Christiant és még sok más csapattársát a Chelseaből és az Angol válogatottból. Megbeszéltük Orsiékkal, hogy kora délután átjönnek, így eltudjunk együtt készülni a bulira. Alexet elvittük Jazmine-ékhoz a buli miatt, aminek a kis Summer nagyon örült.

-Sziaa. - ugrottam barátnőm nyakába, akit már 2 hete nem láttam.

-Csaó. - pacsiztak le a fiúk.

-Mikorra is jönnek a többiek? - kérdezte Orsi.

-7-re. - feleltük egyszerre Masonnel, amin muszáj volt elmosolyodnunk. - Még van időnk, nyugi! - néztem vissza barátnőmre.

-Okés! De azért 5 fele kezdjünk el készülődni! - javasolta, amire csak bólintottam.

-Akkor addig feldíszíthetjük a házat, mert Lucával nem jutottunk túl sokáig! - nevette el magát Mase, aztán bele is kezdtünk.

-Kicsim! Gyere egy kicsit! - kiabáltam Masonnek.

-Igen? - ért oda hozzám, majd már állt is fel a másik székre. Megfogta a dísz másik felét, majd megpróbálta egyenesen felrakni.

-Orsi, ez így jó? - fordultam hátra a lányhoz.

-Mason, vidd egy kicsit feljebb! - utasította a britet, aki teljesítette azt. - Így jó! - kiáltott fel.

-Készen vagyok a lufikkal. - jött oda hozzánk Pablo, mélyen beszívva a levegőt magába.

-Ilyen nehéz volt felfújni? - nevetett rajta Orsi.

-Hát eléggé! - bólogatott.

Feldíszítettük a nappalit, az étkezőt. Megterítettünk az asztalon, majd készen is voltunk. Fáradtan estünk le a kanapéra. Az egész ház ezüst, és arany díszektől pompázott, Happy New Year feliratokkal. Külön csináltunk egy fotózkodós falat is.

-Mennyi az idő? - szólaltam meg egy idő után.

-17:28. - nézett rá telefonjára a spanyol.

-Ideje készülődni! - nézett rám, aztán elindultunk a szobába. - Szerinted jó lesz ez a ruha? - emelt ki egy fekete-fehér ruhát táskájából.

-Tökéletes! Nagyon szép! - mosolyodtam el.

-Te mit veszel fel? - kérdezte.

-Szerintem ezt a kettőt. - vettem ki egy fekete szoknyát és egy ezüst flitteres felsőt a szekrényből. Annyira nem szeretem ezt a felsőt, mert nagy a kivágása, ezért csak bulikon szoktam viselni. Orsi a fürdőben, én pedig a szobában öltöztem át. - Biztos hogy jó? Kicsit kellemetlenül érzem magamat a kivágása miatt. - néztem tanácstalanul Orsira.

-Gyönyörű vagy! - tátotta el a száját. - De ha nagyon rossz, akkor öltözz át. - felelte.

-Hm, mindegy! - legyintettem. - Viszont te is nagyon szép vagy! - öleltem meg.

Cipőnek mind a ketten egy fekete magassarkút választottunk. Sminknek egy kevés ezüstös szemhéjpúdert raktam szemhéjamra, illetve húztam egy tusvonalat. Rúzsnak egy vöröses árnyalatot választottam, hogy még jobban feldobjam az összhatást. Orsi ugyan ezt csinálta, csak ő barnás szemhéjpúdert használt. Orsi egyenes haját gyönyörű hullámok varázsoltam, míg az én hullámos hajammal nem csináltam semmit.

-Wow. - szólalt meg Pablo, mikor lesétáltunk a lépcsőn. - Nagyon szép vagy Orsi. - mérte végig szerelmét.

-Mindig gyönyörű vagy, de ma még a szokásosat is túlszárnyaltad! - bólintott elismerően Mason. - Csodálatosan nézel ki! És különösen nagyon tetszik a felsőd! - suttogta a fülembe, majd megcsókolt.

-Kicsit kellemetlenül érzem magam benne, de köszönöm! - pirultam el.

-Nem szeretnéd lecserélni? - vonta fel szemöldökét, mire csak megráztam a fejemet. Egyébként a fiúk a másik szobában öltöztek fel. Mind a ketten egy fekete öltönynadrágot és egy fehér inget viseltek. Nagyon jól állt neki.

Pontban 7-kor érkeztek meg az első vendégek. A hangulat már akkor meg volt a fiúknak köszönhetően, főleg Declannak, de az azutániról ne is beszéljünk. Mikor megérkezett mindenki, elkezdődött a buli. Jobbnál jobb zenék szóltak, amikre közösen táncoltunk a lányokkal. Aztán megszólalt az egyik kedvencünk Masonnel, a Jackie Brown Brent Faiyaz-tól.

-Only been a few hours, but it felt like days
Only been days, but it feel like months
I been gone for a year, only wrote like once
Life moves fast when you do what you want
I guess I'm doing what I want
Hope you doing what you want? (What else?)
But what you want? (I don't know) - énekeltük közösen Masonnel.

Ment egy-két spanyol szám is, majd egyszer csak megszólalt egy új kedvenc zeném. Takarítás közben hallgattam egy House mix-et, ami egyébként nem az én stílusom, viszont ahogy meghallottam ezt a zenét, még egy párra ránéztem és megkedveltem a spanyol elektronikus zenét. Ennek hála ordítottam a Karma - Crusy szövegét. Aztán az óra 23:50-et ütött. Mindenki felkapott egy poharat, ami pezsgőt tartalmazott, majd elindultunk ki az udvarra. Mikor éjfélt ütött az óra mindenki koccintott a másikkal és hatalmas éljenezéssel léptünk át a következő évbe. A srácok vettek tűzijátékot még valamelyik nap, amit meg is gyújtottak. Mit ne mondjak, gyönyörű volt.

-Hihetetlenül boldog vagyok, hogy veled zárhattam és kezdhettem el két évet. Te vagy életem legcsodálatosabb része. Köszönöm, hogy vagy nekem. Szeretlek Luca. - csókolt meg Mason a tűzijátékok alatt.

-Én még annál is jobban szeretlek Mason Tony Mount! - csókoltam meg újra.