Fantôme - Régi változat ✔️

XXXI.

Peter értetlenül állt a helyzet előtt. Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy mi történ, még azok után sem, hogy Jack kérésére Wolf mindent elmondott. Egy apró információt sem hallgatott el kuzinja elől, aki egyre inkább aggódva nézett vissza rá. Mikor mondandója végére ért, nagyot sóhajtott s felnézett a mellette ülő két alakra.

– És most hogyan tovább? – kérdezte vonakodva.

– Először is... szerintem hívjunk valakit, aki talán tud ezzel kezdeni valamit – felelte Peter. – Ginger igencsak erős warlock dinasztia sarja, talán tud valami hasznossal szolgálni, ha ő nem akkor irány a Madam.

– Szívem szerint, kihagynám – szólt közbe Jack. – Jobb, ha Amelia nem tud erről.

– Honnan ismered? – hökkent meg Wolf.

– Apa régi ismerőse, anno mesélt az öregem történeteket a nőről és hidd el... ha megharagszik akkor még magát Lucifert is képes kérdőre vonni minden miatt. És én amondó vagyok, ne hívjuk ki magunk ellen az Ördög haragját... még jobban.

– Ebben egyetértek veled – bólintott Wolf is egyetértően s feltápászkodott a földről, kissé megingott a tartása, mire két barátja azonnal ugrott. Wolf nyugtatóan felemelte kezét, miközben nevetett – Srácok, nyugi! Boldogulok én egyedül is.

– Te tudod, Kölyök – sóhajtott fel Peter, majd elővette telefonját és tárcsázott. – Szervusz, Gin, figyelj kérnék egy szívességet... gyere már le a gyengélkedőre, kb. olyan félóra múlva. Wolfról lenne szó... – mondta, és fél szemmel a szőkére pillantott, majd vissza a fákra. – Ja, szóval az van, hogy összefutott Luciferrel... igen, azzal a Luciferrel. Nyugi, nem komoly a helyzet... él és virul a srác. Hogy mi a gond? Nos... ezt kicsit bonyolult lenne elmagyarázni – vakarta meg tarkóját s elhúzta a száját. – Szóval az a helyzet, hogy az öreg kitépte a lelkét – mondta félve, majd ijedten kapta el a telefont a füle mellől pár másodperccel később ismét beleszólt. – Hé, nyugi, kislány. Ne az én fejemet harapd le, hanem az övét. Oké, sietünk – bólintott, majd letette a telefont.

– Elevenen meg fog engem nyúzni – mosolygott Wolf, majd hálásan végignézett a másik kettőn. – Kösz, hogy utánam jöttetek.

– George küldött. Szörnyen nézett ki – felelte Peter, mire a szőke idegesen beharapta alsó ajkát.

– Nekem azt mondtad, csak kavarsz a fickóval – horkantott fel Jack sértődötten. – Azt a pici információt elfelejtetted említeni, hogy Társak vagytok.

– Bocsánat – húzta el száját, majd végignézett a tenyerében pihenő, apró kövön. – Remélem, nincs komoly baja.

– Neked vagy neki? – vonta fel szemöldökét Peter.

– Neki. Menjünk vissza – felelte halkan, majd zsebre tette a követ.

Kissé megingó lépésekkel indult el az úton, hamar letett arról, hogy két lábon menjen vissza s inkább farkas alakját felöltve állt meg a földúton míg barátai is alakot nem öltöttek mellette. Majd a két farkas és egy pej csődör ló szép lassú ütemben ügetett vissza a kastély irányába.

*******

Mire visszaértek az iskolába és felmentek a gyengélkedőre, Ginger már tajtékzott dühében. A nő lila szeme szikrákat szórt, a szoba plafonján viharfelhők gyűltek, dörgött és villámlott. Mikor trió belépett a gyengélkedő ajtaján, a nő kis híján felrobbant.

– Idióta barom! – üvöltött rá Wolfra, és egy gömb alakú lombikot vágott a falnak, ami csörömpölve tört szét.

– Ilyen komoly a helyzet? – kérdezte Peter félve és a törött üvegdarabokra pillantott.