Sacrifice - Sunki

|12|

Nishimura Riki:

– Sziasztok! – köszöntem az utcán este felé Sunoonak, és pár barátjának. Teljesen véletlenül futottunk össze. Amióta a munkahelyen, hajnalok hajnalán beszéltünk, Sunoo nem képes elaludni nélkülem, így minden este fel hívom őt. Azóta kevesebb rossz álma van.

– Riki! Yon! – állt meg a baba fiú. Még mindig a nehezemre esik felfogni, hogy ő az idősebb. – Riki-ya szőke lettél?

– Igen az lett! – morgott Yon, mire jóízűen felnevettem. Pár napja vettünk szőke hajfestéket, hogy közösen befestjük a hajunkat, mivel már meguntuk a barnát. Én eleinte valami sötétet akartam, hogy ne tűnjünk ki a tömegből, de Yon ragaszkodott a szőke színhez. Tök jól szórakoztunk ameddig festettük egymás haját, de az már nem volt vicces amikor lemostuk a festéket. Yon haja nem hogy kiszőkült volna, még sötétebb lett. Nekem persze tökéletesen áll. Édes drága barátnőm pedig azóta haragszik rám, na meg persze a hajára.

– Yon-ah pedig fekete? – fordult a lány felé szegény srác, nem tudva mi vár rá.

– Nem, bazdmeg! – ordított bele a megszeppent fiú arcába – Nem látod milyen szép szőke? Kurvára ki lett szőkítve a hajam, de ez a szar nem szeret! Sötétebb mint eddig volt... – siránkozott a vámpírlány Sunoonak és a barátainak.

– Okés...? – nézett ijedten rám.

– Kiheveri. – rántottam meg a vállam. Pár nap múlva már örülni fog annak, hogy sötétebb a haja, ebben biztos vagyok. Bár a barátai emlegetni fogják, az egyszer biztos. Mindenkinek elmesélte, hogy milyen szép szőke haja lesz neki. Erre pedig.. hát nem azt kapta amire vágyott.

– Riki.. csatlakoztok hozzánk? – kérdezte Sunoo. A barátai bólogatni kezdtek, jelezve, hogy nem bánják a dolgot. Kérdőn néztem Yonra, aki elmosolyodott. Ezek szerint mehetünk. – Lemegyünk a parkba így estére pár régi sulis haverral találkozni. De persze mostaniak is jönnek. Minél nagyobb a baráti kör, annál jobb. Pár munkatársunk is lent lesz. – néz rám vigyorogva Sunoo.

– Nekem aztán teljesen mindegy ki van ott, csak ne egyedül kelljen hallgatom Yonie önsajnálatát. – a kis csapat felnevetett, az egyetlen lány pedig nagyon mérgesen nézett rám, miközben elindultunk az utunkra.

– Yon képezeld, van még a csapatban vámpír rajtad kívül. Egy rohadt nagy hazug. – nézett hátra felénk Sunoo. Ereimben megfagyott a vér, és csak egy kérdés villogott előttem. "Honnan tudja?" – Ugye Jay? – vágta hátba az egyik srácot, aki közüllük a legmagasabb volt.

– De most mit tehettem volna Woowoo??!! Tudod, hogy nem mondhattam semmit. – kezdett el azonnal védekezni a másik vámpír fiú. Sőt.. ő már inkább férfi...

– Jungwonnak elmondtad.

– Istenem... Jungwon a párom, azért tudta. – zárta le a témát ennyivel, és kicsit lemaradt, így tovább velünk jött. Beszélgettünk vele egy kicsit, és mint kiderül amerikai, a születési neve Park Jay, és vámpírként született. Elárultam neki is az igazat, de megkérdtem, hogy ne szólja el magát. Ő is tud Sunoo félelméről, és nem hinném, hogy örülne ha itt szívrohamot kap.

– Sziasztokkkk! – integetett mosolyogva a parkban lévő úgy tíz embernek a baba arcú.

– Sunoo! – mosolyodott el Yeonjun ahogy meglátta. Nem szimpi nekem ez a tag. Hyung mellett ott ült Taehyun, ami nem kicsit lepett meg. Ilyen jól menne a "kezelés"? A többiek is integetni kezdtek, és köszöngettek mindenkinek, mikor is Sunoo oda ment Yeonjunhoz, aki csak úgy simán homlokon csókolta a srácot? Elnézést?! Én ezt megengedtem?? Sunoo persze erre mosolyogva bámult rá. Mikor kerültek ezek ennyire közel egymáshoz? Yonnak feltünk, hogy a vérfarkas-ember párost bámulom, így magával húzva odavitt a számunkra ismeretlen személyekhez. Taehyunon és a farkason kívül, még itt volt San is egy sráccal, akit nem tudtam ki, de aranyos arca volt.

Mikor már kellően beesteledett, és kibeszélgettük magunkat az ismerősökkel, leültünk körbe, hogy másokkal is társalogjunk. Persze hamar kifogytunk a témából, mivel csak a tipikus "hogy hívnak?" "hány éves vagy?" "hogy vagy?" és ezekhez hasonló, sablonos kérdések hangoztak fel.

– Unalmasak vagytoooook! –  jelentette ki az egyik csaj nyávogva. Na ez nem hiányzott senkinek, mivel innentől kezdve fájdalmas képpel hallgattuk a lány hisztiét.

– Kuss már csíra. Nem akarod hogy a szádba tapossak! – forgatta meg a szemeit elég látványosan Yon. Az én barátnőm!

– Üvegezünk? – kérdezte az egyik srác, aki eddig nem nagyon beszélt. Ha jól emlékszem ő is japán. Valami Ahasi a neve. Mindenki rábólintott, mivel nem volt jobb ötletünk.

– Akkor Asahi kezd, mivel ő dobta fel az ötletet. – mondta Sunoo egyik barátja, asszem Sunghoon. – Csak szájra puszi, mivel Jungwon féltékeny lesz. – szögezte le a szabályokat, mosolyogva. Az Asahi nevű srác pörgetett, ami egy lány felé mutatva állt meg.

– Asahi, Yunjin. Asahi Yunjin. – kántálták a többiek, mire a japán a lány elé mászva egy gyors csókot nyomott szájára.

Ez így ment egy darabig. Volt sok fiú-fiú páros, mivel mi többben voltunk, meg egy egy lány-lány pár is. Persze a fiú-lány duókat sem szabad kihagyni, mivel néha elég viccesen jött ki. Sunghoon vagy kétszer kipörgette az exét, így nem valami boldogan puszilkodott Wonyoungal.
Yeonjun pörgetett. Az üveg sokáig keringett tengelye körül, míg meg nem állt Sunoo és Jun között. Pontosan kettőjük közé mutatott.

– Szerintem Yeonjun ne smárolja le önmagát. – szólalt meg Jay. – Sunoo?

– Ne engem kérdezzetek légyszíves...

– Szerintem is Sunoo legyen. – szólt közbe Taehyun, akit eddig elkerülte az üveg. Nagyjából két fiúval meg egy lánnyal kellett csókolóznia, míg engem minden ötödik ember kipörgetett. Nagyjából nekem csak Sunoo, Yeonjun, Taehyun, és a Kazuha nevű lány nem volt meg. Jungwonnal nagyjából háromszor kellett smaciznom, amit Jay már elég morcosan figyelt.

– Istenem. – sóhajott fel a mellettem ülő fiú, és Yeonjun felé fordult, aki egy gyors puszit nyomott a fiú szájára, aki pironkodva pörgetett egyet, ami egyértelműen velem szemben állt meg. – Én.. biz bizots.. h.hogy nem..

– Jól van. Gyere babám. – fogtam meg az arcát óvatosan, úgy húztam magamhoz közel. Egy apró csókot lehelltem ajkaira, mivel ő mozdulni se mert. Ahogy elengedtem arcát, zavartan nézett szemeimbe. Ilyenkor olyan édes. Elfordultam tőle, és én is pörgettem egyet, ami furcsa módon felé állt meg. – Balszerencse? – nevettem fel kínosan.

– Ez tuti cheat! Csalik a gyerek! – nevetett fel valamelyik lány. Persze. Biztosan csaltam. Csak nem értem hogyan. Ismét Sunoo ajkaira akartam hajolni, de ő meglepve engem, gyorsabban cselekedett, és egy nyálas puszit nyomott számra.