Fantôme - Régi változat ✔️

XXV.

Az erdő félhomályba borult, hűvös őszi szél fújt a fák között és leverte a megmaradt száraz faleveleket. Wolf dúdolva sétált a kiszáradt ágak alatt, néha ütemre bele-belerúgott az avarba. Pontban hétkor meg is érkezett a találka helyszínére. Sabrina már ott várt rá, egy sötét tátongó barlang szájában ücsörgött egy mohás kavicson. Platformos magassarkúját lecserélte térdig érő fűzött, fekete bőrbakancsra, fején kötött sötétzöld sapka és nyakában ugyan csak kötött sál díszelgett.

– Szia! – köszönt vidáman.

– Hali. Miért is itt találkoztunk? – lépett eléje kíváncsian.

– Mert a babonás gyáva nyulak félnek ide jönni. Ugyanis ez a barlang vezet a warlockok völgyébe. A varázsló tanoncokon kívül kevesen járnak erre, félnek a sötét mágiától.

– Aham – bólintott és fél szemmel a barlang bejáratára sandított, Sabrina elmosolyodott.

– Habár téged nemigen ijeszt meg semmi – nézett végig a férfin.

– Azért túlzásokba ne essünk, nekem is megvannak a saját lidérceim – nevetett fel zavartan. – Szóval, miről akarsz beszélni?

– Gondoltam kicsit felvilágosítalak a családommal kapcsolatban – vont vállat. – Mit gondolsz? Szeretnéd tudni a dolgot?

– Nekem oké, és ha a fivéred kérdezné... a te ötleted volt – kacsintott.

– Rendben – kuncogott fel, – Nos, ez az egész úgy kezdődött, hogy a családomnak évszázadokra visszavezethető démoni vérvonala van. Miénk a legerősebb dinasztia a démonok között. Az első Overlord, Belzebub ivadéka volt, mivel az Overlord név igencsak híressé vált pár száz év alatt így a dinasztia csak is a legmagasabb rangú bukott angyalokkal és démonokkal hajlandó házasodni, vagy más dinasztiák tagjaival, sok az érdekházasság nálunk. Egyébként nem akarsz leülni? – kérdezett rá hirtelen.

– Nem, egyébként jól megvagyok így. Folytasd nyugodtan – legyintett.

– Szóval nálunk évszázadok óta így megy ez. Anya kezét Lucifer kérte meg, persze nem lettek házasok, mert azért Lilith berágott volna, mert ugye ő apa igazi felesége, a démonok királynője. Szóval... mivel mindkettőnek magas elvárásaik vannak, így arra gondoltak jó lenne, ha az Overlord família szövetséget tudna kötni a Zizzinith családdal. Ők is híresek és igencsak gazdag család,de... mindegyik zakkant, szóval mi csak Ziziknek hívjuk őket. A Zizik családfője Loreley, a Főkancellárhoz ment hozzá, Adramelechez. Ez a fickó a Sátán Tábornoki Tanácsának Elnöke, szóval apám egyik munkatársa.

– Oké eddig minden világos – bólintott.

– A két család próbálja fenntartani a felsőbbrendűségét – mutogatott macska karmokkal és fintorogva. – Szigorú szabályokkal kell élnünk, úgy, mint anno a többi őskövület a családban. Nincs közös étkezés a többiekkel, külön lakosztályunk van, és mindannyian kapunk magunk mellé egy-egy apródot, egy másik démont, aki a védelmezőnk is egyben. Elvileg. Gyakorlatilag Lester fabatkát sem ér, ha harcról van szó – legyintett lemondóan. – De titkon elmondom, hogy Vritra az egyik legerősebb démon leszármazottja, magáé Belphegoré.

– Ami pedig a szerelmi életünket illeti... már gyerekkorunkban meg van határozva, kihez megyünk hozzá, érdekházasságok folynak le a dinasztiák között. Federiconak, a bátyámnak el kellett volna vennie Zizi Claryt, de ő belezúgott az apródjába, William Kingruthba egy egyszerű nevenincs család sarjába. Képzelheted, mekkora botrány lett belőle. A szüleim megpróbálták erőszakkal rávenni Ricot arra, hogy hagyjon fel ezzel, de az a marha nemet mondott. Mikor ez kiderült, apám majd felrobbant dühében, megölte Willt... – itt hirtelen elhallgatott és nagyot sóhajtott. – Rico pedig... belehalt a bánatba – sóhajtott fel szomorúan. – Ezek után világossá vált számunkra, hogy jobb, ha nem szegülünk ellen a szüleink akaratának. A családunk hírnevét nem mocskolhatjuk be semmivel. Csak egy hozzánk hasonló magasrangú lényhez mehetünk hozzá.