XLV.

40 4 0
                                    

Lester a nappaliban ücsörgött s egy bögre kávét szürcsölgetett, az előtte levő kis asztalon egy tányéron friss péksütemény és még két bögre kávé gőzölgött. Wolf köntösben lépett ki a fürdő ajtaján, majd odasétált Lesterhez, aki széles mosollyal fogadta őt.

– Jó reggelt, kutyuli!

– Bonjour! – köszönt vissza mosolyogva.

– Baszd meg! – fortyant fel dühösen, és lecsapta kávéját az asztalra. – Eskü, kell egy francia szerető! Régen volt egy olasz, de szívesen fogadnék egy franciát is.

– Lester... ha kell megtanítalak pár alap dologra – mondta, miközben magához vett egy pogácsát és a kávéját, majd leült a démon mellé, és nekidőlt a kanapé támlájának.

– Igazán? – csillant fel a szeme. – És táncolni is megtanítasz?

– Milyen táncra gondolsz?

– Olyanra, amit letoltál Vegával. Irtó szexi volt – áradozott. – Mondjuk abban a csini cipőben, amit Rina hord mostanság.

– A platformos sarkas? – vonta fel szemöldökét Wolf, és beleivott kávéjába.

– Igen. Tudod, aminek a bokarészén lánc lóg le.

– Ja az tényleg jól néz ki – bólintott. – Áh, de nem hinném, hogy menne. Utoljára mikor is volt olyan cipő rajtam? – gondolkozott el, és kinyújtotta lábát előre, megnézte lábfejét. – Öt-hat éve? – húzta el a száját.

– Na álljunk meg egy szóra... – tette össze kezeit Lester, és mély levegőt vett. – Te táncoltál már olyanban?

– Merde! (Francba!) – csapott az arcába. – Stupide, idiot, bâtard! (Hülye, idióta, fattyú!)

– Wolfi! – szólt rá George, aki közben már teljesen felöltözve lépett ki a szobájából. – Ne szapuld magad.

– Ah, elszóltam magam – jajdult fel, majd Lesterre pillantott. – Megtanítok pár lépést, ha cserében csendben maradsz.

– Hallgatok, mint a sír! – cipzárazta be száját.

– Miről maradtam le? – érdeklődött George.

– Bottom téma! – vágta rá Lester.

– Oké! – vont vállat a démon, és kihúzta párja hajából a gumit, ami összetartotta, így a szőke tincsek azonnal a férfi vállára omlottak. Wolf sértődötten felhorkantott.

– Erre mi szükség volt?

– Sokkal jobban nézel ki kiengedett hajjal – felelte, és lehuppant közvetlen melléje, fél kézzel átkarolta, és szorosan magához húzta.

– Hangosak voltatok – szólalt meg végül Lester, és ismét belekortyolt kávéjába.

– Ezt meg mire véljem, Lester? – vonta fel szemöldökét George. – Csak nem féltékeny vagy?

– Oh dehogy – rázta meg fejét, majd pimaszul hozzá tette. – Nem tudom, Wolf mit művelt veled, de igencsak kéjesen nyögdécseltél, G.

– Fogd be, Vritra – mordult rá, de Wolf önelégült mosolyát látva párjának is küldött egy csúnya pillantást. – Bőrt húz a fogára és nem vigyorog azok után, hogy belemart a vállamba.

– Csak is magadnak köszönheted – morogta az orra alatt, és beleivott kávéjába, majd témát váltott. – Karácsonykor mi a program?

– Feldíszítjük a fát, aztán este lesz egy flancos vacsoraféleség. Kaja, pia és táncolni is lehet – felelte Lester. – De nekünk haza kell mennünk, igaz, George? – kérdezte ellentmondást nem tűrően.

Fantôme  - Régi változat ✔️Where stories live. Discover now